Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A Magyar Bankszövetség előremutatónak tartja az alapszámla-rendeletet, amelynek európai mozgatóelve a pénzügyi infrastruktúrához való hozzáférés általános biztosítása valamennyi állampolgár számára – mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára az MTI megkeresésére.
A főtitkár kiemelte: az alapszámla egy lehetőség, olyan banki termék, amely alapvetően azoknak az ügyfeleknek jelent "belépési pontot" a banki szolgáltatások felé, akiknek eddig nem volt bankszámlájuk, és kifejezetten csak alapvető banki funkciókat kívánnak igénybe venni. Mindezt a teljes lakossági banki körben elérhető, azonos minimum feltételekkel kínált megoldáscsomagon keresztül érhetik el.
Az úgynevezett "unbanked", azaz bankkapcsolattal nem rendelkezők aránya Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján az EU átlaghoz képest mintegy kétszeres – azaz minden ötödik magyar állampolgár nem rendelkezik bankkapcsolattal.
Kovács Levente emlékeztetett: a nemrégiben megjelent kormányrendelet értelmében ez év október 15-étől a lakossági hitelintézetek teljes körének biztosítania kell a meghatározott – és kifejezetten alapvető – banki szolgáltatások igénybevételére alkalmas alapszámlát.
Az alapszámla havi díja legfeljebb a minimálbér 1,5 százaléka – aktuálisan 1575 forint – lehet. A díj túlnyomó részét a bankszámlaforgalomhoz kapcsolódó, költségvetésbe fizetendő adók, illetékek képviselik. Amennyiben az ügyfél kihasználja a kormányrendelet által előírt szolgáltatásokat, akkor a tranzakciós illeték terhe önmagában 1200 forintot jelent. Ehhez jön hozzá a bankkártya költsége, valamint az operációs költségek – ismertette a bankszövetség főtitkára.
Nem kötelező
A magánszemélyek számára az alapszámla nyitása csupán egy lehetőség, de nem kötelesség – hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára. Vagyis az a nyugdíjas, aki ragaszkodik postásához, nem kötelezhető alapszámla nyitására.
Olvasóinknak nem tetszik az ötlet
Bizonyos vidékeken mit tudnak kezdeni a kártyára kapott pénzzel, hiszen hiányoznak a jellemző kártyaelfogadó szolgáltatások? Van azonban helyi kisbolt, kocsma, direkt kereskedelem, ahol még hírből is csak alig ismerik a plasztikpénzt, nemhogy használnák.
Egy 100 fős faluban a kártyájukkal sem a boltban, sem a kocsmában nem lehet fizetni, de még a templomban a sekrestyésnél sem! Arról nem is beszélve, hogy az újságpénzt, a piacolást nem tudná bankkártyával rendezni.
– hívta fel a figyelmet sok kommentelő.
Ami még nem világos
A rendeletből két fontos dolog hiányzik, és emiatt egyelőre nem tiszta a kép arról, hogy milyen hatása lehet a piacra:
- Egyrészt nem világos, hogy az alapszámla kötelező lehet-e azoknak, akiknek még nincs banki kapcsolatuk, de jövedelemhez jutnak.
- Másrészt nem tudni, hogy kik kaphatják meg ingyenesen a szolgáltatást, vagyis az állam és/vagy az önkormányzat rászorultsági alapon milyen körtől vállalja át a havidíj megfizetését. Ezt ugyanis egy tárcaközi szakmai bizottság csak később határozza majd meg.
Felejtse el, hogy a postás kihozza a nyugdíjat
Jön a kötelező bankszámla, amivel elsősorban a nyugdíjasokat célozzák. Havi 1575 forint egy magyar nyugdíjasnak mekkora teher?
