A Bankszövetségnek tetszik az ötlet, a nyugdíjas célcsoport a pénzét félti

A Magyar Bankszövetség előremutatónak tartja az alapszámla-rendeletet, amelynek európai mozgatóelve a pénzügyi infrastruktúrához való hozzáférés általános biztosítása valamennyi állampolgár számára – mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára az MTI megkeresésére.

A főtitkár kiemelte: az alapszámla egy lehetőség, olyan banki termék, amely alapvetően azoknak az ügyfeleknek jelent "belépési pontot" a banki szolgáltatások felé, akiknek eddig nem volt bankszámlájuk, és kifejezetten csak alapvető banki funkciókat kívánnak igénybe venni. Mindezt a teljes lakossági banki körben elérhető, azonos minimum feltételekkel kínált megoldáscsomagon keresztül érhetik el.

Az úgynevezett "unbanked", azaz bankkapcsolattal nem rendelkezők aránya Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapján az EU átlaghoz képest mintegy kétszeres – azaz minden ötödik magyar állampolgár nem rendelkezik bankkapcsolattal.

Kovács Levente emlékeztetett: a nemrégiben megjelent kormányrendelet értelmében ez év október 15-étől a lakossági hitelintézetek teljes körének biztosítania kell a meghatározott – és kifejezetten alapvető – banki szolgáltatások igénybevételére alkalmas alapszámlát.

Az alapszámla havi díja legfeljebb a minimálbér 1,5 százaléka – aktuálisan 1575 forint – lehet. A díj túlnyomó részét a bankszámlaforgalomhoz kapcsolódó, költségvetésbe fizetendő adók, illetékek képviselik. Amennyiben az ügyfél kihasználja a kormányrendelet által előírt szolgáltatásokat, akkor a tranzakciós illeték terhe önmagában 1200 forintot jelent. Ehhez jön hozzá a bankkártya költsége, valamint az operációs költségek – ismertette a bankszövetség főtitkára.

Nem kötelező

A magánszemélyek számára az alapszámla nyitása csupán egy lehetőség, de nem kötelesség – hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára. Vagyis az a nyugdíjas, aki ragaszkodik postásához, nem kötelezhető alapszámla nyitására.

Olvasóinknak nem tetszik az ötlet

Bizonyos vidékeken mit tudnak kezdeni a kártyára kapott pénzzel, hiszen hiányoznak a jellemző kártyaelfogadó szolgáltatások? Van azonban helyi kisbolt, kocsma, direkt kereskedelem, ahol még hírből is csak alig ismerik a plasztikpénzt, nemhogy használnák.

Egy 100 fős faluban a kártyájukkal sem a boltban, sem a kocsmában nem lehet fizetni, de még a templomban a sekrestyésnél sem! Arról nem is beszélve, hogy az újságpénzt, a piacolást nem tudná bankkártyával rendezni.

– hívta fel a figyelmet sok kommentelő.

Ami még nem világos

A rendeletből két fontos dolog hiányzik, és emiatt egyelőre nem tiszta a kép arról, hogy milyen hatása lehet a piacra:

• Egyrészt nem világos, hogy az alapszámla kötelező lehet-e azoknak, akiknek még nincs banki kapcsolatuk, de jövedelemhez jutnak.
• Másrészt nem tudni, hogy kik kaphatják meg ingyenesen a szolgáltatást, vagyis az állam és/vagy az önkormányzat rászorultsági alapon milyen körtől vállalja át a havidíj megfizetését. Ezt ugyanis egy tárcaközi szakmai bizottság csak később határozza majd meg.