Tetszett a cikk?

Fizető hűtőszekrény, gyűrű, luxusóra és kocsikulcs. A fejlesztők már nem csak a kütyübolondok figyelmét igyekeznek felkelteni a fizetésre alkalmas új eszközökkel.

És akkor a fridzsider megrendeli a tejet a boltból, aztán ki is egyenlíti a számlát. A belül kamerával, kívül egy monitorral, amúgy pedig egy számítógéppel ellátott okoshűtő most a legextrémebb példa az új fizetési megoldások közül. A nyár óta megvásárolható eszközt a Samsung és a Mastercard közösen fejlesztette, és nagyjából ötezer dollárba kerül.

Az 1,4 millió forint körüli ár egyelőre extrémnek tűnik egy hűtőért, így a többség jó eséllyel pár évig még magának írja a bevásárlólistát és úgy nézi meg, milyen állapotban van a tejföl, hogy kinyitja a hűtő ajtaját. Brian Morris, a Mastercard fizetési innovációkért felelős közép- és kelet-európai vezetője ennek ellenére úgy látja: rövid időn belül számtalan háztartási és használati eszköz nem csupán az internetre tud majd csatlakozni, de fizetni is lehet majd vele.

A cég budapesti innovációs világfórumán mindenesetre egyszerűbb „pénztárcákat” mutatott be a szakember. Például olyan fitneszkarkötőt, amelyik a lépésszámláláson túl alkalmas fizetésre. Amíg a fitneszkarkötő divatja tart, ez a funkció is könnyen elterjedhet – mondja Brian Morris. A fizetésre alkalmas karkötő egyelőre ritkaságszámba megy, de már kereskedelmi forgalomban is megtalálható, és legtöbbjével pont úgy lehet fizetni, mint egy egyérintéses kártyával.

És némelyik – például a Moov – kísérteties hasonlóságot mutat az egyre terjedő okosórákkal is – igen, ezeknél is megkezdték már a fizetési szolgáltatások beépítését. Az Apple mobiltárcája, az ApplePay is működik a cég óráján – kár, hogy Magyarországon pont nem.

©

Az óráknál is diszkrétebb virtuális pénztárcák a chippel ellátott gyűrűk. Ilyen eszköz is kapható már, idén augusztusban pedig az Infineon német chipkártya-beszállító mutatta be az NFCRinggel közös megoldását. Utóbbi cég egy éve még a Kickstarteren gyűjtött pénzt a világ első fizetésre is alkalmas gyűrűjének fejlesztésére – ma már meg is lehet rendelni, és nem is egetverő az okosékszer ára: 30 font körüli árról indul.

Aki luxusra vágyik, ennél drágábban is talál ilyen kütyüket: a Mastercard februárban, a barcelonai mobil-világkongresszuson jelentette be, hogy a WiseKey-vel együttműködve dolgoznak ki fizetési megoldásokat prémium óramárkák számára. A WiseKey biztonsági szoftvere, a Wis.Watch már megtalálható például a Bulgari vagy az Hublot által gyártott órákban, ezek személyi azonosítást tesznek lehetővé. Az Hublot 2009 óta használja a WiseKey-t, az azonosítással a célja eredetileg nem a fizetés vagy bármilyen más digitális szolgáltatás volt, hanem az, hogy a chip segítségével bizonyítsa az órái eredetiségét.

©

A jó hír az, hogy a luxusokosórák valamivel olcsóbbak, mint a Samsung Family Hub hűtője: a Bulgari Diagono Magnesium 3900 dollárért kapható, az Apple Hermes watch már ennek az árnak a harmadáért, 1149-1499 dollár közötti áron is beszerezhető az Apple webboltjában.

A Mastercard ezeknél elterjedtebb eszközöket tesztel tavaly elindított programjában. Például kocsikulcsot, amelyet még az óránál is többen hordanak magukkal. A határ Brian Morris szerint a csillagos ég, megjósolni sem lehet, hogy a következő néhány évben milyen használati tárgyakba kerülhet még egyérintéses fizetést lehetővé tevő chip. A lényeg az, hogy minél kényelmesebb használatot biztosítsanak ezekkel a tokenekkel (vagyis a bankszámlához és a bankkártyához felhőalapú rendszerben kapcsolódó eszközökkel), és minél biztonságosabbak legyenek. Onnantól már könnyű rákapni a használatukra – bizakodik a szakember.

©

Azt hinnénk, hogy le vagyunk maradva, de ez nem igaz: lehet, hogy Magyarországon kis piaca van az okoshűtőnek, és az okosórák is lassabban terjednek, mint a környező országokban, ám az okosfizetések alapját adó mobiltárca új generációs modellje már Magyarországon is elérhető: a Gránit Bank az első bank Európában, amely a Mastercard MDES-rendszerén alapuló fizetési megoldást indított el a piacon. Szeptember közepétől androidos készülékekre telepíthető alkalmazás segítségével „helyezi be” a bankkártyát, egyelőre az okostelefonokba.

Ez látszólag úgy működik, mint egy bankkártya, a technológia egy fokkal bonyolultabb. Amikor fizetéskor odaérintjük a telefont a terminálhoz, a rendszer egy virtuális kártyaszámot generál a tranzakcióhoz – vagyis nem csak a bankkártya számát nem kell megadnunk, de annak az adatait sem a telefon őrzi, hanem a felhő, vagyis egy központi rendszer.

Ez persze még mindig továbbfejleszthető: a PIN-kódot például biometrikus jegyek válthatják fel – az ujjlenyomat, a retina vagy éppen a szívritmus alapján történő azonosítás pedig nem csak biztonságosabb, de még azoknak is vonzóvá teheti a mobilos fizetést, akik amúgy életükben nem ültek le a számítógép elé. Brian Morris szerint legalábbis még egy kisnyugdíjast is meg lehet győzni a mobiltárca előnyeiről – főleg, ha ahhoz egy egyszerűen kezelhető és megfizethető okostelefont is a kezébe adunk.

©

Amikor a Mastercard vezetőjétől azt kérdeztük, hogyan győzné meg a nagymamánkat a jövő technológiájának használatáról, annyit mondott: „Az egyik oldalon ott van egy egyszerűen kezelhető telefon, a megfelelő alkalmazás is telepítve van rá, a számlavezető bankjánál pedig megtalálható minden olyan adat – például az ujjlenyomat mintája –, ami az azonosításhoz kell.

Ha be akarja fizetni a villanyszámlát, elég az ujját odanyomni, és leokézni a tranzakciót. A másik lehetőség meg az, hogy kimegy az esőbe, sorban áll a postán, hogy befizesse a csekket.”

Az, hogy ez a sárga csekkek kiiktatása a magyar nyugdíjasok életéből mennyire utópisztikus, a következő években kiderül, a Mastercard friss felméréséből azonban már most látszik: a megkérdezett magyarok több mint fele szívesen használja a mobilját a számlák kiegyenlítésére.

©

Van azonban még egy fontos szempont, ha a magyarországi terjeszkedésről beszélünk: az árak. Brian Morris szerint az elfogadható árszint az emberek hozzáállásától függ. Az úttörő kevesek hajlandóak megvenni a legújabb okoshűtőt is, bármennyibe kerül. Azoknak a tábora már sokkal szélesebb, akik nem érzik ugyan szükségét, hogy mindenből a legmodernebb verziójuk legyen, de azért hajlandóak beruházni a legújabb iPhone-ba is. Abban pedig már nincs semmi szégyellnivaló, hogy ezt úgy engedhetik meg maguknak, ha közben diszkontáruházakban vásárolják a legolcsóbb élelmiszereket – véli a szakember.

A magyarok igen árérzékenyek – finomítja a képet Eölyüs Endre, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója. Ez persze ezen a piacon nem feltétlenül azt jelenti, hogy a legolcsóbbat akarják megvenni, inkább arról szól a gyártók és kereskedők közötti vetélkedés, hogy ugyanazért az árért mit kínálnak. Itt jöhet be például az is, hogy egy hűtőnél néhány év múlva nem csupán az jelent előnyt, hogy energiatakarékos, de az is, hogy tartalmaz egy internetes kommunikációt biztosító modult.

Eölyüs Endre pozitívumként említi, hogy a kelet-közép-európai régió nyitottabb az új megoldások iránt, mint a kontinens fejlettebb nyugati fele. A kulcs szerinte éppen a viszonylagos fejletlenség: „Sokkal egyszerűbb felépíteni egy új dolgot a semmiből, mint egy berögződött gyakorlatot átalakítani. Afrikában is ezért könnyű innovatívabb dolgokat bevezetni, mert nem égett még be más.”

Így se megy persze egyik pillanatról a másikra. Az egyérintéses fizetéshez használt kártyák például 2009-ben jelentek meg a magyarországi bankok kínálatában, de csak idén, vagyis hét évvel később jutottunk el oda, hogy a kártyás fizetések többsége már így zajlik, nem a hagyományos módon – emeli ki Eölyüs Endre. Vagyis nem csak a technológiai fejlesztésre kellett idő, hanem arra is, hogy a bankok ilyen kártyákat bocsássanak ki, hogy a kereskedők egyérintéses fizetésre alkalmas terminálokat telepítsenek, és a vásárlók is rájöjjenek, biztonságosabb az, hogy nem adják ki a kezükből a kártyát.

A Mastercard magyarországi vezetője szerint a fizetést lehetővé tevő eszközök terjedésén túl a másik fontos cél most az internetes vásárlás biztonságosabbá tétele. A megoldás itt is a digitális tárca lehet. Ez ugyanis nem teszi szükségessé a kártyaszám megadását minden egyes tranzakciónál, a regisztrációt követően csak egy telefonszámra lesz szükség, amelyre – a netbankoknál bevett szisztémához hasonlóan – egy kódot küld majd a bank.

A bankokat ezért sem lehet a jövőben sem kiiktatni a fizetési folyamatból – véli Eölyüs Endre, aki azért azt is hozzáteszi: a pénzintézeteket sem kell félteni, tudják, hogy a közöttük zajló versenyből is az kerül ki győztesen, aki innovatívabb megoldásokat kínál.

Randizik és csekket fizet a magyar

Egy nap 3,5 órán át használják az okostelefonjukat a magyarok – derül ki a Mastercard 23 országban készült felméréséből. Ez valamivel kevesebb a 4,1 órás régiós átlagnál, amiben persze ott szerepelnek az izraeliek is, akik 7,4 órát töltenek a mobiljukkal. Nyugat-Európában az átlag 3,3 óra.

Az összes megkérdezett közül az okostelefonjukon netezők közül a legtöbben, a válaszadók csaknem 90 százaléka emailezik vagy keres. A közösségi média és az online üzenetküldés a mobilhasználók 80 százalékát érdekli, vásárolni 71 százalékuk, fizetni pedig 60 százalékuk szokott. Amíg a számlákat 27 százalékuk fizetné a mobilján keresztül, Magyarországon kétszer ennyien. Nem annyira lelkesedünk viszont az okosórával való fizetésért: a válaszadók mindössze 21 százaléka használná erre a kütyüt. A mobilt viszont 57 százalékuk, de a személyi igazolvánnyal is 29 százalékuk fizetne.

 

A régió az egyérintéses tranzakcióknál is úttörőnek számít: a cseheknél már a kártyás fizetések 82 százalékát bonyolítják így, de Magyarországon is már meghaladja az 50 százalékát ez az arány.

Magyarországon a régiós átlaghoz képest összességében kicsit kevesebbet használjuk a digitális szolgáltatásokat, de a közösségi média, az online zenehallgatás és a fotómegosztás terén aktívabbak vagyunk. Az emailszolgáltatásokat is gyakran használjuk, a magyarok 70 százaléka naponta többször megnézi a leveleit, ez 15 százalékkal magasabb, mint valamennyi részt vevő régióé. A randioldalakon is aktívabbak a magyarok: a mobilhasználók 11 százaléka próbálkozik így társkereséssel, közülük minden harmadik naponta többször is ránéz.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Fricska az EU-nak és az USA-nak a magyar–szerb–orosz gázüzlet

Fricska az EU-nak és az USA-nak a magyar–szerb–orosz gázüzlet

Kötelező lesz az FFP2-es maszk használata a XII. kerületi polgármesteri hivatalban

Kötelező lesz az FFP2-es maszk használata a XII. kerületi polgármesteri hivatalban

Itthon is beárazták a gázolajról benzinre váltott új Audi SQ7-et

Itthon is beárazták a gázolajról benzinre váltott új Audi SQ7-et