Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Még mindig kevesebben dolgoznak a kereskedelemben, mint a vasárnapi boltzár előtt. A láncok pedig hiába próbálkoznak: nem találnak új embert.
Hiába törölték el a vasárnapi zárva tartást, hiába csábítanak az üzletláncok akár két számjegyű fizetésemeléssel, tovább csökken az élelmiszerboltokban dolgozók száma – derül ki a blokkk.com összesítéséből. A kereskedelmi szakportál a KSH adataira alapozva arról ír: 2016 augusztusában kevesebb fizikai alkalmazott – eladó, pénztáros, árufeltöltő – dolgozott a hazai élelmiszerboltokban, mint januárban. Vagyis az új alkalmazottakat leginkább egy másik üzletből, kereskedelmi cégtől csalhatták el, nem új belépők a szakmában.
A KSH adatai szerint az év első hónapjában 77.208 fő, augusztusban viszont már csak 76.315 dolgozott valamilyen élelmiszerboltban, vagyis nemhogy nőtt volna, de csaknem ezer emberrel csökkent is az alkalmazottak száma. A statisztikusok szerint ez hibahatáron belül van, de ha melléhelyezzük azt az adatot, hogy a kereskedelemben a legfrissebb, 2016 második negyedéves adatok szerint tovább nőtt a betöltetlen álláshelyek száma, és már másfélszerese volt az egy évvel korábbinak, akkor nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni ezt a változást – írja a blokkk.com.
Általánosságban a kereskedelemben érdemben nem változott az év eleje óta az alkalmazottak létszáma: januárban 192.228 volt, míg augusztusban 192551 a statisztikusok felmérése szerint. (A vasárnapi boltzár bevezetése előtt, 2015 januárjában még 194 ezren voltak.) Ebből 139 ezren dolgozott fizikai munkakörben januárban és ausztusban is.
Jelentősen csökkent viszont a részmunkaidős fizikai dolgozók száma – 35.478-ról 33.164-re. Ez azért is aggasztó, mivel a legtöbb bért kínáló diszkont- és kereskedelmi láncok kimondottan keresik a részmunkaidős alkalmazottakat – a forgalom hullámzása miatt ez jó eszköz a munkaerőhiány enyhítésére.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.