Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Még mindig kevesebben dolgoznak a kereskedelemben, mint a vasárnapi boltzár előtt. A láncok pedig hiába próbálkoznak: nem találnak új embert.
Hiába törölték el a vasárnapi zárva tartást, hiába csábítanak az üzletláncok akár két számjegyű fizetésemeléssel, tovább csökken az élelmiszerboltokban dolgozók száma – derül ki a blokkk.com összesítéséből. A kereskedelmi szakportál a KSH adataira alapozva arról ír: 2016 augusztusában kevesebb fizikai alkalmazott – eladó, pénztáros, árufeltöltő – dolgozott a hazai élelmiszerboltokban, mint januárban. Vagyis az új alkalmazottakat leginkább egy másik üzletből, kereskedelmi cégtől csalhatták el, nem új belépők a szakmában.
A KSH adatai szerint az év első hónapjában 77.208 fő, augusztusban viszont már csak 76.315 dolgozott valamilyen élelmiszerboltban, vagyis nemhogy nőtt volna, de csaknem ezer emberrel csökkent is az alkalmazottak száma. A statisztikusok szerint ez hibahatáron belül van, de ha melléhelyezzük azt az adatot, hogy a kereskedelemben a legfrissebb, 2016 második negyedéves adatok szerint tovább nőtt a betöltetlen álláshelyek száma, és már másfélszerese volt az egy évvel korábbinak, akkor nem lehet egy kézlegyintéssel elintézni ezt a változást – írja a blokkk.com.
Általánosságban a kereskedelemben érdemben nem változott az év eleje óta az alkalmazottak létszáma: januárban 192.228 volt, míg augusztusban 192551 a statisztikusok felmérése szerint. (A vasárnapi boltzár bevezetése előtt, 2015 januárjában még 194 ezren voltak.) Ebből 139 ezren dolgozott fizikai munkakörben januárban és ausztusban is.
Jelentősen csökkent viszont a részmunkaidős fizikai dolgozók száma – 35.478-ról 33.164-re. Ez azért is aggasztó, mivel a legtöbb bért kínáló diszkont- és kereskedelmi láncok kimondottan keresik a részmunkaidős alkalmazottakat – a forgalom hullámzása miatt ez jó eszköz a munkaerőhiány enyhítésére.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
A szél konténereket kapott fel, amelyek átszakították a védelmi kerítést.