Tetszett a cikk?

Újabb szerzeményekkel bővülhet a kormányközeli megyei napilapok köre – tudta meg a hvg.hu. A váltás után a direkt politizálás jöhet ezeknél az újságoknál is. Emiatt elpártolhatnak az olvasók, a kormányzatnak mégis megéri lecsapni erre a terepre.

Szinte a teljes megyei napilaphálózat a kormányhoz közeli vállalkozókhoz kerülhet – ezt vetítették előre a hvg.hu forrásai azt követően, hogy a Mediaworks és vele a kiadó tulajdonában levő 12 megyei újság az Opimus Presshez került.

A következő célpont a Russmedia lehet, iparági hírek szerint a cég már közel áll a felvásárláshoz. Az osztrák tulajdonban levő kiadó három napilapot publikál, hozzá tartozik a Hajdú-Bihari Napló, az borsodi Észak-Magyarország és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kelet-Magyarország. A tranzakcióról megkérdeztük a cég ügyvezető igazgatóját is, Fodor István azonban nem kívánta kommentálni értesülésünket.

A Mediaworks és a Népszabadság székháza
©

Az mindenesetre a publikus adatokból is látszik, hogy a céget nemrég átszervezték: szeptember végén jegyezték be a Russmedia Digital holdingcéget, amelyet a kiadóhoz hasonlóan Josef Kogler és Fodor István vezet, központja viszont Budapesten van. A holding egyetlen tagja a Russmedia Kiadó – vagyis a csoport többi cége, például a veszteséges ingatlankezelő kimarad belőle.

A holding alapítása persze nem jelent automatikusan eladást, ám hasonló modellt láthattunk nemrég a Mediaworks esetében is, ott is egy cégbe szervezték az eladásra kínált portfóliót.

Fontos változás történt nemrégiben a negyedik nagy megyeilap-kiadónál is. A két legnagyobb példányszámban eladott ilyen újságot, a csongrádi Délmagyarországot és a Győr-Moson-Sopron megyei Kisalföldet kiadó Lapcom éléről a jövő év elején távozik Pallagi Ferenc. Ezt a vezérigazgató, egyben a szintén a Lapcom portfóliójába tartozó Bors főszerkesztője egy héttel a Népszabadság felfüggesztése után jelentette be.

Ez is alapot adhatott azoknak a sajtóhíreknek, amelyek szerint a Lapcom is eladósorba került, és erről már Londonban tárgyalnak a kiadó tulajdonosaival, a kajmán-szigeteki bejegyzésű Radio Bridge Media Holding képviselőivel. Erről a Magyar Narancs cikkezett azt követően, hogy október 25-én bejelentették: az Opimus Press vásárolta fel a Mediaworksöt.

Pallagi Ferenc a hvg.hu érdeklődésére merő spekulációnak nevezte a Lapcom eladását. Úgy fogalmazott: legfrissebb információja szerint nem tettek ajánlatot a tulajdonosnak a kiadó megvásárlására.

A kormány közelében

A legnagyobb falat már „házon belül” van: a korábban az Axel Springerhez tartozó nyolc lap mellé a Mediaworks megszerezte a négy dunántúli megyei lapot és az ország egyetlen városi napilapját, a Dunaújvárosi Hírlapot kiadó Pannon Lapok Társaságát is. A két lapcsalád a hivatalosan szeptember 30-án bejegyzett fúziót követően már együtt került a múlt héten az Opimus Press tulajdonába.

Az új tulajdonosról két dolgot érdemes tudni. Anyavállalata a tőzsdén jegyzett Opimus, amelynek tulajdonosi viszonyai épp annyira nem világosak, mint az, hogy leánycégénél, a tavasszal alapított Opimus Pressnél ki jegyezte le azt a 20 millió eurónyi kötvényt, amelyből (legalábbis részben) a Mediaworks megvásárlását finanszírozhatták. A cégcsoport leánycégeinek vezetése ugyanakkor több szállal kötődik Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez.

Vagyis jelenleg 12 megyei napilap tartozik már egy alig leplezetten kormányközeli portfólióba. Az új vezetői kör – az igazgatóságba bekerült Liszkay Gáborral, a Magyar Idők kiadójának vezetőjével és a lap kiadóigazgatójával, Lóczi Jánossal – első személyi döntése is ide kötődhet. Ez Pauska Zsolt kinevezése volt a digitális portfólió élére. Pauska amellett, hogy 2010 után a Pécsi Újság, majd a hirado.hu főszerkesztőjeként nem titkolta szimpátiáját a mostani kormányzat iránt, korábban igen fontos szereplője volt a megyei lapkiadásnak. 1997 és 2006 között ő volt a főszerkesztője az Új Dunántúli Naplónak, emellett a kiadó Axel Springer 2004-ben rábízta a budapesti helyi napilapnak szánt Reggel vezetését is. Ez ráadásul nem csupán egy lap főszerkesztői pozícióját jelentette, hiszen így ő került az élére az úgynevezett központi szerkesztőségnek is, amely a lapcsalád országos tartalmainak (közélet, gazdaság, életmód) előállításáért felel.

A Dunántúli Napló hirdetőtáblája 2000 januárjában.
©

A Reggel alig élt meg egy évet – Pauskát pedig fél évvel az indulás után leváltották –, a kilencvenes évek elején még Ferenczy Europress néven alapított központi szerkesztőség azonban azóta is működik. És nem csak a nyolc volt Axel/Mediaworks-lapnál van így, a többi kiadónál is hasonló formában állítanak elő központi tartalmakat. Vagyis a megyei lapok megszerzésével nem csupán a kiadói jog kerülhet a kormányzat közelébe, de a helyi híreken kívül a lapok negyedének-harmadának az előállítása is.

Ez ráadásul egy igen költséghatékony megoldás. A megyei laprendszert jól ismerő forrásunk kiemelte: ma a Mediaworks korábbi nyolc lapjánál és a központi szerkesztőségben együttvéve alig dolgozik több újságíró, mint a felfüggesztett Népszabadságnál. És amíg a nyolc lapból napi átlagban több mint 110 ezret adnak el, a Népszabadság második negyedéves auditált példányszáma nem érte el a 38 ezret.

És nem is ezek az újságok a legolvasottabbak a megyei napilapok közül: a 18 lap naponta több mint 400 ezer példányban kel el, ez 6-7-szerese az országos közéleti lapok együttes példányszámának. (És fényévekre van attól a néhány ezertől, amennyi a piaci becslések szerint a Magyar Időkből elkel.)

Semmi nem számít

Ezek a kiadók pedig még úgy is nyereségesek tudtak maradni, hogy 2010 óta a kormányzat rátette a kezét a helyi médiumokra. A helyi média fejlesztésére kiírt pályázatok nyomán alapított vagy fejlesztett települési (ingyenes) lapok, rádiófrekvenciák és televíziók ugyanis nem csak a megyei lapok olvasóit – és készítőit – csábították el, hanem ezek lettek az önkormányzatok rendelkezésére álló hirdetési keret haszonélvezői is.

A portfólió duzzasztása még tovább növelheti a hatékonyságot, és még ez sem minden. Ezekbe az újságokba azért is megéri befektetni, mivel sokkal jobban ellenálltak az elmúlt évek lappiaci visszaesésének, mint az országos lapok. Amíg például a Népszabadság példányszáma az elmúlt hat évben a felére esett vissza, a Magyar Nemzetből pedig alig több mint a harmadát értékesítik, mint 2010-ben, a megyékben lassabb ütemű volt a csökkenés. Sőt, a Lapcomhoz tartozó Délmagyarország még növelni is tudta a példányszámát.

©

Hogy mi a titok? Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely kutatója két tényezőre vezeti vissza. Egyrészt egy sokkal stabilabb, jórészt idősebbekből álló olvasói bázisról van szó, amely – ellentétben az országos lapok vásárlóival – jórészt csak ezekből a lapokból tájékozódik. Magyarul: az internetes hírportálok nem jelentenek számukra (ingyenes) alternatívát. Másrészt helyi hírekről a nyomtatott lapok piacán leginkább ezekből a lapokból lehet tájékozódni, ami nem csak az olvasóknak lehet vonzó, hanem a helyi piaci (nem önkormányzati) hirdetők számára is.

Az sem mellékes szempont a hirdetők és az olvasók számára, hogy ezek az újságok kevésbé átpolitizáltak, mint bármelyik országos közéleti lap. Erre egyfelől magyarázat a központi szerkesztés is – korábban többféle színezetű megyéknek kellett ugyanazt a politikai tartalmat előállítani –, de az is, hogy a pártirányultság helyett inkább a bulvárosodás volt a fő irány az elmúlt időszakban.

Urbán Ágnes szerint gyanítható, hogy ez a jövőben változik, és a megyei napilapok is a nyílt kormánypropaganda terepévé válhatnak. Ennél radikálisabb váltást aligha lehetne elképzelni, és félő, hogy az olvasótábor is elpártolhat majd emiatt. A lapunknak nyilatkozó szakértők nem tartják kizártnak azt sem, hogy a példányszám a felére is visszaeshet. Urbán Ágnes szerint ennél nagyobb zuhanás már kudarc lenne, ám távolról sem veszne minden: a választások előtt még így is csaknem egymillió embert érne el a direkt propaganda.

Egymillió embert érint a Népszabadság kiadójának sorsa

Megnéztük, mekkora ajándék lehet a kormánynak az, ha valóban Fidesz-közeli kezekbe kerül a tizenhárom megyei lapot is birtokló Népszabadság-kiadó, és ha a Class FM helyén is egy kezesebb adó lesz hallható.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
"Elérhető közelségbe" kerültek a párizsi klímaegyezmény célkitűzései

"Elérhető közelségbe" kerültek a párizsi klímaegyezmény célkitűzései

A Fidesz arra játszik, hogy az ellenzéki pártok felfalják egymást a választásig

A Fidesz arra játszik, hogy az ellenzéki pártok felfalják egymást a választásig

Vizeink drasztikus átalakulására utaló bizonyítékokat találtak kutatók

Vizeink drasztikus átalakulására utaló bizonyítékokat találtak kutatók