„Kényszeredetten, a munkaadói szervezetek közül utolsóként és egyáltalán nem közgazdasági érvekre alapozva írta alá a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) mai bérmegállapodást” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc.

A VOSZ főtitkára elmondta: csak azért adták végül a nevüket a béralkuhoz, mert nem akartak kilépni a társadalmi érdekegyeztetés rendszeréből, és nem szerették volna felvállalni, hogy megakadályozzák a legkisebb keresetűek bérfelzárkózását. A VOSZ véleménye szerint a mostani béralkuval a munkavállalók és az állam járnak jól, miközben a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások tömegei számára egyáltalán nem előnyös a megállapodás.

A VOSZ szerint a kkv-ken nem segít a társasági adó csökkentése, aminek 10 százalékpontos mérséklése a Magyarországon működő félmillió vállalatból mindössze 1100-1200-at érint, a többinek csak egy százalékponttal lesz kisebb a nyereségadója. Azonban számos kockázatot rejt magában az előnytelen béralku, hiszen félő, hogy sok kkv, főként vidéken nem fogja tudni kigazdálkodni a béremelést, valamint a szürke- és feketegazdaság bővülésének veszélye is fennáll – tette hozzá.

A minimálbér összegéről a kormány 15 százalékos javaslatát fogadták el a munkaadók is, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal nő. A kormány ezért cserébe vállalta, hogy a járulékot jövőre nem négy, hanem 5 százalékkal csökkentik, 2018-ban pedig újabb 2 százalékos csökkenés jön.

Varga Mihály további kedvezményt is megígért a cégvezetőknek: ha a bérek növekedése 2017 januárja és szeptembere közt 11 százalékosnál nagyobb lesz, akkor 2018-ban nem 2, hanem 2,5 százalékponttal csökken a járulék.