Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz

Magyarország nemzeti itala a pálinka, ám ebből még mindig többet profitálnak a házi főzdék, mint a minőségi termékek gyártói.

Szokatlan botrány rázta meg nemrég a minőségi pálinkák látszólag érintetlen világát. Levették a boltok polcairól a Panyolai Szilvórium Zrt. ágyas szilvapálinkáját, miután a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) úgy ítélte, „élvezhetetlen” a termék.

Az egyik legnevesebb pálinkafőzde erélyesen reagált terméke visszahívására. A társaság azt közölte, „a pálinka minősége megfelelő, a termék körüli negatív megnyilvánulással vélhetően a Panyolai Szilvórium Zrt. lejáratása a cél”. A Nébih nem kevésbé határozottan vágott vissza, mondván két független bizottság érzékszervi vizsgálattal találta „egybehangzóan élvezhetetlennek” a terméket.

A hivatal a hvg.hu érdeklődésére elmondta, nem ez az első alkalom, hogy pálinka forgalmazását tiltották meg. Tavaly öt esetben, idén pedig hatszor fordult elő, hogy élvezhetetlennek ítélték az italt, jó hír, hogy ez mindössze a vizsgált termékek 2 százalékát jelentette.

©

Arra is volt már példa, hogy más indok állt a tiltás hátterében: előfordult, hogy a címkén jelölt alkoholtartalom nem felelt meg a valóságnak, egy nyári budapesti kocsmarazzián pedig több olyan pálinkát találtak, amelynek a vendéglátósok nem tudták igazolni az eredetét.

A csúcsminőségű pálinkákról azonban eddig szuperlatívuszokban lehetett hallani, és a kormány tagjai is számtalanszor mondták már el: kiáll „nemzeti italunk”„a magyar identitás elválaszthatatlan része”, „komoly nemzeti értékünk” mellett.

A gond csak az, hogy közben mélyütést adott a minőségi termelőknek azzal, hogy legalizálta a házi pálinkafőzést. A második Orbán-kormány első intézkedése volt a házi pálinkafőzés adómentessé tétele, amivel egy évszázados korlátozást oldott fel.

A jövedéki adó 2010 nyarán elfogadott módosításával nem csak a házi főzést tették adómentessé, de kis mennyiségben (évi 86 liter alatt) a bérfőzetést is. A pálinka előállítását nem is kellett előre bejelenteni, ahogy a százliteresnél kisebb üstöket sem.

Az intézkedéssel két nagy gond volt. Az Európai Bizottság azt kifogásolta, hogy egy termék nem lehet egyszerre adómentes és adóköteles. Ezzel nyilván a magyar kormány is tisztában volt, mindenesetre kivárta, amíg Brüsszel  keresete nyomán az Európai Bíróság 2014-ben kimondta: az uniós joggal ellentétes az adómentesség.

Volt azonban egy nagyobb baj is. Az intézkedés épp azokat érintette rosszul, akikre annyira büszke a kormány: a minőségi párlatokat előállító pálinkafőzőket. A Panyolai pálinkájának a bevonása annak fényében volt meglepő, hogy az elmúlt időszakban már úgy tűnik, az ágazat kezdi kiheverni a kormány által még 2010-ben indított „szabadságharcot”.

©

Az Agárdi Pálinkafőzde tulajdonos-főzőmestere szerint is javult a helyzet az elmúlt időszakban. Vértes Tibor szerint 2014 volt a mélypont, azóta növelni tudták a forgalmukat, ám ennek csak az egyik magyarázata volt az, hogy újra adót vetettek ki a bérfőzés után. Hozzájárult ehhez az is, hogy általában nőtt a lakossági fogyasztás, és az is kellett, hogy a vevők felhagyjanak a kísérletezgetéssel és inkább minőségi italokat vásároljanak.

A bérfőzés árelőnye persze még mindig megmaradt: a szeszfőzdék literenként 700-1000 forintot kérnek a pálinka előállításáért, ehhez 700 forintos párlatadójegyet kell venni tavaly óta. Aki otthon főz, ennél is jobban jár, hiszen mindössze évi ezer forintot kell lerónia az önkormányzatnak. Ehhez képest a csúcsfőzdék pálinkáinak literenkénti ára 8000 forintnál kezdődik, de 30 ezer forintért is találunk gyümölcspárlatot.

A bérfőzők forgalma mégis drasztikusan csökkent az adóváltozás után, persze volt honnan visszaesni. A NAV adatai szerint 2013-ban és 2014-ben meghaladta a 9 millió hektoliterfokot a lefőzött párlat mennyisége. A hektoliterfok egy liter százszázalékos alkoholt jelöl, vagyis 50 százalékos pálinkánál 19 millió liternyi párlatot – tehát minden magyarra jutott majdnem két liter a „nemzeti italból”. (Az égetett szeszes italokból az egy főre jutó éves fogyasztás Magyarországon 3,5 liter.)

Ehhez képest 2015-ben már csak 4,8 millió hektoliterfok pálinkát adtak ki a főzdék, idén az első tíz hónapban pedig még kevesebbet, mindössze 2,42 milliót.

Igaz, időközben jóval kevesebben viszik főzdébe a cefrét, hogy pálinkát vigyenek haza: a bérfőzetők száma több mint százezerrel csökkent. Igaz, közben tavaly 12 755, idén már 5384 főzőberendezést regisztráltak (a bejelentést tavaly tették kötelezővé). Azt azonban lehetetlen felmérni, hogy mennyi a feketén főzött – vagyis a magánhasználatra készült, ám forgalomba hozott – pálinka a piacon.  

Az adóhivatal azt sem tartja nyilván, hogy a pálinkából mennyi jövedéki adó került az államkasszába (a párlatokat az egyéb jövedéki termékek között tartják számon), a bérfőzés szeszadóját viszont igen. Az adatokból szintén látszik a pálinka-szabadságharc hatása. 2010-ben még 2,8 milliárd forint került az államkasszába ebből, az ezt követő években pedig mindössze 12-17 millió forint. Az idei első tíz hónap adatai alapján erre az időszakra nagyjából 5 milliárd forintos adóbevétel várható.

Ami a prémium termékek piacát illeti, Vértes Tibor úgy látja: túl sok idő telt el a pálinkafőzés adómentessége és adó újbóli bevezetése óta ahhoz, hogy kár nélkül ússzák meg a főzdék. Az újbóli forgalomnövekedést pedig inkább a saját munkájuknak, a termékfejlesztésnek és a marketingnek tudják be, nem annyira a kormányzat segítségének.

Pedig kormányzati nyilatkozatokból sokféle van. November közepén például arról beszélt Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter, hogy a kormány arra törekszik, „minél több pálinka jusson el minél több helyre”.

Az Agárdinál is nő az export, ám így is nagyjából csak 10 százalékot tesz ki. Az, hogy a pálinka még mindig legfeljebb a Kárpát-medencében világhírű, Vértes Tibor szerint több dologra vezethető vissza. Az áttöréshez ugyanis nem elég az, hogy hungarikummá nyilvánítják a termékeket vagy eredetvédetté valamelyik alapanyagát.

Kellene marketing, de állandó minőség és kellő mennyiség is a szakember szerint. A pálinkát pedig nem lehet összevetni például egy whiskyvel, amely a világ minden táján elérhető, és pont ugyanolyan. Inkább a borra hasonlít, amely akár évről évre is változik – emelte ki Vértes Tibor, aki szerint épp ezt kellene hirdetni.

Egyelőre azonban hiányos a marketing, és igazi minősítés sincs. A Nébih ezért azt szeretné elérni, hogy a borokhoz hasonlóan a pálinkákat is minősíthesse forgalomba hozatal előtt, hogy elkerülhető legyen például az, ami a Panyolai szilvapálinkájával történt.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Először lépte túl a 300 ezer forintos határt az átlagbér Magyarországon

Először lépte túl a 300 ezer forintos határt az átlagbér Magyarországon

Jön az új magyar sorozat, amit csak egy mobilos appban lehet majd megnézni

Jön az új magyar sorozat, amit csak egy mobilos appban lehet majd megnézni

Reagált Putyin Budapestre költöző bankja: Nem vagyunk kémbank

Reagált Putyin Budapestre költöző bankja: Nem vagyunk kémbank

Még nem Tesla Supercharger, de elég gyors töltőt adott át a Mol

Még nem Tesla Supercharger, de elég gyors töltőt adott át a Mol

Tanácsköztársaság lett a tanácstalan köztársaságból

Tanácsköztársaság lett a tanácstalan köztársaságból

Felfüggesztettet kaptak a fegyőrök, akik megvertek egy kubait, akit menekültnek néztek

Felfüggesztettet kaptak a fegyőrök, akik megvertek egy kubait, akit menekültnek néztek