Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
A Brexit után vagyunk, az euroszkepticizmus erősödik, a nyílt társadalom gondolata vereségeket szenved el. Elkéstünk már, és ha nem, akkor hogyan erősíthető meg, ami megmaradt?
Az európai projekt fenyegetettsége évek óta jól látható. Azt hiszem, hogy a nyitottság hívei, miközben továbbra is hittek az egyesült Európában, maguk is elvesztették a bizalmukat a brüsszeli intézmények iránt. Ennek eredményét látjuk Nagy-Britanniában is. A nyílt társadalom és a szolidaritás továbbra is támogatható, de komoly munkát igényel az unió megjavítása és reformja. Az elveszett bizalom helyére a félelem férkőzött be, aminek a terjedését megkönnyíti, ha egyre kevesebben hiszik el Brüsszelnek, hogy képes kormányozni ezt a hatalmas szövetséget.
Stiller Ákos
2003-ban Soros György kijelentette, hogy Magyarországon nagyjából elvégezte a munkát, és máshol van szükség az alapítványaira. Úgy tűnt, hogy a nyílt társadalom megvalósul, belépünk az EU-ba, és komolyabb segítségre már nem szorulunk rá. Aztán a történet megfordult...
Olyan döntés nem volt, hogy befejezzük a magyarországi munkát, továbbra is elkötelezetten dolgozunk. Olyan elképzelés valóban felmerült, hogy Magyarország EU-tagságával az itteni tevékenységünk nagyobb, régiós kontextusban folytatódjék. Külön magyar alapítványunk 2007 óta ezért nem működik, de nekünk és Soros Györgynek is változatlanul fontos Magyarország.
Csakhogy közben itt megváltoztak a dolgok.
Azt hiszem, ezek a változások egész Európában érezhetők. A nyílt társadalom gondolata veszített a támogatásából, ahogy az EU-hoz fűződő korai remények csalódást keltettek. Próbáltunk erre válaszolni, mind az EU reformjának elősegítésével, illetve a civil társadalom támogatásával. Magyarországot a Közép-Európai Egyetem is különlegessé teszi, ilyen programunk nincs máshol Európában. Emellett továbbra is segítünk az oktatás és az egészségügy jobbá tételében.
De amíg az utóbbi harminc évben a Nyílt Társadalom Alapítvány elsősorban előítéletek és tévhitek ellen harcolt, addig most elszánt és erős ellenfélre akadt a magyar kormányban, amely éppenhogy zárt, illiberális társadalmat hirdet, és nem sajnálja erre az erőforrásokat. Úgy tűnik, a liberális civilek szükségképpen ellenzékiek lesznek, ha nem egyenesen ellenállók. Magát Soros Györgyöt a magyarság ősellenségeként tüntetik fel a nagyszabású kormánykampányokban. Elfogadják ezt a szerepet, vagy próbálnak középre manőverezni?
Mi nem vagyunk ellenzék sehol, Magyarországon sem. Azokban az országokban, ahol nincs valódi ellenzék, a civileknek néha át kell venniük ennek a szerepnek egy részét. Minden társadalomban szükség van vitára, tájékozott párbeszédre, a közügyekben való részvételre. Ebben a civil társadalomnak van feladata, de ezt összekeverni az ellenzéki pártpolitikával butaság. Ahogy a norvég alap, mi és a magyar civilek is tartjuk magunkat a szerepünkhöz és vállalásainkhoz.
Amíg tehetik. Magyarországon a civilek megfigyelés, rendőri akciók, nyomozások célpontjai. Oroszországból a Soros-alapítványok távozni kényszerültek. Lehetségesnek tartja, hogy el kell hagyniuk Magyarországot?
Nem, nem hiszem, hogy bárki ki akarna szorítani minket vagy más nemzetközi donorokat. A megfigyelés kísértése az egész világon jelen van, az Egyesült Államokban és másutt is. Tulajdonképpen érthető, hogy a kormányok kihasználják az új technológiákat ahhoz, hogy minél több embert ellenőrizzenek. Bíznunk kell a törvényhozókban és a bíróságokban, a fékekben és ellensúlyokban, amelyek ezt alkotmányos korlátok közé szoríthatják. Mi is támogatjuk azokat a civileket, akik a törvénytelen megfigyelések ellen küzdenek, kapcsolatban vagyunk az ilyen eszközöket gyártó vállalatokkal, és igyekszünk elérni, hogy az állampolgárok megismerhessék ezek képességeit.
A fékek és ellensúlyok kérdése kapcsolódik az alapítványok egyik deklarált céljához: a kormányok elszámoltathatóságához. Magyarországon, ahol az ügyészséget teljesen ellenőrzi a kormánypárt, az átláthatóság önmagában kevés a korrupció megakadályozásához, mert hiába derül ki bármi, a büntetés elmarad. Milyen eszköz használható még, ha egy országot megfosztanak az immunrendszerétől?
Azt hiszem, a Brexit-szavazás egyik tanulsága, hogy a nép olykor meglepő erőt tud mutatni a vezetőivel szemben. Mindig van immunrendszer, ha néha kevésbé látható is. Nekünk az a dolgunk, hogy támogassuk azokat a kezdeményezéseket és szervezeteket, amelyeket maguk a civilek hoznak létre. Nem mi csináljuk meg helyettük, és nem mi határozzuk meg a céljaikat. 1983 óta Magyarországon is abban próbálunk segíteni, hogy az emberek a saját igényeiknek megfelelő berendezkedést és kormányzást alakíthassanak ki. Ebben a kérdésben is bízunk abban, hogy az általunk támogatott civilek megtalálják a megoldást.
Az önök hálózata a rendszerváltás idején ellenzéki pártokat is támogatott. Maga Orbán Viktor és a Fidesz jelentős segítséget kapott: ösztöndíjakat, pénzt irodabérlésre. Mindez akkor helyesnek tűnt, hiszen stabil demokrácia nélkül az ilyen szereplők külső segítségre szorulnak. Visszatérhet-e ez a módszer, próbálkozhat-e a Nyílt Társadalom Alapítvány az esélyek kiegyenlítésével, vagy szigorúan távol tartja magát a pártpolitikától?
Sokat tanultunk az utóbbi évtizedekben abból, mekkora távolságot kell tartanunk kormányoktól és pártoktól. Jó példa a mai Ukrajna: az ottani kormány tele van olyan személyekkel, akik személyesen sokat kaptak a Soros-alapítványoktól, civil szervezetekből jöttek, vagy ösztöndíjasok voltak. Az albán miniszterelnök az ottani alapítványunk igazgatótanácsában is benne volt. Tehát úgy gondolom, helyesen tesszük, ha támogatunk embereket, akiknek lehetnek politikai ambícióik, de még nincsenek benne a politikában. Maga Soros György is beszélt arról, hogy itt van a határvonal. Az egyensúlyért mi azzal tehetünk, ha támogatjuk a független sajtót, a vitát, a tájékozódást. Ebben a legnagyobb ellenfelünk a félelem, és azok, akik annak növelésében érdekeltek.
