Nyilvánosságra hozta a kormány az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) teljes jelentését a 4-es metró beruházásáról. Az OLAF azt javasolja, hogy közel 60 milliárd forintot kérjenek vissza a támogatások kedvezményezettjeitől. Szabálytalanság, csalás, korrupció és EU-pénzek szabálytalan felhasználása szerepel az OLAF megállapításai között.

Az OLAF érintettként a fővárost, az Alstomot és Medgyessy Pétert nevezte meg. A volt miniszterelnök cége összesen csaknem 600 ezer eurót kapott a 4-es metró kocsijait gyártó Alstomtól tanácsadási és képviseleti munkáért. Medgyessy szerint a szerződésekben semmi kivetnivaló nincs.

Medgyessy Pétert az OLAF is megkereste a vádakkal kapcsolatban. Ő akkor úgy reagált: tulajdonosként nem az ő felelőssége lett volna, hogy ennyire részletekbe menően ismerje a cégek tevékenységét, különösen az olyan szerződéseknél, amelyeket még az előtt írtak alá, mint hogy ő tulajdonos lett. Medgyessy szerint nonszensz, hogy bármilyen szerepe lett volna a szerződések megkötésénél. A volt miniszterelnök az Indexnek nyilatkozott: mint mondta, amikor az első hirdetmények megjelentek a 4-es metróról 2005-ben, ő már nem volt miniszterelnök, Gyurcsány Ferenccel, valamint a főváros akkori vezetőivel pedig rossz volt a viszonya, vagyis politikai ráhatása sem lehetett az ügyre.

Az OLAF szerint a száznál is több szerződésben több súlyos szabálytalanságot, hibát, valamint „lehetséges csalás” jeleit találták meg. A 2007 és 2013 közötti beruházás már a kezdetétől fogva szabálytalanságokkal volt tele. Azok a szerződések, amelyekben szabálytalanságokat találtak, a 452 milliárd forintos beruházás nagyjából 60 százalékát, 272,8 milliárd forintot érintik. A szabálytalanságok összesen 166 milliárd forint kárt okoztak.

A jelentés legfontosabb megállapításai:

- A DBR Metró Projektigazgatóságnak nem volt meg a kellő kapacitása ahhoz, hogy jól menedzselhessék a beruházást.

- A DBR több vezetőjénél és a főnökeik közül többeknél is összeférhetetlenséget találtak, olyan kapcsolatban álltak a szerződéses partnerekkel.

- Az Eurometro Kft. tulajdonosainál szintén fennállt az összeférhetetlenség.

- A beruházásnál nem vették figyelembe a FIDIC Sárga könyvének standardjait. A mérnöki szervezet ebben gyűjtötte össze az építészeti és mérnöki létesítményekhez szükséges szerződéses feltételeket.

- Mivel nem volt megfelelő a pénzügyi és technikai előkészítés, súlyos csúszások voltak a projektben, és az ára is megemelkedett. A csúszások miatt 67,5 milliárd forinttal többet kellett fizetni, mint ahogyan azt eredetileg tervezték.

Az okozott kár 96 százaléka öt szerződéshez kapcsolódik:

A Siemens-konzorcium, amely a metró áramellátó és vonatvezérlő rendszerét építette ki, 31,7 milliárd forintért dolgozott. Az OLAF szerint a szervezet bennfentes információkhoz jutott, így a teljes uniós támogatást visszakérik tőle.

A metrókocsikat szállító Alstomtól is teljes visszatérítést javasol az OLAF, 22,9 milliárd forint értékben. A cég bennfentes információkhoz jutott, amelyeket felhasználva módosította az ajánlatát, ami jelentősen hozzájárult a győzelméhez.

A BAMCO konzorcium (Vinci Construction, Strabag, Hídépítő Zrt.) 62 milliárd forintért építette meg a metró alagútjait, ám az erre vonatkozó tendert jogszerűtlenül nyerte el. 8 milliárdnyi uniós támogatást kérhetnek vissza tőle.

A belsőépítészeti munkákat 40 milliárd forintért elvégzett Swietelskytől 7,6 milliárd forintot követelhetnek a tenderfolyamat szabálytalanságai miatt.

A Baross téri állomás szerkezetépítési munkáiért felelős Strabag és Hídépítő Zrt. az uniós forrás 25 százalékát, 2,5 milliárd forintot fizethet vissza.

Az Európai Beruházási Bank legalább 20 millió euró, azaz 5,1 milliárd forint összegben finanszírozott olyan szabálytalan szerződéseket, amelyekbe az állam is beszállt. Hitelt adtak Budapestnek is: a velük megkötött szerződések szabálytalanságai összesen 116,7 millió eurót, vagyis 30 milliárd forintot érintenek.

Az OLAF-nál szereplő euró/forint árfolyam jóval kedvezőbb a mostaninál. A kurzus a 2008 decemberi, ekkor írta alá a főváros és az Európai Bizottság a négyes metró támogatási szerződését. Ebben a szerződésben – derül ki az OLAF-jelentésből - forintösszegek szerepeltek.

A korrekciónál elméletben kibúvót jelenthet az állam számára, hogy a projekt elszámolási határideje nem 2015. december 31-e, hanem 2017 vége. Márpedig a projekten belül is van olyan tétel, amely nem EU-támogatásból, hanem az EU finanszírozó bankjának, az Európai Beruházási Banknak (EIB) a hiteléből valósult meg. Ezt a hitelt átkonvertálhatják támogatásnak. Az unortodox módszerrel egyszer már élt a magyar kormány, a kettes metró járműbeszerzésénél kérték azt az Európai Bizottságtól, hogy az erre felvett EIB-hitelt vissza nem térítendő támogatássá alakítsák át.

Ha ezt most is sikerül meglépni – és a korrekció összege nem haladja meg az államnak biztosított hitel összegét, vagyis 472 millió eurót –, akkor elvileg az állam nem veszít semmit. Ettől függetlenül indíthat büntetőeljárást.