Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Felvenné a kapcsolatot a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Opel új tulajdonosával, hogy ne kerülhessen bajba a szentgotthárdi gyár a cég eladása után sem. A minisztérium azt jelezte a Portfoliónak: egyelőre ott tartanak, hogy kezdeményezték a kapcsolatfelvételt.
A fölösleges gyártókapacitások leépítésével és a működési költségek csökkentésével 1,7 milliárd eurót megtakarítani az Opelt megvásárló PSA-csoport szeretne. Az Opelnél azt nyilatkozták a portálnak:
Egyelőre nem tudni, miként alakulhat a gyárak sorsa középtávon, három-öt éves távlatban.
Igaz, ezt akkor sem lehetne tudni, ha nem történne tulajdonosváltás a társaságnál – tették hozzá. A munkahelyek megőrzését a németországi gyárakban 2018-ig garantálták, Nagy-Britanniában pedig 2021-ig.
A szentgotthárdi Opel-gyárról a cég kommunikációs osztálya azt írta: a további sorsáról „túl korai lenne bármiféle kijelentést tenni azon kívül, hogy a gyár esetében is tiszteletben tartja majd a PSA-csoport a korábban kötött megállapodásokat és szerződéseket”.
A szentgotthárdi üzemben több, mint 1200 dolgozót foglalkoztatnak, 2016-ban 630 ezer motort gyártottak ott.
A General Motors a hét elején jelentette be, hogy 2,2 milliárd euróért eladja veszteséges európai autógyártó érdekeltségeit a PSA francia konszernnek. A megállapodás értelmében a Peugeot-t, a Citroent és a prémiumkategóriás DS modellcsaládot gyártó PSA-csoport tulajdonába kerül az Opel és a brit testvérmárka, a Vauxhall, aminek eredményeként Európa második legnagyobb autógyártó birodalma jön létre a német Volkswagen-csoport mögött. Az új vállalat évente ötmillió autót gyárt majd, és a remények szerint 2020-ra nyereséges lesz az Opel és a Vauxhall gyártása.
