Szexi, és a profitot is növeli, de hogyan kapcsolódhat egy kisebb cég ehhez a trendhez?
Ötlépcsős útiterv a fenntarthatósági célkitűzések az üzleti stratégiába építéséhez.
A Ligetben a rombolást elvégezték már a gépek, ám az építkezés még nem kezdődött el a kiemelt helyszíneken. A munka ettől még zajlik, hozzánk is eljutott egy újabb dokumentáció, amely a projekt egyes részleteinek előzetes vizsgálatát tartalmazza. A Dózsa György úti mélygarázs kivitelezését járták körbe. Szakértők elemezték, milyen változásokat hoznának a tervek a járműforgalomban, a levegőminőségben, illetve a zajvédelem és a hidrogeológia terén.
Napur Architect Kft.
A Hősök tere mögött az M3-as felé vezető Kós Károly sétányt a tervek szerint lezárnák, ezzel viszont a forgalom nagy része áttevődne a Vágány utcára, ahol a modellezés szerint tízezer autóval növelné a napi áthajtók számát, de növekedne az Ajtósi Dürer sor forgalma is napi 3-4 ezer járművel. Az Andrássy út, a Podmaniczky utca és a Szondi utca forgalma csökkenne. Több autó járna viszont a Hungária körúti felüljárón, a Reitter Ferenc utca–Mór utca útvonalon, valamint az Állatkerti körúton a városközpont felé és a Lehel úton.
A vizsgálatok során a jelek szerint nem mindig fúrtak elég mélyre – a szó szoros értelmében sem. "A rétegvizek áramlási irányáról alig van információnk, mivel a pesti oldalon kevés rétegvízre telepített kút mélyült" – olvasható a hidrogeológiai jelentésben (érdekes, a Széchenyi Fürdő vízellátása laikusként elég körüljárt témának tűnik – a szerk). A szövegben azt olvashatjuk meglepődve, hogy a 4-es metró állomásaihoz épített kutakat mérik ugyan, az adatsorokhoz a vizsgálat készítőinek mégsem sikerült hozzájutniuk. Meghökkentően hangzik az a megállapítás is, hogy
"a rétegvíz nyomásszintjének változásáról sincs kellő információnk, nagyságát 1-2 méteresre becsüljük".
A mélygarázsok építéséhez szükséges résfalak a tapasztalatok szerint felduzzasztják a talajvizet, így jó volna bízni a szakértői hatástanulmányban. A jelenlegi dokumentum legfeljebb 18 centiméteres duzzasztó hatásból indul ki a Dózsa György úti mélygarázsnál, a Közlekedési Múzeumnál esetében 25 cm-t becsülnek. "A számítási eredmények birtokában kijelenthető, hogy a tervezett mélyépítési szerkezeteknek semmiféle káros hatása nincs a környező területekre" – mondja ki a fent idézettek ismeretében hasraütésszerűnek tűnő kijelentéseket is tartalmazó jelentés.
Az építkezés idejére egy 200 méteres körzetben vízteleníteni kell majd a munkaögdröt, azaz le kell szívni a talajvizet, de ez nem lesz kihatással a fákra, állítja a tanulmány, hozzátéve, az építkezések nem fogják fenyegetni a Városligeti tó vízminőségét sem.
A levegőminőségi jelentés szerint a mélygarázsok elszívó kürtőinél növekedhet ugyan a szén-monoxid-koncentráció, de határtérték-túllépés nem várható, a többi részeken inkább csökkenésre számítanak. A Vágány utcában várható a nitrogén-dioxid koncentrációjának határérték alatti növekedése. A közlekedési zajszámításokat egy szoftverrel modellezték, és itt már kockázatokat is kimutattak. Több utcában is a zajterhelési határérték túllépése várható (Vágány utca, Dévai utca, Szabolcs utca, Bulcsú utca), itt zajvédelemre lesz szükség.
Zajvédő falat csak egy-két helyen lehet építeni, ezért az útra, a kopórétegre kell kidolgozni a zajvédelmet – hogy a teherautók csendesebben átroboghassanak. A projekt elnevezése: "csendes aszfalt". A tervezők javasolják, hogy a sebességhatárt csökkentsék a Bulcsú utcában 50-ről 30 km/h-ra. Hat lakóépületen (Dévai, Szabolcs, Bulcsú, Lehel utcaiakat) pedig a nyílászárókat is cserélni kéne – a lakókat nyáron állítják majd kész helyzet elé. Ezekkel a változtatásokkal a zajvédelmi előírásokat be lehet tartani.
A Ligetet védő civileket nem sikerült meggyőzni ezzel a hatástanulmánnyal sem. Hónapok óta panaszkodnak arra, hogy a tervezett épületek száma és jellege is változik az idő haladtával, miközben a beruházó olyan vizsgálatokra hivatkozik, amelyek még teljesen más felállásra készültek. A Közlekedési Múzeum esete jól ismert, itt egy rekonstrukcióra adta meg a kormányhivatal az építési engedélyt, mire az eddigi épületet teljesen lerombolták, és kicsivel arrébb vágnak bele egy új gyűjtemény föld alá építésébe. 2017 elején kiderült, a Pajtaszínházat, amely eddig a Vidámparkban állt és műemléki védettséget élvez, nem a Ligetben, hanem a szentendrei Skanzenben állítják fel, mert zavarná a Biodóm nevű, oda tervezett épületegyüttest.
Hogy a dráma színvonala biztosított legyen, április végén Lázár János felvetette, hogy a Petőfi Csarnok helyén a Csontváry Múzeum épüljön meg, holott az eddigi tervek szerint itt a Nemzeti Galéria áll majd a nemzetközi építészeti pályázaton megtalált modern külsejével. A beruházó Városliget Zrt. kérdésünkre cáfolta Lázár újrarendezési tervét. A Hermina út mellé tervezett üzemeltetési központ felépítésétől azonban elállt a beruházó.
A bontás alatt álló Petőfi Csarnok a Városligetben
MTI / Szigetváry Zsolt
A Magyar Zene Háza megépítése csúszik, és nem lesz olcsóbb, mivel az eddig befutott ajánlatok magasabbak voltak a tervezett összegnél, így tárgyalásos eljárásban zajlik majd le a kivitelező kiválasztása. A sok kavarás és vita már a kormányfőt is bosszanthatja valamennyire, Orbán Viktor mindenesetre azt nyilatkozta, amikor Győrben járt: neki
a Városliget a keresztje.
Márpedig minden egyes áttervezésnél, hozzátoldásnál, újraosztásnál szükség lenne friss hatásvizsgálatra. A Városligetre ráadásul külön építési szabályzat vonatkozik, ez a VÉSZ. Az ebben foglaltak eltérnek az országos területrendezési és építészeti követelményektől, a fővárosi, zuglói és az agglomeráció fejlesztési elveitől és céljaitól, amelyek alapján a Városligetben soha nem építhetnének ennyi múzeumot.
Közben továbbra sem tudni, hány köbméter lombbal lesz kevesebb a Ligetben. A környezeti hatásokat az előzetes dokumentumok próbálják bagatellizálni. Az EVD nem veszi figyelembe, hogy nemcsak három mélygarázs, hanem egy egész múzeum épül a föld alatt, de a Néprajzi Múzeumnak (ha megépül), és a Magyar Zene Házának is lesznek földalatti részei. Késik a környező házak állapotfelmérése, amit a beruházó az építkezések elindulása után akar csak megtenni. A környékbeli lakók pedig vitatják a zaj- és forgalomterhelésre vonatkozó megállapításokat – az építkezés szerintük súlyos terheléssel jár majd.
Környezeti hatástanulmány kellene a beruházásokhoz, csak az annyival kitolná a projekt elkészültét, amit már a politikai megrendelő felé senki nem mer vállalni. Arról nem is beszélve, hogy olyan jelentősen növelné meg a költségeket (a hatásterületen álló ingatlanok állapotfelmérése, védelme), ami már tényleg a kivitelezhetetlenségig növelné a költségeket.
A kormány szerdai ülésén a városligeti gigaberuházásról is tárgyalt. A Kormányinfón csütörtökön kellett volna az ott született döntés(eket)t bejelenteni, de az esemény ismeretlen okokból elmarad.
