A Mangold Consulting GmbH idén júliustól jövő április közepéig 125 ezer eurót kap a magyar államtól energiapolitikai tárgyú stratégiai tanácsokért, a Mangold Dienstleistungs GmbH pedig augusztustól 2018. április végéig 126 ezer eurót keres azzal, hogy részt vesz Magyarország e-mobilitási stratégiájának kialakításában. A kettő együtt mintegy 77 millió forintnyi megbízás.

Mindkét cég azé a Klaus Mangoldé, akiről tavaly már több cikk is megjelent, így például a 444.hu információi szerint ő lehet az összekötő Magyarország és Oroszország között a paksi atomerőmű bővítésének ügyében, miközben Mangold közeli ismerőse, Günther Oettinger uniós biztos Brüsszelben próbálja egyengetni a beruházók útját.

Tény, hogy Mangold és Oettinger jó barátok. A Shell egyik vezérének kiszivárgott levele szerint Oettinger 2013-ban Mangold születésnapi partiján is részt vett, amit a zöldek szemére is vetettek az akkor még energiaügyi uniós biztosnak, mondván, ezzel a jogalkotó szabályozó az egyik legszennyezőbb iparág képviselőjével tart kapcsolatot.

Mangold ugyanis sok pozíciója között egy időben a DaimlerChrysler AG igazgatóságának elnöke volt, jelenleg is tagja az Alstom igazgatóságának, benne van a Continental és a TUI felügyelőbizottságában, és nem mellesleg társelnöke volt Rothschildék frankfurti befektetési bankjának, miközben a magyar kormánynak a Rothschild & Cie francia leányvállalat készítette a tanulmányt a paksi bővítés gazdasági megtérüléséről.

Mangoldot a német sajtóban időnként Mister Russlandnak titulálják, miután azért lobbizik, hogy szorosabb legyen a kapcsolat Oroszország és az unió gazdasága között, illetve töröljék el az oroszellenes kapcsolatokat. Személyesen ismeri Putyin elnököt, és érdekelt a posztszovjet államok gazdaságában is, Kazahsztánban például egy gazdaságfejlesztésre alapított állami holding igazgatóságának a tagja.

A lobbista idehaza tavaly került az érdeklődés középpontjába, miután kiderült, hogy Oettinger Mangold magángépével jött Budapestre hivatalos tárgyalásaira. Az Együtt európai parlamenti képviselőjének, Jávor Benedeknek a kérdésére végül is elismerték a közös utat. A biztos azzal mentegetőzött, hogy a magyar kormány állta a költségeit.

Azt azonban többszöri adatigényléssel sem sikerült kideríteni, hogy ez mennyibe került, mint ahogy a kormány részéről azt is hevesen tagadták, hogy a tárgyalásokon Paksról lett volna szó. Oettinger tavaly már a digitális gazdaságért felelt az Európai Bizottságban, így a jövő autóival hozták összefüggésbe a tárgyalásokat.

Az is tény, hogy a magyar kormány több fronton is próbálkozik, hogy Magyarország részt vehessen az elektromos és önvezető autók fejlesztésében. A tömegközlekedésben éppen Pakson akarják kipróbálni az e-mobilitás legújabb vívmányait, amihez az önkormányzat uniós támogatást is elnyert.

Lázár János szűk egy évvel ezelőtt mindenesetre csak arról beszélt, hogy Klaus Mangold „a kormány fizetett tanácsadója”, de amikor a tanácsadói szerződéseket firtatták, akkor azt mondta, hogy „a nyilvánosság számára megismerhető információ nem áll rendelkezésére”.

Ehhez képest akár előrelépésnek is tekinthető, hogy most két témában is közzétették a szerződés tényét és összegét. Igaz, „a stratégiai tárgyú tanácsadás energiapolitikai tárgyban” vajmi kevés érdemi információt tartalmaz arról, hogy Mangold valójában milyen szolgáltatásokat is nyújt Orbán Viktor kormányának.