Újabb fontos kérdésben bukott el a magyar álláspont az EU-ban

Kisebbségben maradt Magyarország a kiküldött munkavállalókról szóló szabályozás módosításával kapcsolatban – írja a BruxInfo. A kérdésről a hétfő éjszaka, 12 órányi tárgyalás után döntött a foglalkoztatási miniszterek tanácsa.

Pedig a kezdethez képest jelentősen puhult is Magyarország, illetve a visegrádi négyek álláspontja, a magyar kormány mégsem adta a szavazatát a megszületett kompromisszumos javaslatra. A magyar kormány képviselőjén kívül még Lengyelország, Litvánia és Lettország is nemmel szavazatott, míg a britek, az írek és a horvátok tartózkodtak. Az elvárt minősített többség azonban így is megvolt.

A franciák vezette lobbinak ugyanis sikerült támogatásra bírnia a cseheket és a szlovákokat – értesült a brüsszeli szakportál. Vagyis a végén nem is volt már meg a közös visegrádi álláspont, amelyet Magyarország dolgozott ki, és amelyről a magyar kormány egyeztetett a szigort leginkább támogató franciákkal. Orbán Viktor miniszterelnöknek is szívügye volt a kérdés, amely az egyik legfontosabb vitapont volt közte és Emmanuel Macron francia államfő között.

A V4-es alkupozíció lényege az volt, hogy készek belemenni a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályok szigorításába és a kiküldöttek javadalmazási szabályainak módosításába, cserébe viszont azt kérik, hogy ismerjék el a közúti fuvarozók sajátos helyzetét. A gyakorlatban ez azt jelentette volna, hogy a nemzetközi áruszállításban 10 napig, míg a kabotázsnál 7 napig nem alkalmaznák a kiküldetési szabályokat, így a tranzitot teljesen kivennék a hatálya alól. A határidő letelte után is csak a javadalmazással és a fizetett szabadsággal kapcsolatos előírásokat kellene teljesítenie a fuvarozók munkaadójának. Ez annyiban teljesült, hogy a fuvarozókra egyelőre nem vonatkoznak a most elfogadott előírások, csak akkor, ha megszületik az ágazat helyzetét külön szabályozó irányelv.

A kiküldött munkavállalók esetében általános szabályként azt fogadták el, hogy nekik ugyanazon munkáért ugyanannyi javadalmazás (bér, juttatások, bónusz) jár, mint a helyi dolgozóknak. Eddig csak a helyi minimálbér kifizetése volt az elvárás. A kiküldetés (ami valójában egy másik országban bejegyzett cég munkavállalójaként történő ideiglenes munkavégzést jelent) időtartamát pedig 12 hónapban határozzák meg, ami indokolt esetben hat hónappal hosszabbítható. (Korábban az Európai Bizottság 24 hónapot szeretett volna, a franciák pedig 12-t).

Ha a tagállamokat tömörítő tanács megegyezik az Európai Parlamenttel, négyéves átmeneti időszak után lép majd hatályba a rendelkezés.