Magyarország még mindig a legbecsületesebb tagországok között van – legalábbis ha hihetünk Polt Péter legfőbb ügyész képviselői kérdésre adott válaszának, amely arról szól, hány uniós támogatásokat érintő ügyben rendelt el az ügyészség nyomozást 2010–2017 között.

Polt Péter válaszában évekre bontva írja le, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlásai nyomán hány nyomozás indult az uniós támogatások szabálytalan felhasználása miatt. E szerint 2012-ben két OLAF-ajánlás nyomán rendeltek el nyomozást, 2013-ban egy ajánlás alapján egy nyomozás indult. 2014-ben hat ajánlás alapján indult nyomozás, 2015-ben tíz ajánláshoz kötődően (három esetben már korábban is nyomoztak), de volt két jelzés is a hivatal részéből, ez alapján is nyomozni kezdtek. 2016-ban szintén tíz ajánlást tett az OLAF, idén pedig három ajánlást tett a hivatal. Egy esetben elrendeltek nyomozást, két másik esetben ez már korábban elkezdődött – írja válaszában a legfőbb ügyész.

2010 és 2017 között elindult ügyek közül eddig 9 végződött vádemeléssel, két ügyben pedig már jogerős elmarasztaló ítélet született. Nyolc esetben megszüntették a nyomozást. A vádemelések száma egyébként megduplázódott idén: 2017 elején még azt közölte Polt Péter, hogy négy ügy jutott el a vádemelésig.

Polt Péter megjegyzi azt is, ez a kép nem teljes körű, hiszen ilyen ügyben nem csak az OLAF javaslatára lehet vizsgálódni. Mindez azért érdekes, mivel az OLAF vezetői évről évre amiatt panaszkodnak, hogy Magyarországon a hatóságok mennyire kevés esetben tettek bejelentést az EU-támogatások nem megfelelő felhasználása miatt.

Az OLAF május végén kiadott éves jelentéséből ráadásul az is kiderült, Magyarországon volt 2016-ban a legnagyobb a visszaéléssel érintett támogatások aránya.