szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Újabb üzletlánc jelentett be béremelést, a bolti dolgozók is kereshetnek havi 300 ezer forint felett. A kormány 65 milliárd forintot költött el propagandára, Mészáros Lőrinc pedig megbízta saját magát egy tenderen. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Jókora béremelést jelentett be a Lidl, a bolti dolgozók havi keresete ezután eléri a bruttó 290-320 ezer forintot, az üzletvezetők pedig akár bruttó 720 ezret is kereshetnek. A dolgozók munkába járási költségeit 100 százalékban megtérítik. Ez egyben azt is jelenti, hogy eggyel több üzletlánc van az országban, ahol egy pénztáros jó százezer forinttal többet keres egy egyetemet végzett, PhD-vel rendelkező közalkalmazottnál.

De a kiskereskedelemben sem fenékig tejföl az élet: az egyes megyékben elérhető bérek között akár hatvanezer forint különbség is lehet. Sőt, ha az országos átlagot nézzük, akkor a multiknál elérhető bér még mindig 34 ezer forinttal alacsonyabb az ország összes fizikai dolgozójának átlagfizetésénél.

--- voting control ---

Két magyar is óriási pénzeket keresett ezen a héten, és a politikusok gazdagodásával ellentétben az ő sikerük jogosságát nem vitatja senki sem. Ez volt az a két hét, amikor szinte minden nap volt kire büszkének lenni: az Australian Open Fucsovics Márton nyolcaddöntőbe jutásával kezdődött, majd mire ezt megünnepeltük, Babos Tímea szép csöndben elmenetelt a női és a vegyes páros döntőjéig, pénteken pedig 1986 óta első magyarként Grand Slamet nyert.

AFP / William West

De a teniszezők így is lázadnak a pénzügyeik miatt: az Australian Open alatt épp Novak Djokovics próbálta meg rávenni a játékosokat, hogy egységesen lépjenek fel a reformért. Hiába keres ugyanis óriási összegeket a legszűkebb elit, már a nemzetközi középmezőny is filléres problémákkal küszködik. A profinak álló teniszezők fele egyetlen dollár pénzdíjat sem nyer, és nagyjából a világ 300 legjobbja közé kell ahhoz kerülni, hogy az ember anyagilag pluszban zárja a karrierjét – miközben sok más sportággal ellentétben itt már annak is évi több tízezer dollárt kell elkölteni, aki csak kisebb versenyeken indulva álmodozik arról, hogy egyszer megcsíphet egy Grand Slam-indulást.

--- voting control ---

Több, mint 13 milliárd forintjába fájhat az államnak Tiborcz István csele. Az EU csalás elleni hivatala, az OLAF súlyos szabálytalanságot tárt fel az akkor még Orbán vejének résztulajdonában lévő Elios Innovatív Zrt. 2011 és 2015 között elnyert, uniós forrásból támogatott közbeszerzésekkel kapcsolatban. A céget két éven keresztül figyelték az uniós ellenőrök, és megállapították, hogy a szerződések odaítélését súlyos szabálytalanságok követték.

A Pest Megyei Főügyészség el is rendelte a nyomozást az ügyben. De Tiborcznak azért nem lesznek álmatlan éjszakái: ami most történik, az csak a szokásos eljárás, ha az OLAF talál valami gyanúsat. Az ügyészség bármikor nyugodtan dönthet úgy, hogy lezárja a vizsgálatot, arra hivatkozva, hogy nem látnak semmi szabálytalanságot. Az Eliosról pedig a héten az is kiderült, hogy régen Simicska Lajos is megjelent a cég közelében – az Index szerint az akkor még Fidesz-közeli oligarchát és TIborczot Orbán Viktor segítségével vették rá az együttműködésre.

--- voting control ---

A hét képe: a szentesi Petőfi Szálló felújításával többen is százmilliókat buktak, az egyik perben a Tarjányi Péter neve és Demján Sándor cége is felbukkant.

Google StreetView

Majdnem háromszor annyit költött el Rogán Antal propagandaminisztériuma egyetlen év alatt, mint ahogyan eredetileg tervezték. A menekültellenes és a sorosozó kampányokra 28,7 milliárd forint közpénzt költöttek el, de ez az összes költésnek kevesebb, mint a fele volt: amikor összegyűjtöttük, mi mindenre adott ki pénzt a minisztérium, 65 milliárd forintos végösszeget kaptunk.

Stiller Ákos

Ehhez képest szinte aprópénz az a 3 milliárd forint, amivel a vizes világbajnokságot népszerűsítették. Sok pénz ment el a turizmus hirdetésére is, a Magyar Turisztikai Ügynökség kommunikációja 6 milliárd forintba került. Nem csoda, hogy néhányan nagyot nyertek ezen: a 65 milliárdnak, amit kiosztottak egy év alatt, a nagy része három kommunikációs ügynökségnél landolt. A legnagyobb győztes a kormány kedvenc kommunikációs cégeivé előlépett Lounge Design és a New Land Media Kft. volt.

--- voting control ---

Ausztria keresetet nyújt be az Európai Bíróságnak a paksi atomerőmű bővítése ellen. Az osztrák kormány azt kéri, hogy a bíróság semmisítse meg az Európai Bizottság határozatát, mellyel jóváhagyták a bővítést. Az ügy akár évekig is eltarthat, addig pedig a megrendelő dönt arról, hogy a bizonytalanságok ellenére beindítja-e a beruházást.

A magyar kormány mindenesetre kitart a paksi kapacitásfenntartás mellett – jelezte a Miniszterelnökség. Mint írták, a projekt az EU, a magyar és nemzetközi hatóságok teljes kontrollja és engedélye mellett zajlik. Azt pedig a kormány is külön kiemelte, hogy az osztrák keresetnek nincs halasztó hatálya, a Paks II. projekt munkálatai zavartalanul folynak tovább. A már most is meglévő erőműben eközben üzemzavar volt: leállt az egyik reaktorblokk, miután egy villamos berendezés meghibásodott.

--- voting control ---

Olyan közbeszerzést sem gyakran látni, mint amilyet ezen a héten találtunk. A szennyvízhálózatot fejlesztik Bicskén és a környező falvakban, például Felcsúton is. A megbízók a helyi polgármesterek, közöttük természetesen Mészáros Lőrinc. A felcsúti gázszerelő-polihisztor-oligarcha valószínűleg eléggé megbízik a közbeszerzés győztesében, az ugyanis a saját Mészáros és Mészáros Kft.-je.

Mivel Mészáros Lőrinc polgármester a tervezettnél egymilliárd forinttal drágábban, 6,5 milliárdért dolgoztat Mészáros Lőrinc vállalkozóval, már bőven százmilliárd forint felett jár az az összeg, amelyet a hozzá tartozó cégek idén elnyertek. Csak 2018-ban 108,8 milliárd forintnál jár a számláló.

--- voting control ---

Átlagosan több mint egyhavi bérrel többet vittek haza a munkából élő emberek Magyarországon – büszkélkedett el Varga Mihály. Való igaz, egy hónap híján öt éve folyamatosan emelkednek a reálbérek. Csakhogy ha nem 2013-hoz, hanem 2008-hoz viszonyítunk, jóval sötétebb a kép: az elmúlt tíz évben nyolc százalékkal esett vissza az átlagos reálbér. Különösen a legszegényebbek járnak rosszul: a legalsó jövedelmi kategóriákban élők adóterhei pedig még nőttek is az egykulcsos adó miatt.

A kormány szívesen emlegeti, hogy a munkát terhelő adók csökkentése a célja, de ettől még igen messze vagyunk. Az szja ugyan 15 százalékos, ám a bruttó bérköltség majdnem felét teszik ki az adók és járulékok – ez is elveheti a cégek kedvét a béremelésektől.

--- voting control ---

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!