szerző:
Sztojcsev Iván
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az óraátállítás 1980-as bevezetése óta egyszer sem voltunk még olyan közel a nyári időszámítás eltörléséhez, mint most. De egyáltalán nem biztos, hogy jól járnánk, ha soha többet nem kéne átállítanunk az óráinkat.

Akár az utolsó tavaszi óraátállítás is lehet a ma éjszakai (vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell előreállítani az órát) - legalábbis ennyire jól még soha nem álltak a nyári időszámítás eltörlésének támogatói, mint most. Az EU keleti szomszédai sorra törlik el a rendszert, és az EU-ban is egyre erősebbek a kritikusok. A magyar parlamentben már volt szó ilyen tervről, de hiába. A jobbikos Kepli Lajos javaslata ahhoz elég népszerű volt, hogy a napirendre felvegyék, ám utána elhalt az ötlet. Nem is csoda: arról, hogy nyári időszámítást használunk, nem dönthet a magyar parlament. Egy 2001-es EU-irányelv rendelkezett arról, hogy minden uniós tagállamban alkalmazni kell a nyári időszámítást – mint írták, az EU belső piacának működéséhez fontos, hogy egységes legyen a rendszer.

Ezt az irányelvet szeretnék egyre többen felülvizsgálni. A finn kormány kérésére az Európai Parlamentben tárgyaltak a javaslatról, és a többség úgy döntött: egy részletes vizsgálatot kérnek, hogy érdemes volna-e eltörölni az óraátállítást. Az Európai Bizottság pedig szintén elkezdett vizsgálódni, elsősorban arról kértek szakértői véleményeket, hogy a közlekedésre, az energiamegtakarításra, és az egészségügyre hogyan hat az nyári időszámítás.

Mindez még örömtelinek is tűnhet azoknak, akik azt szeretnék, hogy a nyári estéken ne legyen sötét már kilenc órakor. A probléma az, hogy az alapértelmezett időszámítás a téli – azaz ha eltörölnék az óraátállítást, nyáron már este nyolckor besötétedne. Nem véletlen, hogy a magyar javaslat arról szólt, hogy a nyári időszámítás maradjon, csakhogy erről az uniós döntéshozók többségét kellene meggyőzni. A magyar kormány saját hatáskörében egy dolgot tehet meg: egy időzónával keletebbre helyezheti át az országot.

©

Vagyis négy lehetséges forgatókönyv közül válogathatunk:

  • Minden marad a régiben.
  • Az EU eltörli az óraátállítást, és maradunk a mostani időzónánkban. Így nyaranta hajnal 4 órára már teljesen világos lesz, este 8-ra pedig besötétedik.
  • Eltörlik az óraátállítást, a magyar kormány viszont eggyel keletebbi időzónába teszi át az országot. A nyári napkelte-napnyugta így ugyanakkor lesz, mint most, télen viszont hetekig csak reggel 8, fél 9 körül lesz világos. Igaz, már február közepén este 6-kor lenne napnyugta.
  • Marad az óraátállítás, de eggyel keletebbi időzónába lépünk át. Ez télen reggel 8 óra utáni napkeltét, este 6 körüli napnyugtát jelent, nyáron pedig reggel 6 óra táján lenne világos, és este 10-re sötétedne be.

Mi igaz az eltörléspártiak érveiből?

Azt már korábban bemutattuk, hogy az óraátállítás ellen kampányolók több olyan érvet hoznak fel, amely vagy egyáltalán nem igaz, vagy csak féligazság. Sokan azt állítják például, hogy már nem lehet annyi energiát megspórolni az átállással, mint évtizedekkel ezelőtt. Csakhogy a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. azt közölte: évente nagyjából négymilliárd forintot spórol meg az ország azzal, hogy a közintézményekben és a szolgáltatóknál egy órával később kell csak felkapcsolni a lámpákat. Számításai szerint egy nap alatt körülbelül 1,5-3 százaléknyi villamosenergia takarítható meg az óraátállítással.

Azt is szívesen hangoztatják, hogy a kialvatlanság miatt több ilyenkor a baleset - de az ORFK szerint ilyen nem látszik a magyar baleseti statisztikákon. Máshol azonban tényleg kimutatták, hogy kevesebb a gyalogosgázolás, ha este tovább van világos, sőt, egy amerikai tanulmány arra jutott, hogy 7 százalékkal csökkent a betörések száma, amikor az óraátállítás után egyre többen értek haza világosban.

A több sötétség lelki problémákat okozhat – állítják. Korábban a Magyar Pszichiátriai Társaság akkori elnöke, Purebl György kérdésünkre azt mondta: az valóban igaz, hogy óraátállítás idején több a betegfelvétel. Csakhogy akinek ennyitől lelki baja lesz, annak valószínűleg már egyébként is volt valamilyen problémája. Ráadásul a lelkeknek az sem tenne jót, ha az eredeti magyar javaslat valósulna meg, és télen hetekig sötétben indulhatna dolgozni több millió ember.

Nem csak a földrajz számít

A magyar kormány azt megtehetné, hogy eggyel keletebbi időzónába tegye át az országot. Ekkor a legjobban azok szívhatnák a fogukat, akik naponta járnak át dolgozni a határ túloldalára (kivéve persze, ha Romániába vagy Ukrajnába mennek át). Ha például valaki Ausztriában befejezi a munkát délután 5 órakor, és hazaindul Sopronba, akkor egy egyórás autózással is itthoni idő szerint este 7 óra lenne, mire hazajut. Az is fontos kérdés, mennyit nyernek a nemzetközi piacon is aktív magyar cégek azzal, hogy szinte egész Nyugat-Európával vannak egy időzónában, nem Bukaresttel és Kijevvel, de erről nem készült még kutatás.

©
Másfél évig is tartott már nyári időszámítás

1916: A háborús spórolás miatt először ekkor vezették be Magyarországon a nyári időszámítást. A rendszer négy évig élt, de teljesen ad hoc módon szabályozva, 1917-ben például június 17-én visszaálltunk a téli időszámításra, 1919-ben pedig november 24-ig tartott a nyári.

1941: Újra háború, újra spórolni kellett. Elsőre rögtön másfél évig tartott a nyári időszámítás, 1941 áprilisa után csak 1942 novemberében állíthatták vissza az órákat. 1949-ben ismét eltörölték az óraátállításokat.

1954-1957: Ezúttal az esti termelésre hivatkozva állították át újra az órákat, de csak május legvégétől szeptemberig. Négy próbálkozás után úgy döntöttek, nincs rá szükség.

1980: Az elszabaduló energiaárak miatt egyre több európai országhoz hasonlóan nálunk is újra bevezették a nyári időszámítást, azóta is maradt.

1996: Eldőlt, hogy szeptember helyett október utolsó hétvégéjén ér véget a nyári időszámítás.

A problémáink egyik oka az, hogy földrajzilag olyan helyen fekszik Magyarország, ami miatt egyetlen időzóna sem optimális. A mi időzónánkban a 15. hosszúsági kör az, ahol pontosan 60 perccel korábban lesz a csúcsán a Nap, mint hogy Greenwich-ben delelne – ez a vonal Prága mellett halad el. Az eggyel keletebbi időzóna ideális középvonala, a 30. hosszúsági kör viszont már Kijevnél van, vagyis mi épp a kettő közé esünk.

Ha csak a földrajz alapján kellene dönteni, logikus volna a mostani időzónánkban maradni, mivel néhány ukrán határ melletti falut kivéve a 15. hosszúsági körhöz van közelebb az ország. De a valóság ennél bonyolultabb: annak, aki nem a napkeltéhez igazítja az ébredését, már jobb, ha az időzónája egy kicsit keletebbi, mint amit a földrajz indokolna. A Párizsban vagy Madridban élők például valószínűleg észre sem veszik, hogy délután 1-kor delel náluk a Nap, számukra a lényeg az, hogy ezért cserébe hosszú világos estéket, de sötét téli reggeleket kapnak.

Legyen HVG pártoló tag!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig 45 millió forinttal segítették munkánkat.
2019-ben is olyan exkluzív sztorikat fogunk olvasóinknak bemutatni, mint tavaly a kamupártok pénzlenyúlásai, Lázár János bécsi videójának háttere vagy a szlovákiai újságírógyilkosság magyarországi szálai.
Ha önnek is fontos a minőségi újságírás, csatlakozzon!
„Ne az alapító sírja felett vesszenek össze” – milliárdok forognak kockán a generációváltó családi cégeknél

„Ne az alapító sírja felett vesszenek össze” – milliárdok forognak kockán a generációváltó családi cégeknél

Zamárdi is bejelentkezett a Red Bull Air Race helyszínének

Zamárdi is bejelentkezett a Red Bull Air Race helyszínének

Lady Gaga felbontotta a jegyességét

Lady Gaga felbontotta a jegyességét

"Nem most kellett volna meghalnia" - ezzel vigasztalta egy orvos az elhunyt családját

"Nem most kellett volna meghalnia" - ezzel vigasztalta egy orvos az elhunyt családját

Húsra, sörre és sajtra költöttek a legtöbbet a magyarok

Húsra, sörre és sajtra költöttek a legtöbbet a magyarok

Visszavásárolhatják otthonaikat a Nemzeti Eszközkezelő ügyfelei

Visszavásárolhatják otthonaikat a Nemzeti Eszközkezelő ügyfelei