Mérő László: Ki kit győz le?

Garri Kaszparov sakkvilágbajnokot már 1997-ben legyőzte a Deep Blue nevű számítógép, de akkor még reménykedhettünk, hogy az ősi távol-keleti játék, a gó ellenáll a számítógépeknek, és bizonyítja az emberi szellem felsőbbrendűségét. 2016 márciusában azonban az emberi szellemnek ez a bástyája is elesett: az AlphaGo nevű számítógép nagyon megverte a koreai Li Sze Dol világbajnokot, és azóta eljutott odáig, hogy bármelyik emberi játékosnak akár jelentős előnyt is adhat, úgy is legyőzi.

2017 decemberében egy csendes délután megmutatták az AlphaGo algoritmusának, az AlphaZerónak a sakkjáték szabályait, és a gép elkezdett magával játszani. Minden egyéb külső beavatkozás nélkül négy óra alatt az AlphaGo mesterséges neuronhálózata úgy megtanult sakkozni, hogy nemcsak bármelyik embert lett képes tönkreverni, hanem az akkori legjobb sakkprogramot, a Stockfisht is 28-0 arányban legyőzte, 72 döntetlen mellett – holott már a Stockfish is legyőz minden emberi játékost.

Nem az a kérdés, hogy ezzel tönkretette-e a gép a sakkjátékot – a hosszútávfutást sem tette tönkre a gép, holott már egy Trabant nevű géppel is bárki simán legyőzi tízezren az olimpiai bajnokot. Az már kérdés, hogy mi mindenre lesz még alkalmas ez az algoritmus a sakkon és a gón kívül – minden bizonnyal nagyon sok mindenre, például sok jel mutat arra, hogy a Parkinson-kór vagy az Alzheimer-kór gyógyszereinek kifejlesztésében is döntő áttörést hozhat. Ez azonban ma már csak egy műszaki kérdés, még ha pillanatnyilag nem is ismerjük rá a pontos választ. Van azonban egy ennél is érdekesebb kérdés, amire ma még távolról sem tudunk válaszolni. Tud-e az emberi kreativitás még valamit hozzáadni a mesterséges intelligenciával felruházott szuperszámítógép teljesítményéhez?

Játék a mesterséges intelligencia ellen

AFP / Stringer

Rövidesen ki fog alakulni egy új sportág, mint ahogy az autók feltalálása után is hamar kialakult az autósport. Ebben a sportágban a számítógép használata nem tiltva lesz, hanem két ember úgy küzd meg egymással a sakktáblán, hogy közben (az adott időkereteken belül) mindketten szabadon használhatják a szuperprogramot, hasonlóan ahhoz, ahogy az autóversenyzők sem futnak, hanem a gépüket használják. Kaszparov így beszél erről a lehetőségről: „Talán eretnekségnek hangzik, de szerintem ehhez nem egy szupererős sakkjátékosra lesz szükség, hanem egy invenciózus, a sakkhoz is konyító, virtuóz operátorra.” A nagy kérdés az, hogy ennek az új sportágnak a bajnokai le tudják-e majd győzni a nekik tanácsot adó számítógépet úgy, hogy közben a gépnek nem ad tanácsot egy ember. Ha le tudják, az azt bizonyítja, hogy az emberi intuíció hozzá tud tenni valamit még egy olyan gép teljesítményéhez is, amely amúgy nála sokkal erősebb, őt könnyedén legyőzi. Én, Kaszparovval együtt, arra fogadnék, hogy ez lesz a helyzet.

De nézzük meg azt is, mi következik a másik lehetőségből! Abból, ha nemcsak a sakkban, hanem másban, például a sakknál sokkal bonyolultabb gó játékban sem tudják a géppel támogatott emberek legyőzni a gépet. Ebben az esetben még mindig van remény arra, hogy más területeken, például a szerepjátékokban, a táncban, a humorban, egymás vigasztalásában és az egymásnak való örömszerzésben jobbak lehetünk, mint a legjobb számítógép. De mi van, ha ez sem jön be?

Ha a gépek idővel mindezekben jobbak lesznek, akkor mindenki választhat, hogy továbbra is emberekkel versenyez, játszik, szórakozik, vigasztalódik, vagy átadja magát a tökéletes, örök hedonizmusnak, és teljesen rábízza mindezt a gépekre. Ez a választás akkor is felmerül majd, ha az újfajta sportágakban az emberi intuíció képes lesz legyőzni a saját tanácsadóját, csak akkor egy harmadik lehetőség is lesz: az új sportágak matadorává válni, egy adott területen az ember–gép interakció mesterévé.

Kíváncsi vagyok, hogy az emberek hány százaléka választja majd a gépek által lehetővé tett tökéletes hedonizmust, illetve a más emberekkel való bíbelődést. Szinte biztos vagyok benne, hogy a válasz nem nulla százalék, és nem is száz százalék lesz. A konkrét arányszámból megtudhatunk valami olyasmit a fajtánkról, amit a mesterséges intelligencia káprázatos fejlődése nélkül sohasem sikerült volna.