Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Dél-Korea vezető televíziója a korrupciót vizsgáló nyomozóktól jutott a fontos dokumentumokhoz. Dél-Koreában néhány napja 24 éves börtönbüntetésre ítélték az ország korábban lemondásra kényszerített konzervatív elnök asszonyát. A szövevényes korrupciós háló pofonegyszerű módszerrel működött: aki el akart valamit intézni az elnök asszonynál, az bizalmasához, Csoj asszonyhoz fordult. Utóbbit sámán asszonynak nevezte el a helyi sajtó, mert egy vallási szekta élén állt. A Samsung és sok más cég milliókat adott Csoj asszony cégeinek, és cserébe megkapta az elnök asszonytól, amit kért. Csoj asszony 12 éves börtönbüntetést kapott, a Samsung trónörökösét is elítélték, de már ki is engedték "jó magaviselete" miatt. A dél-koreai gazdaság zászlóshajójának admirálisa mégsem irányíthatja a céget a börtönből.
A nyomozók azonban furcsa felfedezést tettek a Samsung-papírok átvizsgálása közben: a cég fontos szerepet játszott abban, hogy Dél-Korea kapja az idei téli olimpiát, a hogyanra a Le Monde cikkéből derül fény. A dél-koreaiak kétszer eredménytelenül pályáztak, és elhatározták, harmadszorra nem bíznak semmit sem a véletlenre. A Samsung ura még tavaly is a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja volt, tehát tudta, mi a teendő.
Felfogadták tehát Papa Massata Diackot. A szenegáli "sportdiplomatát" már tavaly meggyanúsították azzal, hogy kulcsszerepe volt abban: Rio kapja 2016-ban és Tokió 2020-ben az olimpiát. A párizsi Le Monde számolt be a vizsgálatról, melyet a francia nyomozók folytatnak a szenegáli "sportdiplomata" ügyében. Papa Massata Diack ugyanis jól ismert figura Franciaországban: papája, Lamine Diack korábban a Nemzetközi Atlétikai Szövetség főnöke volt. Amíg távozni nem kényszerült korrupció miatt.
Fia úgy kezdte pályafutását, hogy szponzorokat hajtott fel az atlétikai versenyekre. Amikor a dél-koreaiak megkeresték a téli olimpia ügyében, nem sokat kertelt: közölte, hogy 12 millió dollárt kér a Gyémánt Liga atlétikai versenyekre, plusz 1,5 millió dollárt a papa politikai kampányára. Cserébe szállítja a NOB afrikai tagjainak a szavazatait, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 27 tagja szerepelt a listán.
A rendszer működhetett is, a riói és a tokiói nyári olimpia után a törekvő szenegáli sportdiplomata elintézhette a téli olimpiát is Dél-Koreának. Pedig nem volt könnyű dolga, hiszen az egyik ellenfél München volt, melynek a kampányát Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelenlegi elnöke vezette. Neki nem volt 27 "biztos" NOB-tag a listáján.
Miután Párizs is sokáig eredménytelenül pályázott a nyári olimpiára, Annecy pedig a téli olimpia vesztesei közé tartozott, ezért a francia korrupciós nyomozók elkezdtek közelebbről érdeklődni Papa Massata Diack után. Az eredmény nemzetközi elfogatóparancs. A FIFA után a NOB-ról is kiderült, hogy a sport mára már olyan nagy üzlet lett, hogy csak annak van esélye pályázni, aki mélyen a zsebébe tud nyúlni, és nemigen kérdezi, hogy hova is kerülnek a pénzek. Kit kell megvesztegetni ahhoz, hogy a szeretett város kapja a nyári vagy a téli olimpiát vagy más nagy sport versenyt? New Yorkban és Párizsban olyan korrupciót vizsgáló szervezet alakult, melynek joga van nemzetközi ügyekben is vizsgálódni: ők buktatták le a FIFA vezérkarát, és most lehet, hogy a NOB kerül sorra.
