Nem tervezi a kormány azt, hogy a kamarai tagdíj eltörlését javasolja – mondta el Varga Mihály az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában tartott miniszterjelölti meghallgatásán. A nemzetgazdasági miniszter, egyben a pénzügyminiszteri poszt várományosa hozzátette: a kamarák feladata jobban elérni az ötezer forintos kötelező díjat fizető vállalkozásokat, hogy azok ne tartsák feleslegesnek a közterhet.

Néhány hete éppen a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara új vezetője vetette fel a tagdíj elengedését, Csoltó Gábor tervét azonban egyelőre nem tudja véghez vinni.

A vállalkozások számára viszont kedvező lehet, hogy Varga Mihály ígérete szerint folytatódik az adócsökkentés – ebben persze nincs meglepő, a miniszter szerint viszik tovább a 2016 végén megkötött hatéves bérmegállapodást. A politikus ugyanakkor a cégek feladatáról beszélt: arról, hogy – ne a versenyképesség rovására, de – emeljék a béreket, ha megfelelő munkaerőt szeretnének.

A bankadóval kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy most a bankokon a sor a magas költségeik lefaragásában, a kormány nem tervez változást.

Varga szerint minden adott ahhoz, hogy a négyéves ciklusban 4 százalék körüli növekedést produkáljon a magyar gazdaság – ugyanezt mondta egyébként délelőtt, az Országgyűlés Költségvetési Bizottságában tartott meghallgatásán. A helyzet egyelőre tényleg kedvező, hiszen reggel derült ki, hogy az első negyedévben 4,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság (a naptárhatással megtisztított adat ennél is jobb, 4,7 százalékos bővülést mutat). A miniszter nem csak a számot emelte ki, de azt is, hogy már nem csak a korábbi húzóágazatok – elsősorban az autóipar – növelték a teljesítményt, most a szolgáltatószektor tudott a legnagyobb mértékben növekedni.

Ennek fényében a miniszter szerint nem számolt be semmilyen irányváltásról, legfeljebb némileg finomította a márciusban az MKIK évnyitó konferencián elhangzott ígéreteket. Amíg ott 2020-ra ígérte a hiány nélküli költségvetés benyújtását, most a ciklus végére, tehát 2022-re. És amíg akkor 2022-re azt ígérte, hogy a tavaly még 73,6 százalékos államadósság szintje az EU által elvárt szintre, 60 százalékosra csökken, most már annyit hozzátett: „amikor egy kormány mérlegel, akkor más szempontoknak is prioritást kell kapnia” az adósságcsökkentésen túl. Ez nem feltétlenül költekezést jelent, hanem azt is, hogy a csökkentés helyett például a devizaarány visszaszorítását folytatná.

Ami az adórendszert illeti, szerinte van még tartalék a közterhek beszedésében, például az EKÁER-rendszer működtetésében vagy az online kasszákhoz kötött kockázatelemzéseknél. Növelné az adóhivatal versenyképességét is, ám ezzel kapcsolatban csak azt emelte ki, hogy a ciklus végére papírmentessé tenné az adóügyintézést. Arról nem esett szó, hogy a vezetés hogyan alakul át.

Nem módosul a cafeteria rendszere sem, az igen bonyolult adózási szisztémáról Varga annyit mondott képviselői kérdésre, hogy kialakult a kerete, változtatás előtt azt érdemes megnézni, milyen a hatása.

Az adórendszerrel kapcsolatban az igazi problémaként a digitális cégek adóztatását emelte ki. Emlékezetes: az Országgyűlés még 2016-ban fogadta el a reklámadó módosítását, amelynek kimondott célja a Google és a Facebook megadóztatása volt, ám nem értek el sikert. Hasonló európai kezdeményezések is vannak – az Európai Bizottság is benyújtott ezzel kapcsolatban nemrég egy javaslatot –, Varga viszont most azt mondta: ha nem lesz egységes európai gyakorlat, akkor „ki kell találnunk a formáját az adóztatásnak”.

Kérdés, hogy ha az előző próbálkozás nem vezetett sikerre, a következővel mit tud majd elérni a kormány.

Az euró bevezetéséről a Költségvetési Bizottságban beszélt a tárcavezető, de irányváltásról itt sem számolt be. Azt mondta: jól meg kell fontolni a belépés dátumát, és a feltételeit. Hozzátette: a versenyképesség növelésének ez nem lehet a feltétele, hiszen Csehország is enélkül tud versenyképes lenni.

Varga kinevezését mindkét bizottság 10 igen, 2 nem szavazattal és 2 tartózkodással támogatta.