Tetszett a cikk?

A bankoktól alacsonyabb díjakat, a munkáltatóktól magasabb béreket vár el a nemzetgazdasági miniszterből pénzügyminiszterré avanzsáló politikus.

Nem tervezi a kormány azt, hogy a kamarai tagdíj eltörlését javasolja – mondta el Varga Mihály az Országgyűlés Gazdasági Bizottságában tartott miniszterjelölti meghallgatásán. A nemzetgazdasági miniszter, egyben a pénzügyminiszteri poszt várományosa hozzátette: a kamarák feladata jobban elérni az ötezer forintos kötelező díjat fizető vállalkozásokat, hogy azok ne tartsák feleslegesnek a közterhet.

Néhány hete éppen a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara új vezetője vetette fel a tagdíj elengedését, Csoltó Gábor tervét azonban egyelőre nem tudja véghez vinni.

A vállalkozások számára viszont kedvező lehet, hogy Varga Mihály ígérete szerint folytatódik az adócsökkentés – ebben persze nincs meglepő, a miniszter szerint viszik tovább a 2016 végén megkötött hatéves bérmegállapodást. A politikus ugyanakkor a cégek feladatáról beszélt: arról, hogy – ne a versenyképesség rovására, de – emeljék a béreket, ha megfelelő munkaerőt szeretnének.

A bankadóval kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy most a bankokon a sor a magas költségeik lefaragásában, a kormány nem tervez változást.

©

Varga szerint minden adott ahhoz, hogy a négyéves ciklusban 4 százalék körüli növekedést produkáljon a magyar gazdaság – ugyanezt mondta egyébként délelőtt, az Országgyűlés Költségvetési Bizottságában tartott meghallgatásán. A helyzet egyelőre tényleg kedvező, hiszen reggel derült ki, hogy az első negyedévben 4,4 százalékkal nőtt a magyar gazdaság (a naptárhatással megtisztított adat ennél is jobb, 4,7 százalékos bővülést mutat). A miniszter nem csak a számot emelte ki, de azt is, hogy már nem csak a korábbi húzóágazatok – elsősorban az autóipar – növelték a teljesítményt, most a szolgáltatószektor tudott a legnagyobb mértékben növekedni.

Ennek fényében a miniszter szerint nem számolt be semmilyen irányváltásról, legfeljebb némileg finomította a márciusban az MKIK évnyitó konferencián elhangzott ígéreteket. Amíg ott 2020-ra ígérte a hiány nélküli költségvetés benyújtását, most a ciklus végére, tehát 2022-re. És amíg akkor 2022-re azt ígérte, hogy a tavaly még 73,6 százalékos államadósság szintje az EU által elvárt szintre, 60 százalékosra csökken, most már annyit hozzátett: „amikor egy kormány mérlegel, akkor más szempontoknak is prioritást kell kapnia” az adósságcsökkentésen túl. Ez nem feltétlenül költekezést jelent, hanem azt is, hogy a csökkentés helyett például a devizaarány visszaszorítását folytatná.

Ami az adórendszert illeti, szerinte van még tartalék a közterhek beszedésében, például az EKÁER-rendszer működtetésében vagy az online kasszákhoz kötött kockázatelemzéseknél. Növelné az adóhivatal versenyképességét is, ám ezzel kapcsolatban csak azt emelte ki, hogy a ciklus végére papírmentessé tenné az adóügyintézést. Arról nem esett szó, hogy a vezetés hogyan alakul át.

Nem módosul a cafeteria rendszere sem, az igen bonyolult adózási szisztémáról Varga annyit mondott képviselői kérdésre, hogy kialakult a kerete, változtatás előtt azt érdemes megnézni, milyen a hatása.

Az adórendszerrel kapcsolatban az igazi problémaként a digitális cégek adóztatását emelte ki. Emlékezetes: az Országgyűlés még 2016-ban fogadta el a reklámadó módosítását, amelynek kimondott célja a Google és a Facebook megadóztatása volt, ám nem értek el sikert. Hasonló európai kezdeményezések is vannak – az Európai Bizottság is benyújtott ezzel kapcsolatban nemrég egy javaslatot –, Varga viszont most azt mondta: ha nem lesz egységes európai gyakorlat, akkor „ki kell találnunk a formáját az adóztatásnak”.

Kérdés, hogy ha az előző próbálkozás nem vezetett sikerre, a következővel mit tud majd elérni a kormány.

Az euró bevezetéséről a Költségvetési Bizottságban beszélt a tárcavezető, de irányváltásról itt sem számolt be. Azt mondta: jól meg kell fontolni a belépés dátumát, és a feltételeit. Hozzátette: a versenyképesség növelésének ez nem lehet a feltétele, hiszen Csehország is enélkül tud versenyképes lenni.

Varga kinevezését mindkét bizottság 10 igen, 2 nem szavazattal és 2 tartózkodással támogatta.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!