Kiszervezi védelmi ipari érdekeltségeit a magyar állam
Mely cégeket érint az N7 Holding és a 4iG csoport közötti előzetes megállapodás? Milyen lehetőségeket tartogat az ágazat a hazai beszállítóknak?
A világ egyik legbefolyásosabb gazdasági hetilapja, az Economist közöl vezércikket arról, mivel járhat a liberális demokrácia leépülése. Magyarországot is példaként említik.
Hogyan hal meg a demokrácia – ez a címe az Economist e heti vezércikkének. A világ egyik legmeghatározóbb gazdasági hetilapja kelet-európai kiadásában az írás illusztrációjaként Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, Vlagyimir Putyin orosz államfőt, Erdogan török, Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki és Xi Jinping kínai elnököt montírozta egy képre. Nem véletlenül.
A szerkesztők rögtön a cikk elején emlékeztetnek arra, hogy Francis Fukuyama japán történész nagyjából 30 évvel ezelőtt kijelentette: nem kérdés a liberális demokrácia diadala, ez az egyetlen működőképes politikai rendszer a világon. Ma mégsem ezt látjuk: példaként említik a világ vezető demokráciájának számító Egyesült Államokat, ahol hiába a fékek és ellensúlyok rendszere, az elnök folyamatos hazudozással és az egyszemélyi döntéshozatallal feszegeti a határokat. Kínáról azt írják, egyenes úton halad a one-man-show felé: elnöke lényegében a végtelenségig meghosszabbíttatta mandátumát. Ami török kollégáját illeti, 200 ezernél is több honfitársát távolította el a közéletből. Vlagyimir Putyin pedig éppen most zsebeli be azt a propagandasikert, amelyet a focivébé hoz számára – írják.
Idézik Economist Intelligence Unit felmérését, amelyből kiderül, hogy 2017-ben mindössze 27 országban javult a demokrácia állapota, 89-ben romlott. Más kutatásokra is hivatkoznak, ezek szerint az amerikai fiatalok kevesebb, mint harmada tartja különösen fontosnak, hogy demokráciában éljen. Ugyanakkor kiemelik azt is, hogy míg 1941-ben mindössze tucatnyi országban volt demokrácia, addig erre az évtizedre csak nyolc olyan állam maradt, ahol még nem hallottak a szabad választásról. Egy közvélemény-kutatás, amelyben 38 ország lakóit kérdezték meg, azt mutatta, 5 emberből 4 inkább él demokráciában, mint valamilyen más politikai rendszerben. A liberális demokrácia mégis válságban van, és a szerzők arra jutottak, ennek Venezuelától Magyarországig ugyanaz az oka.
Négy pontban foglalták össze, hogy mi történik a fiatal demokráciákban:
A szerkesztők szerint mégsem kell aggódni, ez a folyamat nem elkerülhetetlen, és nem is visszafordíthatatlan: Indiában 70 éve működik a demokratikus rendszer, Afrika közepén, Botswanában több mint 50 éve. Malajziában ezekben hetekben tűnik el a hatalomból az évtizedekig egyeduralkodó párt, és tavaly decemberben Dél-Afrika erős embere, Jacob Zuma is kénytelen volt távozni a hatalomból. Törökországban is megvan minden esélye az ellenzéknek arra, hogy nyerjen a júniusi parlamenti választásokon.
A szerzők szerint nehéz megmondani, mely demokráciák vannak veszélyben. Lengyelországban például a gazdaság szépen teljesített, bevándorlót alig láttak, és dőlt az országba az uniós támogatás, mégis megreccsent a demokrácia. Ennek kapcsán arra a következtetésre jutnak, hogy – Malajziától Dél-Afrikáig – az erős emberek eltanulják egymástól, hogyan kell a demokratikus intézményrendszert felszámolni: álhírek terjesztésével, a valódi újságírók "kiütésével" és a populista kártya kijátszásával.
A cikk végén az Economist a tanulságokat is levonja:
Összességében – az Economist szerint – az illiberális rendszerek bukásáért legtöbbet a szavazók tehetik: egyszer betelik náluk a pohár az erős emberek megalkuvása és kapzsisága miatt. Érdemesnek tartották azt is megjegyezni, hogy számít az érett demokráciák példája: az amerikai elnököt például visszatartják országa demokratikus rendszerének fékjei és ellensúlyai, noha az, ahogyan Donald Trump lenézi a demokratikus normákat, hazudik és diktátorokkal barátkozik, káros – vélik az Economist cikkírói.
Mely cégeket érint az N7 Holding és a 4iG csoport közötti előzetes megállapodás? Milyen lehetőségeket tartogat az ágazat a hazai beszállítóknak?
Van egy piaci szegmens, amely feltámadni látszik, de a megrendelő fejével kell gondolkodni.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. A cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változások kerülnek bemutatásra.
Még mintegy 186 milliárd forint kedvező feltételű pénzügyi forrás érhető el az EXIM-nél a Demján Sándor Program keretében meghirdetett konstrukciókban.
A független kutatók a Tisza egyre tetemesebb előnyét mérik a Fidesszel szemben, a szakma kormánypárti része élesen bírálja őket ezért. Magyarék azonban hiába vezetnek egyelőre, sok idő van még a válaasztásokig.
A kormány megoldása: bírsággal sarkallná élénkebb munkára a bírókat...
Magyar Péter sem hagyta szó nélkül.
„Megtiszteltetés, hogy én lehetek az első, akit feljelentettek” – írja.
"Az emberek jókedvűen a hatalom értésére adták, hogy ők szabadok akarnak lenni".