G. Tóth Ilda
G. Tóth Ilda
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Lassulni látszik Magyarországon a szolgáltató központok szaporodása, miután egyre nehezebben találnak nyelveket beszélő, az informatikához is értő fiatalokat.

Dán nyelvtudást igénylő ügyfélszolgálatos állást hirdet a Skandináv Ház. A főként a skandináv kultúrát népszerűsíteni hivatott alapítvány nem a saját háza táján alkalmazna új munkatársat, hanem a telefonos ügyfélszolgálatokat üzemeltető Sykesnak segít a toborzásban. Az „egzotikus” nyelveket – mint például a dán, a norvég, a finn vagy akár a török – nyilvánvalóan nem beszélik tömegesen az álláskeresők, ezért a hagyományos munkaerő-közvetítési módszerek kevéssé válnak be az üzleti szolgáltató központok (ssc) esetében. Nem csoda, hogy törökül beszélő munkatársakat például gíroszárusoknál, spanyolul tudókat a nyelviskolákban, hollandul értőket pedig a Sziget Fesztiválon keresnek a cégek.

Mégpedig egyre többször sikertelenül. A Magyarországon működő csaknem száz szolgáltató központ többsége arról számolt be a közelmúltban készült felmérésekben, hogy nehezen találnak megfelelő szintű nyelvtudással bíró munkatársakat. A Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség kutatása szerint a cégek 59 százaléka panaszkodott efféle nehézségről. Még nehezebb olyan alkalmazottakat fellelni, akik nemcsak nyelveket beszélnek, de az informatikai tudásuk is megfelelő. Éppen ezért mind gyakrabban az országhatárokon kívül toboroznak munkatársakat a magyarországi ssc-k – részben ennek következtében tavaly a külföldi dolgozók aránya 13 százalékra nőtt az előző évi 9 százalékról. Az az időtartam pedig, ami alatt egy pozíciót sikerül betölteni, már 49 nap volt – a 2013-as 45 naphoz képest tehát e tekintetben is romlott a helyzet. Igaz, a közvetítők szerint sokszor maguk a cégek húzzák el a felvételi periódust a bürokratikus ügykezelésükkel. A legfrissebb adatok szerint egy-egy pillanatban nagyjából 6 ezer betöltetlen állás van a magyarországi ssc-kben. Ez a nagyjából 44 ezres összlétszám csaknem 15 százaléka.

Ssc-oktatás az Edutus Főiskolán. Kiapadóban az utánpótlás
©

Tavaly összesen több mint húsz nyelven szolgáltattak a hazai ssc-k. A leggyakrabban használt nyelvek persze az angol, a német, a magyar, a francia, az olasz és a spanyol, de a holland, az orosz és a portugál is mind több cégnél jelent meg a portfólióban. Az orosz például ma már az ssc-k 41 százalékában bekúszott a munkanyelvek közé, és ezzel a tíz leggyakoribb nyelv sorába került. „Főként azokban az ssc-kben nehéz a bővítés, amelyek alacsony képzettséget, de stabil nyelvtudást igénylő pozíciókat hirdetnek. Így az egyszerűbb ügyfélszolgálati munkákra például egyre tovább tart a toborzás, főleg ha az angol mellett egy másik nyelv ismeretét is elvárja a cég” – mondja Balázsik Péter, a toborzással és márkaépítéssel foglalkozó SSC Heroes alapítója. Nem csoda, hogy manapság inkább magasabb hozzáadott értékű, összetettebb – például pénzügyi vagy magas szintű informatikai – munkafolyamatokat vállaló központokat hoznak Magyarországra a multik, míg az automatizálható vagy betanítható tevékenységeket inkább Indiába viszik. „Ma már nem annyira alacsonyak a költségek Magyarországon, a képzett, nyelveket beszélő fiatalok megkérik a pénzt a munkájukért. Az egyszerűbb munkafolyamatokra szakosodott ssc-k könnyen jutnak arra a felismerésre, hogy itt nem érdemes hosszú távra megtelepedniük” – teszi hozzá. Kimondottan jó lehetőségek és színvonalas munkaerő várja viszont a bonyolultabb pénzügyi feladatot végző szolgáltatókat. A közelmúltban Magyarországot választotta új, 500 fős innovációs és szolgáltató központjának helyszínéül a világ legnagyobb alapkezelője, a BlackRock is. Igaz, vélhetően az is vonzerőt jelenthetett, hogy a kormány 280 millió forint képzési támogatást adott a magyar GDP 42-43-szorosát kezelő cégnek. Nekik azonban már Londonból is toboroznak a munkaerő-közvetítők.

Míg korábban általában egymástól csábították el az ssc-k a dolgozókat, a szakemberek szerint ma már egyáltalán nem jellemző, hogy 10–20 ezer forintos felárért könnyedén odébbállnának a fiatalok. „Inkább akkor hajlandók mozdulni, méghozzá ennél jóval nagyobb bérkülönbségért, ha a váltással feljebb léphetnek a ranglistán” – mutat rá Balázsik Péter. Tapasztalatai szerint a mai huszonéveseknek fontos, hogy lássák maguk előtt, pár év alatt milyen karriert futhatnak be. „A dolgozók megtartásához is elengedhetetlenek a jó munkakörülmények és a vonzó perspektívák” – teszi hozzá. A Z generáció tagjai ma úgy választanak munkahelyet, ahogyan például cipőt, parfümöt vagy ruhát: először lecsekkolják a neten a brandet, s csak akkor mennek el személyesen a boltba – avagy az állásinterjúra –, ha a kínált értékeket rokonszenvesnek találják. Éppen ezért nyer mind nagyobb teret az employer branding, azaz a munkahelyek szimpatikussá tétele. „Sokan azt is szeretnék tudni már a belépéskor, hogy mi vár rájuk, ha felveszik őket: hol fognak ülni, milyen környezet veszi őket körül. Ezért jól szokott működni, ha nem a topmenedzser áll ki a munkahelyet bemutatni, hanem például egy olyan kolléga, aki egy évvel előtte, tapasztalat nélkül lépett be az irodába, most pedig már csapatvezető” – illusztrálja a jól működő brandinget a szakember. Márpedig a munkavállalók egyre nagyobb hányada ebből a korosztályból kerül majd ki, az ssc-szektorban dolgozók átlagéletkora máris 27–28 év.

A fiatalok ráadásul ragaszkodnak a rugalmassághoz, sokan részmunkaidőben vagy osztott műszakban szeretnek dolgozni. A home office ma már szinte alapelvárás az ssc-kkel szemben, Balázsik szerint jellemzően éppen azoknak a cégeknek vannak nehézségeik a toborzásban, amelyek nem engednek az effajta dolgozói kívánalmaknak. Nehezíti a multik dolgát az is, hogy a nyelveket beszélő fiatalok közül sokan külföldön kezdik a karrierjüket, az pedig régóta gond, hogy az unalmas vagy unalmasnak tartott munkákat nem viselik el sokáig a huszonévesek.

Egyre gyakrabban az egyetemekkel karöltve toboroznak fiatalokat az ssc-k, már csak a Magyarországra hozott összetettebb munkák miatt is. Ezt a tendenciát igazolja a diploma nélküliek arányának csökkenése is: tavaly már csak a szolgáltató központokban dolgozók 20 százalékának nem volt felsőfokú végzettsége a 2016-os 26 százalékkal szemben. Érdekesség viszont, hogy a nők aránya 59 százalék, vagyis az átlagnál magasabb, a vezetők közül pedig éppen minden második a gyengébbnek mondott nem képviselői közül kerül ki. Meglepően alacsony ugyanakkor az ssc-kben dolgozó fogyatékos emberek aránya: a HOA felmérésében részt vevő 42 cégnél mindössze 0,8 százalék. Figyelembe véve, hogy az ottani munkák jellemzően nem járnak olyan feladatokkal, amiket például a mozgáskorlátozottak ne tudnának ellátni, a szakértők szerint ezen feltétlenül javítani kell a jövőben, például az irodaépületek akadálymentesítésével.

A cikk a HVG 2018/7. számában jelent meg.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Elképesztő mennyiségű pénzt tettek félre a magyarok a nyugdíjukra

Elképesztő mennyiségű pénzt tettek félre a magyarok a nyugdíjukra

Annyira meleg novemberünk van, hogy nyílnak a tavaszi virágok

Annyira meleg novemberünk van, hogy nyílnak a tavaszi virágok

Összeomlott a tőzsdén a Waberer’s

Összeomlott a tőzsdén a Waberer’s

Bunyóztak a Wizz Air gépén, fizetniük kell

Bunyóztak a Wizz Air gépén, fizetniük kell

Videó: Így nézhet ki a Samsung összehajtható okostelefonja

Videó: Így nézhet ki a Samsung összehajtható okostelefonja

Nem tölt be a Facebook? Ne csodálkozzon

Nem tölt be a Facebook? Ne csodálkozzon