Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
„A föld nekünk az életet jelenti, a kínai tulajdonos viszont tőzsdei spekulációs célokból vásárolt fel 1700 hektárt, majd a szomszédban további 900-at.” Ezt az egyik legnagyobb francia mezőgazdasági érdekképviselet, a „Confederation Paysanne” szóvivője, Laurent Pinatel mondta az AFP-nek. A Hongyang kínai konzorcium által megvásárolt birtokon búzát termelnek, és a gabonát exportálják, jó áron. A tüntetés kis incidenssel kezdődött, mert a kínai tulajdonos alkalmazottai nem örültek a tiltakozók jövetelének és kisebb bokszpárbaj alakult ki közöttük.
Közben Stéphane Travert agrárminiszter közölte, hogy egy parlamenti vizsgáló bizottság foglalkozik a külföldi cégek franciaországi földvásárlásaival,a tárcavezető várja a jelentést. A gazdálkodókat tömörítő szövetség szerint nem az a baj, hogy külföldiek vásárolnak földet. A gond az, hogy „elpénzesül” a mezőgazdaság. Tehát: például Ukrajnában vagy Lengyelországban olyan hatalmas francia vállalatbirodalmak vesznek termőföldeket, amely cégeknek semmi közük az agráriumhoz. A beruházás mögött pénzügyi, tőzsdei szempontok vannak, de ugyanez a helyzet, amikor a mezőgazdaságtól fényévnyi távolságra lévő Bolloré francia óriás konzorcium bordeaux-i szőlészeteket vásárol.
Tehát az agrárszakszervezet szerint nem a tulajdonos útlevelével van baj, hanem azzal, hogy a hatalmas tőkeerővel rendelkező csoportok az egekbe verik a föld árát, és a valóban gazdálkodni akaró, a francia piacra termelni szándékozó pályakezdő gazdák egyszerűen képtelenek megfizetni a föld árát. Eközben Franciaország, legalábbis az agrárszakszervezet adatai szerint, zöldség- és gyümölcs szükségletének kb. a felét importálja. De ugyanekkor Franciaország a világ egyik vezető agrárexportőre is, különlegesen magas színvonalú, egyedi termékeinek köszönhetően.
Az agrárium hasznából viszont egyre kevesebb jut a közepes vagy kis hazai gazdaságoknak, tehát a francia piacra termelőknek, mert a valóban jövedelmező gazdaságok már ipari méretűek és nemzetközi ellenőrzés alatt állnak. Egyébként Kína 2010 óta 76 milliárd dollárt költött külföldi mezőgazdasági területek vásárlására. Korábban Afrika és Dél-Amerika volt a fő célpont, az utóbbi években viszont Ausztráliában, az USA-ban és Európában vásárolnak földet a nagy kínai cégek.
