Tavaly október elsején megszűnt a cukortermelés európai kvótaszabályozása, emiatt világszerte egyre többet termelnek, így az ár csökken. A kiutat az ördögi körből Magyarországon az izocukor jelentheti, ebben ugyanis Európa-szerte nincs vetélytársunk. Az Agrárszektor – melynek legfrissebb elemzése szerint az utolsó magyar cukorgyár léte is végveszélyben van – több statisztát is idézett, melyekből kiderül, hogy a másik két legtöbbet termelő ország, Belgium és Bulgária együtt állítják elő az az idei magyar termés alig több mint felét.

A magyar cukortermelők klimatikus okokból versenyhátrányban vannak az északibb országok cukorrépa-termelőivel szemben, mivel egy hektárnyi termés előállítása 650-700 ezer forintot emészt fel, míg a bevétel 500 ezer forint körül alakul. A támogatás tehát létkérdés a cukorrépatermelők számára. Az ország egyetlen még működő cukorgyára, a kaposvári, ugyanannak az osztrák cégnek, az Agranának az érdekeltsége, mint a Hungrana. (Az Agrana harmadik lába Magyarországon az AustriaJuice, mely az elmúlt hónapokban a léalmatermelők tüntetése miatt került a sajtóba azzal, hogy az önköltségi árnál is jelentősen alacsonyabb felvásárlási árat kínált a szabolcsi termelőknek.)

A kvótaszabályozás megszűnése után Magyarország izoglükóz-termelése gyorsan átlépte 300 ezer tonnát, a tavaly év végén elindított tiszapüspöki gabonafeldolgozóval pedig potenciálisan újabb 150 ezer tonna izocukor termelésére nyílt mód az országban. Az OPUS Global Nyrt. júliusban lett kizárólagos tulajdonosa lett a Kall Ingredients Kft.-nek. Amikor Mészáros megjelent a cégben, a projekt 9,2 milliárd forint állami támogatást és további 35 milliárd forint hitelt kapott, például az állami Eximbanktól és az MKB-tól. Zahola-Pollák Vanda, a Kall Ingredients ügyvezetője néhány éve még a Hungrana Kft. munkavállalója volt. A KALL-ban korábban Kárpáti László vállalkozóhoz köthető cégek voltak a többségi tulajdonosok, és Kárpáti mellett cégtársként feltűnt Lengyel Attila, a Hungrana egykori ügyvezetője is.