Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Egy nappal az után, hogy az uniós tagországok vezetői jóváhagyták a Brexit feltételrendszeréről, illetve az Egyesült Királyság és az EU jövőbeli viszonyáról szóló megállapodásokat, az Európai Bíróság is ítéletet mondott. A luxemburgi testület elutasította 13 brit beadványát, amelyben azt szerették volna elérni, hogy legyen semmis a Brexit-tárgyalások megkezdésére felhatalmazó határozat.
A britek, akik az Egyesült Királyságtól eltérő tagállamokban élnek, arra hivatkoztak beadványukban, hogy – mivel külföldön élnek – a népszavazáson nem gyakorolhatták a választójogukat, valamint hogy a megtámadott határozat közvetlen következményekkel jár a Szerződésből eredő jogaikra, és olyan aktust képez, amellyel a Tanács elfogadta az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépési szándékának bejelentését. Ezenkívül megjegyzik, hogy a megtámadott határozat nem foglalja magában az uniós polgár jogállásuk megtartásának biztosítására irányuló célt, és hogy a kilépési eljárás alkotmányos felhatalmazás hiányában semmis. Végül a kérelmezők hangsúlyozzák, hogy a Törvényszékhez benyújtott kereset az egyetlen hatékony jogorvoslati lehetőség az uniós bíróság előtt azt megelőzően, hogy 2019. március 29-én elkerülhetetlenül elveszítik az uniós polgár jogállásukat.
A Törvényszék ugyanis megállapítja, hogy a határozat nem módosítja azon brit állampolgárok jogi helyzetét, akik az Egyesült Királyságtól eltérő tagállamban rendelkeznek. Az ugyanis nem tartalmaz semmilyen döntést, a kilépési szándékot bejelentő 2017. március 29-i aktust nem ratifikálja, és nem is fogadja el, így a kérelmezők nem megalapozottan állítják azt, hogy a határozat rögzítette az Egyesült Királyság Unióból való távozását.
