Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Ha Kína nem teremt egyenlő versenyhelyzetet az amerikai cégeknek a belső piacán, akkor azzal számolhat, hogy január elsején újabb szankciók lépnek életbe - nyilatkozta az Egyesült Államok elnöke a Wall Street Journal üzleti lapnak.
Azt is hozzátette, ezúttal az iPhone-nak és az iPad-nek sem kegyelmezne. Az Apple jórészt Kínában állítja elő az Egyesült Államokban is igen népszerű okostelefonokat, illetve tableteket. Ezeket eddig nem sújtották szankcióval mondván, mit szól majd ehhez a fogyasztó? No meg maga az Apple, amely a világ legtöbbre értékelt cége volt. Eddig. Részvényei nem állnak jól a tőzsdén, a Microsoft meg is előzte a világelső posztján egy időre.
Mihez kezdjen az Apple és a többi amerikai cég, mely Kínában állítja elő termékei javát?
Építsenek gyárat az Egyesült Államokban!- tanácsolja nekik Donald Trump. Ez üres blöffnek hangzik, hiszen jelentős a bérkülönbség a két óriás között. Ráadásul Kínában hajlandóak végtelenül túlórázni a munkások, hogyha beérkezik egy sürgős rendelés. New York-ban a Bloomberg, Tokióban a Nikkei.com mérte fel, hogy miképp reagálnak az amerikai és más külföldi cégek Trump szankcióira Kínában. Az derült ki, hogy sokan gondolnak költözködésre, mindenekelőtt Malajziát és Vietnamot kedvelik, oda viszik át a termelést, de profitálhat ebből olyan fejlett ország is, mint Japán. Ennek nem is mindig Trump szankciói a kiváltó okai, hanem az, hogy Kínában gyors ütemben nőnek a bérek a tengerparti részeken. Ha persze Trump csakugyan bekeményít, akkor január elsejétől más lehet a helyzet.
Trump szankciói az egész kínai exportot érinthetik az USA-ban
Jelenleg 200 milliárd dolláros kínai exportot érint Trump büntetővámja, melyet 10-ről 25%-ra akar emelni a jövő év elejétől. Ugyancsak január elsejétől további 267 milliárd dolláros export kerülne be a büntetőcsomagba. „Azt még nem döntöttem el, hogy erre a kínai exportra a 10 vagy a 25%-os büntetővámot vetem-e ki”- nyilatkozta Trump a Wall Street Journalnak. Miért e kemény hang a tárgyalások előtt, melyek négy nap múlva lesznek Argentínában a G20 csúcs keretében?
Trump protekcionista gazdaságpolitikáját sikerként értékelik Washingtonban
És nemcsak ott: az Econpol Europe szakértői kiszámolták, hogy az USA-nak 18,4 milliárd dolláros haszna volt a szankciókból, melyeket Trump Kínával szemben alkalmaz. Az ok az, hogy az amerikai import sokkal nagyobb, mint a kínai. Óriási a kereskedelmi deficit, és ez csípi, nemcsak Trump szemét az USA-ban. A másik ok az, hogy Kínának létfontosságú az amerikai high-tech importja, de az USA-nak nem. 14 high tech ágazatban rendelt el ezért szigorítást Donald Trump.
Politikailag sem sikertelen Trump kampánya, hiszen a választásokon az őt támogató republikánusok megőrizték a többségüket a szenátusban. Trump feje felől elvonult a fenyegetés : az impeachment, amikor jogi úton fosztják meg tisztségétől az elnököt.
Trump csapatában sem lelkesedik mindenki a szankciókért
Steve Mnuchin pénzügyminiszter, aki rendszeresen tárgyal a kínaiak első gazdasági emberével, arra célzott, hogy nem lesz szigorítás, mert a két fél megállapodik Argentínában. Innen nézve Trump keménykedése nem más, mint tárgyalási technika. Ő játssza a rossz rendőr szerepet, míg pénzügyminisztere a jó rendőr, aki megérti Kínát. Annál is inkább, mert Steve Mnuchin a Goldman-Sachs-tól jött, mely milliárdos piacot remél, ha megkaphatja a gyorsan szaporodó kínai dollármilliomosok vagyonkezelési lehetőségét vagy legalább a torta egy szeletét. A kínaiak sem ülnek ölbe tett kézzel.
Megszerezték a világ legnagyobb földgázmezőit Iránban
Pontosan abban az országban, melyet Trump meg akar fojtani. Több ez, mint kihívás. Emlékeztetés a reális erőviszonyokra. Kínának rengeteg pénze van, Amerika viszont nyakig el van adósodva. A Nemzeti Bank ex elnöke el is magyarázta Kantonban a rászorulóknak, hogy nem az USA finanszírozza Kínát, hanem fordítva.
Korábban az USA úgy lett a globális gazdaság első számú szereplője, hogy Európa finanszírozta a felfutását. Kínát nem az Egyesült Államok finanszírozza- figyelmeztetett a Nemzeti Bank nemrég nyugalomba vonult elnöke. Épp ellenkezőleg, Kínának van elég pénze ahhoz, hogy az Új Selyemút program keretében bevásároljon a világban. Iráni földgázmezők vagy épp világcégek európai vagy amerikai háttérrel. Hszi Csin-ping elnöknek tehát megvannak a kártyái, és gazdasági emberei jól ismerik Amerikát. Ott végeztek ugyanis a Harvard egyetemen vagy más jó nevű oktatási intézményben.
A kínaiak sokkal jobban ismerik Amerikát, mint ahogy Washington a nagy vetélytársat, amely a maga 1,4 milliárdos belső piacával hatalmas lehetőséget kínál mindenkinek. Ezért is keltett figyelmet, hogy Sanghajban a nagy import expón az USA nem kapott díszpavilont, miközben Németország, Oroszország vagy Magyarország igen. Finom figyelmeztetés Amerikának: senki sem pótolhatatlan a globális versenyben, amelynek két főszereplője négy nap múlva tárgyal egymással Argentínában. (via WSJ, Bloomberg)
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A Blinken OSA Archívum most közzétett dokumentumai mindennél beszédesebbek.
Indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: befagyott klímaprogram és szépségipari balesetek.