Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Negyedik éve zárul többlettel Németország költségvetése, idén több mint 10 milliárd euró plusszal gazdálkodhat Olaf Scholz pénzügyminiszter – tudta meg a Handelsblatt című gazdasági lap. Még az sem kizárt, hogy a többlet eléri a 12,5 milliárd eurót, vagyis a 2015-ös rekordot! A szigorú szociáldemokrata pénzügyminiszter akár boldog is lehetne, de nem az, ugyanis mindenki pénzt kér tőle.
Mire költsön Németország?
A Gazdasági Kutatóintézet igazgatója, Clemens Fuest szerint egy nyugdíjasalapot kellene a pénzből létrehozni. Minthogy Németország lakossága rohamosan öregszik, ezért ebből az alapból lehetne biztosítani a nyugdíjak értékállóságát. Ezen kívül szükség van új szociális otthonokra is, valamint a meglévők felújítására. Toborozni kell munkaerőt is, mert már olyan hiány van szociális gondozókban, hogy egyes fejvadász cégek 5000 eurót kapnak, ha prezentálnak egy szakképzett gondozót, aki jól beszél németül. A Handelsblatt megbízásból egy közvélemény-kutató megkérdezte a németeket, mihez kezdjünk a többlettel? 51% azt válaszolta, szociális célokra kell fordítani a pluszpénzeket. Nemcsak azért, mert csakugyan fontos a nyugdíjak értékállóságának megőrzése, hanem mert sokan szeretnének elkerülni egy Donald Trumpot Németországban.
Megrökönyödve figyelik a németek a sárgamellényesek tüntetéseit Franciaországban, mellyel együtt szeretnék vezetni az eurózónát, illetve az Európai Uniót. A Merkel–Macron-duó nem működik igazán, mert mind a két vezető más gondokkal néz szembe otthon. Macron elnök épp most osztott ki 10 milliárd eurót, hogy leszerelje a sárgamellényesek és a rendőrök tiltakozását. A francia elnök képtelen betartani a 3%-os költségvetési deficithatárt, miközben Németországnak a többlet okoz gondot.
Fordítsuk a többletet az államadósság csökkentésére!
Ezt javasolja közgazdászok egy csoportja. Igazuk van, hiszen az eurózóna előírása az, hogy az államadósság nem haladhatja meg az éves GDP 60%-át. Németország, amely pedig igen büszke éltanuló szerepére, nem teljesíti a normát: 64,5% az államadósság aránya a GDP-hez viszonyítva. Persze minden relatív, Franciaországban ez a mutató 100%, Olaszországban 131%, míg az USA-ban 105%. Vagyis szinte mindenütt másutt tovább növekszik az államadósság. Egyelőre ebből nincs gond, de mi lesz, ha beköszönt a válság a pénzügyi piacon? A görögök összeomlása mutatta meg, hogy pillanatok alatt drámai következményekkel kell számolni. Ma már Görögország egyensúlyba hozta a költségvetését, és nyolc év után enyhít a szigoron.
Az életszínvonal 25%-kal csökkent az elmúlt tíz évben
A 2008-as válság óta drámai mértékben csökkent az életszínvonal Görögországban, és stagnált Olaszországban és Franciaországban. Ezekben az országokban gyakran bírálják Berlint mondván, a mi deficitünk a ti többletetek. Varoufakisz görög pénzügyminiszter fogalmazta meg ezt a leghatározottabban, amikor Schäuble akkori német pénzügyminiszterrel csapott össze az adósságrendezési tárgyalásokon. Schäuble akkor Varoufakisz menesztését kérte, és meg is kapta Ciprasz miniszterelnöktől. Ettől még persze a probléma megmaradt. Maguk a németek is tisztában vannak azzal, hogy nehéz úgy egyben tartani az eurózónát és az Európai Uniót, hogy a pálya feléjük lejt.
A Handelsblatt Today főszerkesztője a németek múltból örökölt takarékos felfogásával magyarázza mindezt. Andreas Kluth szerint a németek ragaszkodnak a kissé elavult merkantilista szemlélethez: a termelés fontosabb, mint a fogyasztás, az export lényegesebb, mint az import. A bevételnek mindig meg kell haladnia a kiadásokat. Közben viszont a világ Donald Trumppal az élen arra buzdítja a németeket, ne csak termeljenek, de fogyasszanak is! Ne csak eladjanak autókat külföldön, de vásároljanak is onnan! Bizonyos értelemben a németek megfogadják ezeket a tanácsokat, csak épp nem úgy, ahogy ezt Trump gondolja – mutat rá a Handelsblatt Today főszerkesztője. Csak a japánoknak van több befektetésük külföldön, mint a németeknek.
1800 milliárd euróról van szó
Ez csillagászati összeg. Csak épp az a baj, hogy senki nem tudja, hogy pontosan milyen befektetésekről van szó. Mennyire biztonságosak ezek, ha beüt az újabb pénzügyi válság, mellyel egyre többen fenyegetnek? Ezért a szakértők egy része azt tanácsolja Olaf Scholz pénzügyminiszternek: a többletet tegye egy válságalapba, melyet akkor használ fel Németország, ha becsap a mennykő, vagyis az összeomlás szélére kerül a globális pénzrendszer. 2008-ban az eurózónának szüksége volt az amerikai Federal Reserve Board gyorssegélyére, most a németek ezt szeretnék elkerülni. A pénzügyminiszternek tehát fel van adva a lecke, miközben kollégái a világon mindenütt a hiánnyal küszködnek, neki olyan javaslatot kell Merkel kancellár elé terjesztenie a költségvetési többlet felhasználásáról, mely minden opcióra kínál valamiféle megoldást. Olaf Scholz a szociális alap gondolatát máris kilőtte mondván, „hosszú távra nem kötelezhetjük el magunkat, mert nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő”. A szociáldemokraták meglehetősen nagy szociális érzéketlenségről tettek tanúbizonyságot az elmúlt évtizedben, és talán ezzel is magyarázható, hogy népszerűségük még sohasem járt ilyen mélységekben.
Közben pedig a kissé értetlenkedő európai partnereknek is kellene valamit mondani arról, hogy velük mi lesz egy németek által irányított Európában. Az olasz populista kormányzat végül lepaktált Brüsszellel a jövő évi költségvetés dolgában, mert mindkét fél rájött arra, a vitával csak rosszul járhatnak. De a probléma továbbra is fennmaradt: míg a németek jól járnak, addig a többiek nagyrészt rosszul. Hosszú távon kicsit nehéz erre alapozni az együttműködést az eurózónában és az Európai Unióban, a reformokról már nem is beszélve. Merkel kancellár egy őszinte pillanatában kimondta: minek reform, ha így is jól mennek a dolgok? Csakhogy sem Franciaországban, sem Itáliában, sem pedig Spanyolországban nem mennek jól a dolgok. Ezen pedig nemcsak Párizsban, Rómában vagy Madridban kell a döntéshozóknak elgondolkodniuk, hanem Brüsszelben és Berlinben is, ha nem akarnak sok-sok kis európai Trumpot. (via Handelsblatt)
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A Blinken OSA Archívum most közzétett dokumentumai mindennél beszédesebbek.
Indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: befagyott klímaprogram és szépségipari balesetek.