Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az ÁKK adatai szerint több mint hatezer külföldi kapott letelepedési engedélyt, családegyesítés címén pedig további 13 ezer fő szerezte meg a papírokat.
Csaknem két és fél éves pereskedés után kapta meg a Pénzügyminisztériumhoz tartozó állami intézménytől a letelepedési kötvényprogrammal kapcsolatos adatokat a G7. Miután a gazdasági portál kikérte az adatokat, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az első és a másodfokú bírói ítélet után is fellebbezett, és végül a Kúriának kellett kimondania, hogy a kért adatok nyilvánosak, nem lehet eltitkolni azokat.
A dokumentumokból kiderült, hogy a Fideszhez közeli, egy kivétellel offshore helyszínnek nevezett országokban bejegyzett közvetítő cégek jelentős bevételre tettek szert a programnak köszönhetően. A cégek a G7 szerint mai árfolyamon számítva összesen 162 milliárd forintot nyertek a kötvényeken. Ebből 102 milliárd volt a szolgáltatási díj, amit a külföldiek fizettek és 60 milliárd forint volt a kamat, amit a magyar adófizetők állnak.
A letelepedési kötvényprogramon keresztül összesen 6543 külföldi kapott élethosszig tartó tartózkodási illetve letelepedési engedélyt, további 13 312 fő pedig családegyesítés címén kapott magyar papírokat. Az Orbán-kormány ezen a téren igen nagylelkű volt, mert kötvényt vásároló személyeknek még a nagyszülei és felnőtt korú gyermekei is megkapták a papírokat, holott a nemzetközi jogban csak a házastárs és a közös háztartásban élő, kiskorú gyermeket illeti meg a családegyesítés jogcíme.
A G7 észrevette, hogy az ÁKK adatai nem egyeznek a bevándorlási hivatal adataival: ha ezeket összevetjük, kiderül, hogy 332 állampapír hiányzik a rendszerből. Az adósságkezelőnél 6543 személy nevében jegyeztek le kötvényt az elmúlt négy évben, a bevándorlási hivatalnál azonban csak 6211-ről tudnak. A portál szerint az ÁKK adatai lehetnek pontosak, mivel a bevándorlási hivatal csak a közvetítő cégek önbevallása alapján jut csak adatokhoz. Ezt részben magyarázhatja a két szervezet eltérő adatforrása, ám a G7 becslése szerint mintegy 30 kötvény fizikailag is hiányzik.
A letelepedési programból az állam nem profitált, sőt a túl magas kamatok miatt több milliárd forintot bukott, a Transparency International tanulmánya szerint konkrétan legalább 21 milliárdot bukott az állam a letelepedési kötvényeken. Az egész programon csak és kizárólag a Fidesz-közeli közvetítő cégek nyertek.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A Blinken OSA Archívum most közzétett dokumentumai mindennél beszédesebbek.
Indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: befagyott klímaprogram és szépségipari balesetek.