Bevándorláspárti politikát hirdetett a portugál kormány

A Magyarországgal csaknem azonos méretű és lakosságú és hasonló népesedési problémákkal küszködő Portugáliának minél több bevándorlóra van szüksége. A migráció jelenségét mindkét oldalról jól ismerő ország menekültekből is a rá jutó kvótánál nagyobb arányban kíván befogadni. 

  • Muharay Katalin Muharay Katalin
Bevándorláspárti politikát hirdetett a portugál kormány

„Portugália jövőjének szempontjából a demográfiai egyensúly központi kérdés” – jelentette ki nemrég António Costa miniszterelnök. A politikus hangsúlyozta: „Akárhogy számoljuk is, a születésszám növekedése nem tudja pótolni a demográfiai hiányt, s nemcsak egyre elöregedettebb népességgel szembesülünk, de mind kevesebb a fiatal is.” Ha nem történik változás – tette hozzá –, a prognózisok alapján 2060-ra a jelenlegi tízmilliós lakosság 7 millióra zsugorodik, olyan nagyarányú idős népességgel, ami hatalmas kihívás a társadalom fenntarthatósága szempontjából. A kormányzó szocialista párt kongresszusán pedig Costa a gyerekvállalást ösztönző intézkedéseket kiegészítő aktív migrációs politikát hirdetett meg, és kijelentette: nemcsak azért kell tenni valamit, hogy a portugálok ne vándoroljanak el, hanem a bevándorlókat idevonzó intézkedésekre is szükség van. Hozzátette:

nem fogja tűrni az idegenellenes diskurzust.

Portugáliában vészesen nő az idősek aránya. Az úgynevezett öregedési index 1990-ben még 68,1 volt, ám 2017-re már 148,7-re nőtt, ami azt jelenti, hogy száz 15 évesnél fiatalabb állampolgárra csaknem másfél száz 65 fölötti idős ember jut. Ráadásul előrejelzések szerint 2080-ra ez a mutató már 317 lesz. Japán, Olaszország, Görögország és Németország mögött Portugália a világ ötödik leginkább elöregedett országa, a lakosság 20,8 százaléka már most 65 éven felüli. Ugyanakkor a fogamzóképes korú nőkre jutó élveszületési mutató 1,3, ami messze a generációk megújításához kívánatos 2,1 alatt van. A statisztikusok kiszámították, hogy 2060-ig 2,2 millió bevándorlónak kellene az országba települnie ahhoz, hogy a jelenlegi népességszám fennmaradjon. 

A demográfiai hiányhoz nagymértékben hozzájárult, hogy a 2010–2015 közötti gazdasági válság idején, amikor a munkanélküliség 16, a fiatalok körében pedig 35 százalék fölött volt, évente 110–130 ezren hagyták el az országot. A kivándorlási kedv csak 2016-ban – amikor az ország gazdasága újból növekedésnek indult – kezdett el csökkenni, de még abban az évben is százezren távoztak. Az elmúlt századokban felfedezőutakra indult, a volt gyarmatokkal máig szoros kapcsolatban lévő portugálok  számára nem újdonság más országokban, földrészeken új életet kezdeni. De ilyen nagymértékű emigrációs hullámmal eddig csak a diktatúra idején, a hatvanas-hetvenes években szembesült az ország.

Szíriai menekültek által nyitott étterem Lisszabonban. Befogadók
AFP / Patricia Da Melo Moreira

Ennek a – főleg Nagy-Britanniába, Franciaországba, Svájcba, emellett Angolába, Mozambikba irányuló – második generációs emigrációnak egyharmada magasan kvalifikált munkaerő, vagyis velük a hazai átlagnál sokkal képzettebb népességet  veszített az ország. Az utóbbi években távozottak jelentős része fiatal, miközben a régebben emigráltak közül sokan éppen a nyugdíjaskorukra térnek vissza hazájukba. A legutóbbi adatok szerint összességében 2,3 millió portugál, vagyis az állampolgárok több mint húsz százaléka él a határokon kívül, ami az európai országok körében a legmagasabb arány. Habár voltak és vannak próbálkozások a külföldre távozottak visszacsábítására, ezek csak szórványos eredménnyel jártak. A legtöbben már gyökeret vertek a választott országban, a gyermekeik is ott születtek. Szociológusok szerint inkább a megelőzésre kell erőfeszítést tenni, kvalifikált, jól fizetett munkahelyek teremtésével kell elejét venni a fiatalok távozásának.

A válság éveiben a bevándorlók száma is csökkent. A tendencia szintén 2016-ra kezdett megfordulni, tavaly pedig az előző évhez képest már 31 százalékkal nőtt a tartózkodási engedélyt kapott külföldiek száma. Az utóbbiak összesen 420 ezren vannak, egy százalékuk EU-s tagállamokból származik, a többiek az unión kívülről érkeztek. A brazil a legnagyobb számú külföldi közösség, azt az ukránok, majd a Zöld-foki-szigetekről származók követik. A migrációs egyenleg azonban ezzel együtt is 2011 óta negatív, vagyis többen hagyják el Portugáliát, mint ahány külföldi ott letelepedik.

A külföldiek jelenléte pozitív hatással van az ország demográfiai mutatóira. Körükben több a gyerek, 2016-ban a születések 9 százaléka volt köszönhető a Portugáliában élő külföldi nőknek. Ha pedig a külföldiek által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulást összevetjük a rájuk fordított szociális kiadásokkal, az egyenleg szintén pozitív: 2016-ban például közel 443 millió euró volt, amivel a portugálok nyugdíjalapjába is besegítenek. Costa szerint a tavaly már 2,7 százalékos gazdasági növekedés dinamikájának fenntartásához is szükség van a képzett fiatalok Portugáliába csábítására, amit segíthet, hogy a munkanélküliség 8 százalékosra mérséklődött.

Portugália nyitott a menekültek befogadására, akár az országra elvileg jutó 4500 fős kvótán túl, sőt azt megduplázva is. Hogy eddig nem sikerült jelentős számú menekültet letelepíteni, azt inkább az európai áthelyezési mechanizmusok gátolják. Az ország eddig mintegy 2700 áttelepített menekültet fogadott, akik közül többen időközben már távoztak. Emellett folyamatosan érkeznek EU-s kvótán kívüli menedékkérők is, főleg afrikai országokból, de egyre többen Ukrajnából is. 

A lisszaboni kormány, amelynek menekültügyi politikáját az összes ellenzéki párt támogatja, elsősorban szolidaritásból nyitott a menekültek befogadására – hangsúlyozta a HVG-nek a Portugál Menekültügyi Tanács (CPR) elnöke, Maria Teresa Tito de Morais. Portugália példamutató akar lenni a menekültek befogadásában és integrációjában, átvállalva máshonnan visszautasítottakat is – tette hozzá. A CPR újszerű, a többi európai országtól eltérő befogadási programot igyekszik megvalósítani. El akarják kerülni gettók kialakulását, vigyázva arra, hogy egyetlen körzetet se terheljenek túl nagyszámú menekülttel, megelőzve az esetleges konfliktusokat. A menekült családokat lehetőleg önálló lakásokban igyekeznek elhelyezni. Helyi intézmények, civil szervezetek és önkéntesek segítik a beilleszkedést, azzal a céllal, hogy az oda érkezett családok fokozatosan önállókká váljanak. 

Portugália lehetőséget nyújtott arra is, hogy szír fiatalok egyetemi tanulmányokat folytassanak, mester- vagy doktori fokozatot szerezzenek. Közülük többen már lediplomáztak, jól beszélik a nyelvet, és munkába álltak. A kormány, amely további ösztöndíjakat helyezett kilátásba menekültek számára, fontosnak tartja, hogy a háború miatt a tanulási lehetőségektől megfosztott fiatalokból ne váljon „elveszett generáció”, és később a hazájukba visszatérve segíthessék az újjáépítést.

Habár Portugáliában is hallani olyan véleményeket, hogy „ne idegeneket telepítsenek ide, inkább a távozni kényszerült portugálokat hozzák vissza” vagy „miért a menekültek kapnak berendezett lakásokat, amikor sok helybéli él méltatlan körülmények között”, általános idegenellenesség nem jellemző, és eddig nem volt példa a menekültekkel kapcsolatos komolyabb incidensre sem. A problémáknak felvilágosító, szolidaritási kampányokkal is igyekeznek elejét venni. Egy alkalommal például arra kérték fel a diákokat, gondolják át, mit vinnének magukkal egy hátizsákban, ha a háború elől menekülve, hosszú, veszélyes útra vállalkozva, mindent maguk mögött kellene hagyniuk.

MUHARAY KATALIN / LISSZABON

A cikk eredetileg a HVG 2018/32. számában jelent meg.