MICE, azaz találkozók (meetings), ösztönző jutalomutak (incentives), konferenciák (conferences) és kiállítások (exhibitions) – az üzleti utazások jelentik a turizmus egyik legjövedelmezőbb ágát. Az amúgy is drágán mért konferenciaszolgáltatások mellett a legtöbb vendég szabadidős programokon is részt vesz, így egy-egy üzleti utazó a statisztikák szerint közel kétszer annyit költ, mint egy szabadidős turista.
Nem meglepő, hogy az országok és a városok egyre keményebb harcot vívnak a MICE-torta minél nagyobb szeletének kihasításáért. A versenyben jól szerepel Magyarország, a Nemzetközi Konferenciák és Kongresszusok Szövetségének (ICCA) adatai szerint tavaly 4262 MICE-eseményt rendeztek az országban. Ezzel az ország a 27., Budapest pedig a 12. helyen végzett a világranglistán. Magyarország egy év alatt hat, a főváros pedig négy helyezéssel lépett előbbre. Az előrejelzések szerint a növekedés folytatódik, s az idén is jó évet zárhatnak az üzleti utazásban érdekelt vállalkozások.
Tavaly 674 ezer ember vett részt a magyarországi – közülük 180 ezren az itt rendezett nemzetközi – konferenciákon. Egy-egy ilyen esemény átlagosan 2,8 napig tartott; Budapesten elsősorban a telekommunikáció és az informatika volt a fő téma, vidéken leginkább a mezőgazdasági ügyek kerültek terítékre.
Érdekes képet mutat a rendezvények helyszínének megoszlása. A hazai szervezésű tanácskozások esetében 2017 volt az első olyan év, amikor többségbe kerültek a vidéki városok: míg 2016-ban a rendezvények 38 százalékát tartották Budapesten kívül, tavaly bő 50 százalékát. A legnépszerűbb vidéki helyszín Szeged, itt közel kétszer annyi eseményt – 293-at – rendeztek 2017-ben, mint a második helyezett Pécsett. A harmadik helyen Székesfehérvár áll, a negyedik hely pedig Debrecennek jutott. Lélekszámához mérten kiemelkedően jól szerepelt két, fürdőjéről híres kisváros is, Balatonfüred és Hajdúszoboszló: 2016-ban és 2017-ben egyaránt bekerültek a legjobb nyolcba évente több mint félszáz hazai vagy nemzetközi eseménnyel. A külföldiek viszont egyre inkább a főváros felé fordulnak, a 2015-ös 73 százalék után tavaly már a MICE-események négyötöde jutott Budapestnek.
A rendezvényeknek helyet adó létesítmények típusában is érdekes trendek észlelhetők. A szállodák még mindig messze a legnépszerűbb helyszínek, de nő az egyéb helyek – például múzeumok, kultúrházak vagy éppen hivatalok – részesedése. Míg 2015-ben és 2016-ban a konferenciák több mint négyötödét hotelekben rendezték, tavaly ez az arány 63 százalékra esett.
Az üzleti utak nem csupán azért értékesek az idegenforgalomban vagy a vendéglátásban érdekelt cégek számára, mert azok – általában az átlagosnál jobban szituált – vendégei jóval többet költenek, mint a „mezei turisták”, hanem azért is, mert jótékonyan meghosszabbítják a szezont. A legnépszerűbb rendezvényhónapok ugyanis a nyári időszakon kívülre esnek: az összes üzleti út 12-12 százalékát májusra és októberre, bő 13 százalékát pedig novemberre időzítik. A mélypont a nyári szabadságok két kedvenc hónapja, a július és az augusztus részesedése együtt sem éri el a 6 százalékot.
A szakemberek szerint az üzleti utazások javítják a rendező városok hazai és nemzetközi megítélését, a népszerű konferencia-célpontokat egyúttal gazdasági és szolgáltatási központokként is kezelik. Ezért a településeknek is érdekük, hogy az infrastruktúra fejlesztésével és a turisztikai szolgáltatások bővítésével javítani próbáljanak a vonzerejükön. Közben a rendezvények jellege is változik: az ICCA szerint egyre inkább az a jellemző, hogy a hosszú előadások helyett a konferenciákon az együttműködésre és ezzel a tudásmegosztásra helyezik a hangsúlyt. Ezzel összhangban a nemzetközi rendezvényeken sokkal több a játékos elem, azaz előretört a gamifikáció.
Fazekas István
Az ICCA nemzetközi elemzése szerint az utóbbi években lelassult a MICE-rendezvények számának növekedése. Míg 1953–2013 között tízévente megduplázódott a jelentős nemzetközi rendezvények száma, az utóbbi években évi pár százalékosra szelídült a tempó. Korántsem változatlan viszont a helyszínek toplistája. A városok között – Párizst és Bécset megelőzve – tavaly Barcelona került az első helyre 195 jelentős nemzetközi rendezvénnyel. Amszterdam kiszorult az első tízből, s a helyére Prága ugrott fel a nyolcadik helyre, 151 MICE-eseménnyel. Az országok rangsorában ugyanakkor nincs látványos változás, a több mint 12 ezer nemzetközi rendezvényből 941 jutott a két évtizede az első helyen tanyázó USA-nak. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az amerikai városok listáján a legjobban szereplő Washington is csupán 51 rendezvénynek adott otthont, jóval kevesebbnek, mint az e rangsorban 128 nemzetközi eseménnyel szereplő magyar főváros. A középmezőnyben viszont már sok az amerikai város: Chicagóban, New Yorkban és Bostonban egyaránt 46-47 nagyszabású MICE-eseményt tartottak.
