Úgy tűnik el a pénz, hogy az már a Fidesz szavazóit is zavarja. Orbán Viktor emiatt az év végi rendeletdömpingben több ügynökséget is felállított, hogy akadályozzák meg a féktelen pazarlást.

Fideszes körökből kiszivárgott információk szerint mind több jelzést kap a miniszterelnök az elszemtelenedett sápszedőkről, ezért mindent a közvetlen közelében működő csúcsszervezetekre bíz. Ügynökség felügyeli például ezentúl a 700 millió forintnál drágább állami építési beruházásokat, jövő januártól pedig már az önkormányzatok építkezéseit is. Egy gazdasági társaság formájában működő ügynökség irányítja az állam informatikai közbeszerzéseit, de a sportrendezvények megszervezését is önálló cégbe szervezték át.

Legalább 6-8 évre van még szükség ahhoz, hogy a vasút versenyezni tudjon az autókkal – mondta Homolya Róbert, a MÁV fél éve kinevezett elnök-vezérigazgatója. Amikor konkrét határidőkről kérdeztük, annyit válaszolt: ha minden jól megy, öt év kell Kőbánya-Kispest megújításához, ugyanennyi a reptéri vasúthoz, Zugló és Kőbánya alsó felújítása viszont már idén őszre befejeződhet. Arra pedig áprilisig adott határidőt, hogy az összes vasútállomáson működőképes állapotba hozzák a lifteket.

MTI / Róka László

Megkérdeztük arról is, hogy lefotózták egy jachton, amelyet Mészáros Lőrinc és üzlettársai használnak. Erre azt válaszolta: nagyon sokan megkeresték, miután tavaly megszűnt az államtitkári megbízása, egy ilyen meghívást kapott Szijj Lászlótól is, de ez egy magánprogram volt.

Orbán Viktor 2030-ra Európa egyik legjobb helyévé tenné Magyarországot – ha már az elemzők szerint is lehetetlen, hogy addig utolérjük Ausztriát -, mi pedig átnéztük, meddig juthatunk el 2019-ben. A túlóratörvény nyertesei a multik és a magyar nagyvállalatok lehetnek, a kisebb cégeknek be kell érniük az MNB kedvező kamatozású hiteleivel. Eközben azonban beindulhat a kamatok emelkedése – a globális gazdaságban és nálunk is -, amit a piac valószínűleg elbír, de a lakossági hitelfelvevőknek lehetnek kellemetlen pillanataik.

A világ eközben arra készül, mi történhet a Brexittel – hiába közelít vészesen a március 29-i határidő, még mindig csak a bátrak mernek tippelni, mi lesz ebből. Az óceán túlpartján viszont már látják, hogy Donald Trumpot aligha fogják megbuktatni, igaz, idén már jobban megszorongathatják a demokraták a kongresszusbeli többségükkel, és elkezdődik a casting is a 2020-as elnökválasztásra.

A hét képe: így megy Jeff Bezos lóháton vásárolni.

hvg.hu

Új év, új szabályok. 20 százalékkal nőtt meg január 1-jén a népegészségügyi termékadó, a tartós tej áfája viszont csökkent, ahogy azt megtudhattuk a Legyen ön is milliomosból. Az év egyik legnagyobb változása az, hogy a cafeteria kedvezményes adózása gyakorlatilag eltűnik: egyedül a SZÉP-kártya és a meccsjegyek adózása marad kedvező, a többi juttatás után mostantól a munkabérnek megfelelően kell fizetni a közterheket. A minimálbér bruttó 149 ezer, a garantált bérminimum 195 ezer forintra nő, miután az év utolsó napjaiban sikerült megállapodni erről is.

Az is kiemelt célja a kormánynak, hogy minél több nyugdíjast vigyenek vissza dolgozni – igaz, Tállai András szerint ők önként és szívesen mennének vissza.

MTI / Varga György

 Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után idén már csakis a 15 százalék szja-t kell megfizetni. De azokat a cégeket is támogatják, amelyek átveszik a 60 évesnél idősebb egykori közszolgákat, akiket a központi államigazgatás nagy leépítéseinél kirúgtak.

A magyarok évente csaknem 100 milliárd forintért vesznek kaparós sorsjegyet – derül ki a Szerencsejáték Zrt. éves beszámolójából. Tavaly nagyjából 168 millió darab sorsjegyet adtak el. A kaparós sorsjegy jóval népszerűbb az ötöslottónál, sőt, már az online sportfogadással is többen próbálkoznak, mint a hagyományos lottóval.

Máté Péter

2018-ban a foci vb alatt 84 millió fogadás érkezett, a cég nagyjából 25 milliárd forintot fizetett ki. A legtöbb pénz a német-svéd meccshez kapcsolódott, akkor 1,7 milliárd forint volt az össznyeremény. Ennél nagyobbat csak az állam nyer: a Szerencsejáték Zrt. 13 milliárd forintot fizethet osztalékként a költségvetésbe.

A legtöbben utálnak hivatalos ügyeket intézni, de akinek igazán sok pénze van, az több tízezer forintért kiszervezheti ezt. A bérügyintézők több kórház szülészetén osztogatják a szórólapjaikat, de földhivatali ügyekben, autók papírjainak beszerzésekor, vagy épp a halálesetek után is átvállalják az adminisztrációt. Az egyszerűbb ügyintézés tarifája 10-15 ezer forintnál kezdődik, de akad olyan ügy is, amelyért akár 60 ezret is elkérhetnek.

Mindez egy fillérbe sem kerülne, ha az ember saját maga állna neki. Az egyik bérügyintéző azt mondta: leginkább egyedülálló szülők és nagycsaládosok keresik, vagyis olyanok, akiknek nehéz úgy szervezni az életüket, hogy maradjon idejük a bürokráciára, de olyanok is gyakran fordulnak hozzájuk, akiknek váratlanul halt meg egy rokonuk, és nem volt idejük felkészülni a tennivalókra. A kormányzati ügyfélvonalnál azt panaszolták: az embereknek semmit nem mondanak el előre arról, hogyan kell intézniük a hivatalos ügyeiket.

Több cégnél teljes mértékben felkészültek arra, hogy hatályba lépjen a Munka törvénykönyvének megváltoztatása, és aláírathassák a papírokat a 400 óra túlmunkáról – mondta Székely Tamás, a Magyar Szakszervezeti Szövetség alelnöke. Azt állítja: birtokában van olyan dokumentum, amely bizonyítja, hogy a dolgozót a béren kívüli juttatásról szóló nyilatkozatában kényszerítik arra, vállaljon önként túlmunkát.

A Vasas szakszervezet alelnöke, László Zoltán pedig azt mondta, az első órákban öt olyan cégről szereztek tudomást, amely gyaníthatóan élne a lehetőséggel. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének korábbi főtitkára, Dávid Ferenc egyelőre nem tud olyan cégekről, ahol már az első héten a 400 órás túlmunkát erőltetnék a dolgozókra. Szerinte „a munkáltatók jól meggondolják a lépést, az egész körül kialakult légkör nem tesz jót a cégeknek”. 

Ha ezt a cikket érdekesnek találta, van még: kövesse és ha tetszik, ossza meg ismerőseivel a gazdasági rovat Facebook-oldalának bejegyzéseit!