Mind kevesebben lottóznak, ha nyerni akar, a magyar inkább kapar
Tizenhárom milliárd forintot fizethet idén osztalékként a költségvetésbe a Szerencsejáték Zrt. A magyarok hallatlanul sok pénzt hagynak a lottózókban, és főleg kaparós sorsjegyeket vesznek. Mind többet játszanak a nők és a fiatalok, a lóverseny pedig ismét divatba jön.
Ez a reggeli indító
– mutatja sorsjegyét egy középkorú férfi az egyik, szerencsejátékkal is foglalkozó külvárosi kocsma pultjánál. Alig lépek mellé, máris kaparni kezdi a sorsjegyet. Azt mondja, az egész fizetését el tudná játszani. Nemcsak sorsjegyet vesz, lottózik is, havonta nagyjából 5 ezer forintért. Most is ennyit nyert. „Akkor mára megvan a napi bér” – húzza ki magát elégedetten, a pultra kilöttyen poharából az olcsó sör. Azt meséli, a legnagyobb nyereménye eddig 20 ezer forint volt: „inkább buktam, nem is örült az asszony”.
„Beindultak a kaparósok, jön az ünnep” – mondja a pultos. Nála 20 ezer forintnál többet sorsjegyért még nem hagytak. Azok költik erre a pénzüket, akik korábban a nyerőgépbe dobálták azt.
Ha valaki nyer, azonnal vesz is egy újabb sorsjegyet, a legritkább esetben viszi haza a nyereményt.
2-300 forintos sorsjegyek – ezekből adja el a legtöbbet Budapesten a Béke téri, sarki lottózó dolgozója. A helyiség kicsi, alig férek be. Hétköznap délelőtt van, idősek, nyugdíjasok várnak sorban. Egyikük 4 darab sorsjegyet vesz, nem vár, azonnal kapar, de nem nyer semmit. Szomorúan fordul ki, „majd legközelebb”. „Van, hogy kettő nyeretlen után jön a nyerő” – győzköd egy férfi, állítja, lottózni nem érdemes, „nagyobb az esélye, hogy húzok egy nagyobb összegű sorsjegyet, mint hogy legyen egy kettesem, ami 2 ezret se fizet”. A legtöbb pénz, amit nyert, 10 ezer forint volt. „Olyat láttam már, hogy valaki nyert 100 ezret vagy 1 milliót, de ennél többet soha senki.”
Kőbányán, a vasútállomáshoz közel, a panelrengeteg tövében azt is megmondják, hogy az egyik fajta sorsjegyből melyik sorszámút válasszam, „a 11-es a nyerő”. „Nem a sorszámra kell menni, véletlenszerűen húzni” – inti le a hangoskodókat egy férfi. „Húzz balkézzel!” – szólít fel. Húzok. Nyerek. 500 forintot. Kezdők szerencséje.
Miért épp a kaparós sorsjegyek?
A magyarok évente csaknem 100 milliárd forintért vesznek kaparós sorsjegyet – derül ki a Szerencsejáték Zrt. éves beszámolójából. Ez azt jelenti, hogy minden magyarra majdnem tízezer forintnyi kaparás jut egy évben.
Tavaly nagyjából 168 millió darab sorsjegyet adtak el, ebben benne vannak a 200 forintos olcsóbb játékok, illetve a kétezer forintos karácsonyi termékek is. Nehezen magyarázható a kaparós sorsjegyek népszerűsége. Volt, aki azt mondta, azért szereti, mert azonnal nyerhet akár 5 ezer forintot is. Másnak már az is számít, hogy 200 vagy 300 forintra kap ezer forintot. Úgy fogalmazott, ő már ettől is boldog. Akadt, aki bevallotta, nem bírja megállni, „ez már szenvedély, munka után, a dugóban ülve is kaparok”.
Ami a többi szerencsejátékot illeti, 2017-ben fordult elő először, hogy az ötöslottót letaszította a dobogóról az online sportfogadás, utóbbi csaknem 200 milliárd forintot hozott a Szerencsejáték Zrt.-nek. A cég a hvg.hu megkeresésére azt írta, hogy „az idei évben a sportfogadások részaránya tovább emelkedhet 2 százalékponttal, megközelítheti az 50 százalékot”. Ezen belül a Tippmix és a Tippmixpro a keresett, a totó és a Góltotó pedig – akárcsak a nem sportfogadásos Luxor és Eurojackpot – tovább veszített népszerűségéből, a Góltotó bevétele például az 50 millió forintot sem érte el tavaly.
„Az idei év kiemelkedő eseménye volt a labdarúgó-világbajnokság, a Tippmixen és a Tippmixprón együttesen több mint 84 millió darab fogadás érkezett” – közölte a cég, amely a világbajnoki mérkőzésekhez kapcsolódóan összesen csaknem 25 milliárd forintot fizetett ki. „A legtöbb kifizetett nyeremény a Németország–Svédország-csoportmérkőzéshez kapcsolódik: több mint 1,7 milliárd forint nyereményt könyvelhettek el a játékosok, de a Franciaország–Horvátország vb-döntő is közel 1,5 milliárd forint kifizetését eredményezte.”
Szűz kéz = szerencse?
Mások az arányok a lóversenyen. Ópéczy András több mint 40 éve jár a Lovira, többször volt mesés nyereménye. A hvg.hu-nak azt mesélte, a szerencsejátékok iránti szeretetét a nagyapjától örökölhette, „szerb huszártiszt volt, rendkívül jó eszű és intelligens, de nem mindig szerencsés".
András csepeli munkásként, véletlenül keveredett a Kerepesi úti lóversenypályára, „egy barátom után kellett mennem, és ha már ott voltam, bemondtam három számot. Akkor 10 forint volt egy egység, és 2 havi fizetésemnek megfelelő összeget nyertem. Szűz kéz szerencsét hozott.” Ráérzett az ízére, ahogyan ő mondja, „szagot kapott”, azóta rendszeresen játszik. Stratégiája eleinte az volt, hogy megnézte, melyik futamban, melyik zsoké nyert a leggyakrabban, azokra tett. „Mit adott isten, így is lett hármas befutóm” – nevet, „7500 forintot nyertem, akkor ez kolosszális összeg volt, több mint a háromhavi fizetésem. Komolyan elgondolkodtam rajta, nem megyek többet dolgozni, maradok a Lovin, és nyerek.” Sorozatban fogta a hármas befutókat, volt, hogy 800 ezret, máskor másfél millió forintot nyert, „a kétezres évek elején ez nem volt kis összeg”.
Azt mesélte, semmihez sem hasonlítható az érzés, „amikor befordulnak a lovak a célegyenesbe, felmegy az adrenalinszint, az ember elkezd üvölteni, kiabálni, drukkolni, fenomenális érzés”.
Magyarországon a galoppversenyek novemberben véget érnek, és csak tavasszal indulnak újra. Egy ideje azonban ki sem kell menni a pályára, online is lehet fogadni. A magyarok a franciákkal közös nemzetközi fogadási alapba kerültek, ami azt jelenti, hogy tizennyolc ország fogadói közös kasszában játszanak. Ópéczy András szerint ez azért jó, mert a hét minden napján lehet játszani, „a nyeremény sem elhanyagolható, ez egy igazi kihívás”. Itt is sikerült már többször nyernie, a nagy összeg azonban még várat magára. „Egy orrhosszal maradtam le 54 millió forintról. Megvolt az első, a negyedik, az ötödik lovam, a második és a harmadik helyre volt célfotó, pechemre fordított lett a sorrend.”
Az eddigi legnagyobb nyereménye 10 millió forint volt. Állítása szerint ezt annak köszönheti, hogy elölről-hátulról megnézi a mezőnyt, „a ló által vitt súlyt, azt, hogy gyepen vagy homokon fut, a zsokét, egy futam átlagosan 1-2 óra felkészülést igényel”. Azt mondja, hogy előzetes tudás nélkül senki ne vágjon bele, „aki impulzusokra támaszkodik, nincs önálló gondolata, ne próbálkozzon”. A sikerhez az átlagosnál nagyobb kockázatvállalási képesség kell, és biztos anyagi háttér,
úgy nem lehet játszani, hogy van 1200 forintom, és abból akarok nyerni 300 milliót.
Számít az önfegyelem is: „amikor elkezdtem játszani, kispénzű voltam, ha 100 forint maradt a zsebemben, biztos, hogy az utolsó futamban feltettem. Ma már nem 100 forint van a zsebemben, ha kimegyek a lóversenyre, és meg tudom állni, hogy csak egy bizonyos részt kockáztatok”. Úgy látja, hogy a lóverseny most kezd újra népszerű lenni Magyarországon, „70 lovat vásároltak nemrégiben magyar tulajdonosok külföldön, ez mindenképpen előremutató”. Neki is van lova, Eminens tavaly megnyerte a Magyar Derbyt.
Fiatalok és nők kockáztatnak
Nagyjából egy éve, hogy már a lottózókban is lehet fogadni. Egy terminál választja ki a megjátszott lovakat, a kiválasztás azonban nem teljesen véletlenszerű, azok a lovak, amelyekre sokan fogadnak, nagyobb valószínűséggel kerülnek a szelvényre. A fogadó már akkor is nyer, ha az általa megjelölt 5 ló közül 3 a futam első helyén végez, függetlenül a befutási sorrendtől.
Felmérések szerint a fogadók között egyre több a nő, és sok a fiatal is. Nekik (is) köszönhetően a Szerencsejáték Zrt. idén is rekordforgalomra számít. Éves beszámolója szerint egy év alatt 13 százalékkal nőtt a forgalma, miközben az adózott eredmény 17,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Míg 2016-ban 386,4 milliárd forint volt az árbevétele, 2017-ben ez az összeg már 436,7 milliárd forintot tett ki. Azt, hogy az eredményt mire fordítják, még nem tudni.
Ezzel párhuzamosan a kiadások 418,5 milliárd forintra rúgtak, ennek legnagyobb szelete, 290 milliárd forint a nyereménykifizetésekből adódott. Ezen felül a cég tavaly, év közben folyamatosan befizetett 32,7 milliárd forintnyi játékadót, ami szintén az államot gazdagította. Mert az állam mindig nyer a szerencsejátékon.
Ha úgy érzi, hogy játékfüggőségi problémákkal küzd vagy kérdései vannak a témában, legyen akár érintett vagy családtag, forduljon szakemberhez. Keresse fel az óhöz legközelebbi függőségi járó- vagy fekvőbeteg rendelést, illetve civil segítő szervezetet. Ezek frissített listáját az alábbi linken találja: www.eski.hu/jatekfuggoseg/hova.php. A Dr.Info ügyfélszolgálata is útbaigazítja (06-40-374-636), vagy hívja az ELTE Szerencsejátékos segélytelefonját hétköznap 15 és 19 óra között (6-1-411-6778).
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
