A nőkkel
Az év végén zárult a családok védelméről szóló nemzeti konzultáció, így a gyermeket nevelő és dolgozni kívánó/kényszerülő nők 2019 első hónapjaiban meg is tudhatják, milyen intézkedéseket hámoz majd ki a kormány a „kérdéseire” adott válaszokból. A jelzáloghitel-tartozást vagy a Diákhitelt érintő kedvezményeket, a csok kibővítését már 2018-ban lehetővé tették a családok számára, az év végén pedig megemelték a gyermeküket otthon ápolók támogatását. És jól értesültek azt is tudni vélik, hogy a nagycsaládos nőknek hamarosan nem kell személyi jövedelemadót fizetni.
AFP / Markus C, Hurek
Ennél is tovább mehet azonban az állam, ha – mint kiolvasható a konzultációból – elismeri a „valódi főállású anyaság” intézményét. És csak remélni tudjuk, hogy a „a gyermekeink szellemi, lelki és fizikai fejlődése olyan érték, amelyet a magyar államnak védenie kell” kérdésre adott pozitív válasznak megfelelően érdemi fejlődés történik a közoktatásban is. Az illúziókat rontja, hogy a kormány nyilatkozatai alapján az új Nemzeti alaptantervet csak rágni fogják idén, bevezetni még nem.
A cégekkel
A 2018-as év másik – a nők foglalkoztatásától nem függetlenül ismételgetett – mantrája az volt, hogy erősíteni kell a versenyképességet. A rengeteg teleírt papír és elhintett nyilatkozat után november végén elfogadott stratégia első látványos jele a munkaerőpiac …khm… áramvonalassá tételét szolgáló túlóratörvény volt. 2019 épp emiatt tüntetésekkel és sztrájkokkal indul, ám ezek csak akkor élik túl január első heteit, ha a tiltakozások – ahogy decemberben is – többről szólnak, mint az úgynevezett rabszolgatörvény.
Máté Péter
Apró gond, hogy a túlmunkát legalizáló intézkedés a versenyszférában azoknak a multiknak (és magyar nagyvállalatoknak) kedvez igazán, amelyek így is jóval versenyképesebbek a kisvállalkozásokhoz képest. És amelyek nyilván többet adnak majd hozzá a 2019-ben is 9 százalékot meghaladó átlagos béremelkedéshez is.
A kisebb cégeknek azzal kell beérniük, hogy az MNB 2019-ben is folytatja kedvező kamatozású hiteleinek kibocsátását, ezúttal NHP fix néven. Emellett uniós és hazai forrásból is elérhetőek lesznek elvben a versenyképesség erősítését szolgáló pénzek a kkv-k számára. Ez azonban aligha lesz elég a várt fordulathoz, ha nem sikerül a szakképzésben is dobni valami nagyot. Alighanem itt sem úszunk meg egy újabb nagy ötletet Parragh Lászlótól, az iparkamara elnökétől, hiszen a munkaerőszűke már a beruházásokat is veszélyezteti, ezzel együtt pedig a növekedést is. Márpedig, mint a GKI a napokban kiszámolta, még a kormány által a következő évekre remélt, 4 százalékos bővülés is édeskevés lenne ahhoz, hogy 2030-ra utolérjük az Örök Célt, az ausztriai életszínvonalat. (Pláne, hogy 2019-től az osztrákok csökkentik az ott dolgozó magyarok számára kínált családi pótlékot is.)
Mészáros Lőrinccel
Van természetesen, akinek nincsenek versenyképességi kihívásai, sőt tőzsdei cégei felturbózásával és összevonásával már a nyilvános adatok szerint is Magyarország leggazdagabb emberévé avanzsált a Forbes összesítése szerint.
Mészáros Lőrinc
MTI / Bodnár Boglárka
A nemzet gázszerelője 2019-ben is szárnyalhat, sőt megkoronázhatja birodalmát. A várhatóan az év második felében tőzsdére kerülő MKB feletti ellenőrzés megszerzése és a nagybanki státuszra törő takarékszövetkezeti integráció után a következő robbantás a Budapest Bank megvétele lehet, már ha a kormány ráveszi magát arra, hogy kiárusítsa a négy éve a GE-től megvásárolt pénzintézetet.
Könnyen lehet, hogy éppen azt várta az állam eddig, a Mészáros-birodalom legyen annyira tőkeerős, nehogy egy külföldi befektető elhappolja az orra elől. Balogh Ádám, az MKB vezérigazgatója mindenesetre korábban arról beszélt, nyitottak a lehetőségre.
Így akár év végére, vagy inkább 2020-ra egy gigantikus bank alakulhat ki magyar tulajdonban, igaz, ehhez jóval többre lenne szükség, mint hogy a két bank és a takarékbirodalom közös tulajdonban van. De Mészáros Lőrinctől nem ez lenne az első csoda.
Miközben Mészáros üzleti köre az OTP konkurenciáját építgeti, az állam a lakástakarékok kinyírása után az önkéntes nyugdíjpénztáraknak épít ki gyilkos konkurenciát. A cél nem csak az, hogy a befizetések után járó állami támogatást abból fizesse ki, amit az államkasszába fizettek be, inkább az, hogy a lakosságnál levő pénz egy pénztár helyett az államnál landoljon. A nyugdíjakról nem esik szó.
A hitelekkel
2019 fő eseménye a világgazdaságban és Magyarországon is a kamatemelés beindulása lehet. Ilyet a válság óta nem láttunk, és azt jelzi, hivatalosan véget is ért a krízis, a piac elbírja, hogy a hiteleknek magasabb az ára. Kérdés azonban, hogy a lakossági hitelfelvevők mennyire bírják majd el, amikor a bank közli velük, hogy a lakáshitel törlesztőrészlete mostantól növekedni fog.
Olyan földindulással azért nem kell számolni, mint a devizahitelek esetében, pláne, hogy gyakorlatilag már mindent kölcsönt forintban tartanak nyilván. Ezen túl is segíthet, hogy a jegybank az elmúlt időszakban igyekezett megtenni, amit a bankoknak nem mindig sikerült: felhívni a figyelmet a változó kamatozás kockázataira, és fékekkel korlátozni a hitelfelvételt.
A devizahitel emléke azért visszatérhet: az Európai Bíróság ítéletei nyomán újabb perek indulhatnak a hazai bíróságokon – épp amiatt, amit a friss hitelek miatt is a bankok szemére vetnek, vagyis hogy nem hívják fel elég nyomatékosan ügyfeleik figyelmét a kockázatokra. Nagy sikert azonban nem jósolunk a pereskedőknek.
A választókkal
2019-ben két választási kampányt is végig kell élnünk – bár a gyakorlatilag folyamatosan jelen levő politikai plakátháború mellett ez valószínűleg nem fog különösebb traumát okozni. A kérdés inkább az lesz, hogy maguk a választások mennyire éreztetik majd a hatásukat. Az Európai Parlamentben eddig is jelentős Fidesz-többség volt a magyarok körében, mégis inkább az ellenzéki képviselők hallatták a hangjukat, ez így lesz május után is.
Az Európai Parlament képviselői szavaznak szeptember 12-én
MTI / EPA / Patrick Seeger
Az önkormányzati választás már érdekesebb lehet, főleg amiatt, hogy a voksolás után, kétharmados parlamenti többséggel a Fidesz-KDNP nekilát-e a rendszer átalakításának, a települési önállóság további szűkítésének. Budapesten egyelőre kibillenthetetlennek tűnik a helyéről Tarlós István, és ha hihetünk a főpolgármester korábbi nyilatkozatának, újraválasztása után nem lesz „vendég a saját esküvőjén”. Vagyis minden megy tovább úgy, ahogy eddig volt, és arra is merünk fogadni, hogy 2019-ben sem sikerül bevezetni az e-jegyrendszert a BKK járatain.
Pakssal
Ha már soha meg nem valósuló gigaberuházások: aligha láthatunk bármilyen építkezést 2019-ben akár a paksi erőmű új blokkjainál, akár a Budapest–Belgrád-vasútvonal magyarországi szakaszán. Utóbbi – még a kormányfő szerint sem kifizetődő – fejlesztésnél a kormány december közepén borította a bilit, miután hirtelen túl magasnak ítélte a költségeket. Ami Paksot illeti, csak a kincstári nyilatkozatokra hagyatkozhatunk – ilyenekből bizonyára idén is kapunk a menetrend szerinti Orbán–Putyin-találkozón –, és nyilván további milliárdokat szórnak majd ki a tervezésre, a terep előkészítésére is. De valahogy úgy lesz, ahogy Para-Kovács Imre december elején a HVG-ben megírta:
„Közös döntésünk alapján orosz barátainkkal abban egyeztünk meg, hogy először Paks 3 épül meg, és csak azután Paks 2, de ez semmivel sem kerül többe majd, sőt tulajdonképpen takarékoskodunk, mert csak a Tiszántúlt adjuk érte, és biztosítjuk a szabad átvonulást, amennyiben lerohannák Németországot.”
