Magyarországon nem alakult ki iparigyümölcs-termelési kultúra, mindenki a frisspiacról kieső gyümölccsel keresi meg a feldolgozókat, a felmelegedés pedig komoly problémákat okoz az ágazatba – számolt be a Magyar Mezőgazdaság a FruitVeb tanácskozásáról.

További jelentős probléma a munkaerőhiány: nincs, aki leszedje, elszállítsa és feldolgozza a gyümölcsöt. Ha nem alakul ki valamilyen iparigyümölcs-termelési kultúra Magyarországon, hamarosan nem lehet magyar alapanyagból készíteni ezeket a klasszikus magyar gyümölcsleveket – állítják a szakértők.

A Sió Eckes Kft. műszaki igazgatója, Apel Margit szerint meghatározó a Siónál az őszibarack, ami a teljes feldolgozás 54 százalékát teszi ki, és 1977 óta változatlan receptúrával készítik 25 százalékos gyümölcstartalmú változatban, mindenféle aroma hozzáadása nélkül, mivel a hazai alapanyag aromája kiváló. Nagy kérdés azonban, lesz-e magyar őszibarack, és ha nem, honnan lehetne pótolni.

Korábban görög velő vásárlásával kísérleteztek, erről azonban kiderült, hogy jóval kevésbé aromás, mint a magyar barack. A magyar baracktermelésben nemcsak a felmelegedés és a nagy arányú fapusztulás okoz gondot, hanem az egyre kevesebb gazda is. Érd és Törökbálint környékéről például már eltűntek a baracktermelők, és őstermelők is egyre kevesebben vannak. A szakértő szerint a gazdálkodók többsége kiöregedett, új telepítések nincsenek. Ráadásul erős versenytársak a pálinkafőzdék is, sok gazda oda adja el a gyümölcsöt.

Meggyből jól ismert a hatalmas mennyiségi és áringadozás, ráadásul az előző évi termésnek a minősége is nagyon rossz volt. A legnagyobb lehetőségek jelenleg az almában vannak; az almavelőt például közvetlen fogyasztásra tudják értékesíteni Ausztriába. A jó minőséghez azonban hibátlan termésre van szükség, ráadásul a Sió messze van a legnagyobb almatermesztő területektől, ami megdrágítja a szállítást.