Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Dinamikusan bővült az elmúlt években a Németországban élő magyar állampolgárok száma, és úgy tűnik, a kivándorlási kedv nem igazán csökken – írja a G7. A lap szerint tíz év alatt 3,4-szeresére nőtt a németországi magyarok száma, de ebben nincsenek benne azok, akik nincsenek bejelentve német lakcímre, mert például magyar cég foglalkoztatja őket kiküldetésben, és/vagy csak rövid időszakra mennek dolgozni, lakóhelyet nem létesítenek hivatalosan, esetleg szürkén vagy feketén dolgoznak.
A G7 szerint 2017-ben közel 15 ezerrel nőtt a kint élők száma, ami bár elmarad a 2013-as 28 ezres csúcstól, de 576 emberrel több, mint a 2016-os növekmény. A német statisztikai hivatal (Destatis) szerint a német lakcímmel rendelkező magyarok azonban még így is csak a lakosság 0,3 százalékát teszik ki, a 401 járásból ötben a második legnagyobb lélekszámú bevándorló csoport a magyar.
A statisztikák szerint jelentős különbségek vannak Németországon belül, mivel a magyarok 59 százaléka a két déli tartományban, Bajorországban (35 százalék) és Baden-Württembergben (24 százalék) él, a harmadik helyen Észak-Rajna–Vesztfália áll (11 százalék). Bajorországban 2017. december 31-én közel 73 ezer magyar élt, ezzel a német tartomány – ha külön ország lenne – a harmadik legnépszerűbb magyar kivándorlási célpont lehetne.
