Támogatja az EP, hogy jogállamisághoz kössék az EU-pénzeket, a Fidesz nemmel szavazott

Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azon tervezett mechanizmusnak a létrehozását, amelynek keretében bizonyos, például jogállamisági feltételekhez kötnék az Európai Unió tagállamainak megítélt közösségi források kifizetését a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban.

A jelentést 397:158 arányban fogadták el a strasbourgi plenáris ülésen.

A mechanizmus keretében felfüggeszthetnék, csökkenthetnék a jogállamisági elveket súlyosan megsértő, vagy például az uniós pénzeket érintő csalások és korrupció, illetve az adócsalások ellen nem elég hatékonyan fellépő országoknak szánt EU-s forrásokat, a hiányosságok jellegével és súlyosságával arányos módon.

Az elvonás az alábbi esetekben lenne lehetséges:

• az uniós költségvetést végrehajtó tagállami hatóság nem működik megfelelően;
• a pénzügyi ellenőrzést végző tagállami hatóság nem működik megfelelően;
• az uniós költségvetés végrehajtását befolyásolja, hogy a csalások (beleértve az adócsalást), korrupció és az uniós jog egyéb megsértése ügyében nyomozó hatóság nem működik megfelelően;
• nem megfelelően működik a hatékony és független bírósági felülvizsgálat;
• a jogosulatlanul kifizetett összegeket nem fizetik vissza;
• az adóelkerülés és adóverseny megelőzése és büntetése nem működik megfelelően; és
• nincs megfelelő együttműködés az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), és, amennyiben az adott tagállamra vonatkozik, az Európai Ügyészséggel.

Günther Oettinger, az uniós költségvetés kialakításáért felelős uniós biztos korábban a hvg.hu-nak arról beszélt, hogy a szankció, súlyos jogsértés esetén, akár a források száz százalékának elvonását is lehetővé teszi - nem a kedvezményezettől, hanem az államtól. Ha pedig arról kérdezik a politikust, hogy mi is számít a jogállamiság megsértésének, előszeretettel említi az igazságszolgáltatás függetlenségének a megsértését, különösen az ügyészségi rendszer önállóságának a hiányát. Ez azért fontos, mivel az EU az Európai Ügyészség felállításával igyekszik elejét venni az uniós forrásokkal kapcsolatos jogsértéseknek, vannak azonban országok – köztük Magyarország –, amelyek elutasítják az ehhez való csatlakozást.

A jogszabályt még a tagállamokat tömörítő Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia, és fontos, hogy a költségvetéssel ellentétben nem egyhangú szavazás szükséges ehhez, elegendő minősített többség. Ez pedig azt jelenti, hogy ha Magyarország blokkolni kívánja, akkor ehhez szövetségeseket kell keresnie.

Az mindenesetre várható volt, hogy a Fidesz képviselői leszavazták a mostani jelentést. Ezzel megint elszakadtak pártcsaládjuk, az Európai Néppárt fő irányvonalától, hiszen a frakció tagjai közül a fideszeseken kívül nemmel mindössze 13 képviselő szavazott, köztük Csáky Pál, Nagy József és Sógor Csaba szlovákiai, illetve romániai képviselők.

Ez a szembenállás a jövőben is így maradhat: Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője, az Európai Bizottság következő elnöki tisztségének várományosa néhány napja egy interjúban arról beszélt, hogy a 7. cikk szerinti jogállamiság politikai kritériumai helyett pontos előírások alapján  kell a jogsértések miatt szankcionálni - ez az intézkedés pont egy ilyen eszköz.

A hvg.hu az Európai Parlamenttel együttműködve számol be ebben a fél évben az uniós intézmények tevékenységéről, a közösséget érintő döntésekről, és ezek hatásairól. Az EP a tartalomért nem vállal felelősséget.