Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Mint arról tavaly beszámoltunk, a kormány idén január elsejétől bevezette a gyermekek otthongondozási díját (gyod), amellyel párhuzamosan minden egyéb ápolási díjat is megemeltek 15 százalékkal. Már az előterjesztett javaslatban is szó volt arról, hogy szakértőnek kell megállapítania szakvéleményben, hogy a gondozottak valóban önellátásra képtelenek-e, a Magyar Közlönyben december végén ezzel kapcsolatban megjelent kormányrendelet szerint pedig pontozás alapján fogják eldönteni, hogy ki mennyire rászoruló – írja a 24.hu.
A lapnak a Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület elnöke, Csordás Anett azt mondta, maguk is meglepődtek a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet-módosításon, ami tartalmaz egy nyolc kategóriából álló értékelési listát, mert ez alapján fogják meghatározni a gyod, illetve az ápolási díj összegét.
Az értékélési szempontok között van az, hogy a gondozott mennyire igényel segítséget az étkezésben, az öltözködésben, a tisztálkodásban, önállóan vagy segítséggel képes használni a WC-t, rákérdeznek a kontinenciára is (tudja-e tartani a vizeletét és a székletét), hogyan közlekedik a lakáson belül, illetve hogy látogat-e köznevelési intézményt.
A nyolc kategóriában összesen maximum 24 pontot szerezhet az ápolásra szoruló, a gyodot pedig legalább nyolc ponttól lehet kapni. Az ápolási díj köréből kiesik az, aki legfeljebb 5 pontot ér el, az alap gondozási díjhoz 6 és 9 közötti pontszám szükséges. Fokozott ápolási szükséglet pedig akkor áll fenn, ha az ápolt a vizsgálatot elvégző szakértőtől legalább 10 pontot kap.
Csordás Anett szerint a pontrendszer azért aggályos, mert vannak olyan otthoni ápolásra szorulók (például autisták, súlyos epilepsziás betegek, üvegcsontbetegségben szenvedők), akik ugyan önállóan öltözködnek, tisztálkodnak és használják a WC-t, mégis állandó felügyeltre szorulnak. Ők az új rendszer szerint nagy eséllyel kevés pontot érnének el, és előfordulhat, hogy kiesnek az ápolási díj köréből. A pontrendszer azt sem veszi figyelembe, ha az ápolt azért van otthon, mert nincs megfelelő intézmény, amelyre napközben, akár csak néhány órára rá lehet bízni a gyereket.
A pontozás júliustól indul, addig mindenki megkapja az emelt ápolási díjat. A jogszabályból kiderül, hogy a júliustól esedékes helyszíni vizsgálatokat (vagyis a pontozást) "legalább középfokú iskolai végzettséggel, valamint "egészségügyi szakképesítéssel rendelkező, az egészségügyi ágazatban vagy személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátáshoz kapcsolódóan legalább öt év szakmai tapasztalattal rendelkező személy végezheti el", de Csordás szerint nem biztos, hogy ez elég tapasztalat és ismeret ahhoz, hogy valaki egyszeri látogatás alkalmával rálásson arra, hogy bár az ápolt valamennyire önálló, ettől még 24 órás gondozást igényel. Ráadásul csaknem 50 ezer érintettet kellene szakszerűen besorolni.
Problémásnak tartják azt is, hogy rendkívül sok a nyilatkozat és a beszerzendő dokumentum, ami plusz terhet ró a családokra.
