Több mint egy tucat, Magyarországot érintő és politikailag fajsúlyos ügyben ítélkezett az Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépése óta az Európai Bíróság. Ezek közül több is az Európai Bizottság kezdeményezésére indult az uniós jog megsértésének gyanúja miatt, de volt olyan is – például az első kvótaper –, amelyet a magyar kormány indított. (A tényleges döntések száma nagyobb, hiszen a devizahitelekkel kapcsolatban például több is született.)

A BruxInfo most összeszedte az ügyek mérlegét, és kiderült:

2010 óta 13 magyar ügyben hozott ítéletet a luxembourgi testület, és ezek közül tizenegyből vesztesen került ki Magyarország.

A két dosszié, amiből jól jött ki Budapest, egyfelől a devizahitelekkel kapcsolatos perekről, másfelől a hazai börtönviszonyokról szól (utóbbi esetében előbb vereség, majd nyerés következett).

Ami a többit illeti: bukott a kormány a kiskereskedelmi különadó, a szerencsejáték monopóliuma, a földtörvény módosításai, a Sólyom László Szlovákiából való kitiltása, a Gattyán-ügy, a bírák kényszernyugdíjazása, az adatvédelmi biztos megbízatásának megszüntetése, a házi pálinkafőzés, a SZÉP-kártya, az első kvótaügy és a nemzeti mobilfizetési rendszer monopóliuma kapcsán indított perben.

A szakportál azt is összegyűjtötte, a következő hónapokban milyen ügyekben foglalkozik a Bíróság Magyarországgal.

A felsőoktatási törvénnyel (lex CEU) kapcsolatban legkorábban nyár elején lehet ítélet, a civiltörvényről a BruxInfo forrásai szerint az év második felében, a menekültügyi szabályozásról valószínűleg csak jövőre. Ennél hamarabb, 2019 második felében már lehet döntés a menekültkvótákat érintő második perben is (ez amiatt indult, hogy Magyarország egyetlen menekültet sem fogadott be). A földtörvényről már 2-3 hónap múlva dönthetnek a bírák, a légszennyezettség miatt indított kötelezettségszegési eljárásban is inkább jövőre. Az Ausztria által kezdeményezett, Paks II állami támogatását vitató perben is tart még az írásbeli eljárás, itt csak jövőre lehet ítélet a BruxInfo szerint.

Ami pedig a kormány által indított pereket illeti: a kiküldött munkavállalókról szóló szabályozást vitató ügyben inkább jövőre dönthetnek, a Sargentini-jelentés megszavazásának körülményeit vitató keresetről is inkább 2020-ban.

További ügyekről a BruxInfo cikkében olvashat.