"Most bemegyek a szerkesztőségbe, és mindenkit kibaszok" – ezzel a mondattal kezdődött az interjú, amit Simicska Lajos napra pontosan négy éve adott az Indexnek. A G-napon Simicska több médiaérdekeltségének vezetője is felmondott, mert az Orbán Viktorral szakító oligarcha a kormány reklámadótervei miatt totális médiaháborúról kezdett el beszélni.

Most, négy évvel később a Magyar Nemzet a Fidesz szócsöveként indult újra, ami szimbolikusan is jelzi: a NER totális győzelmet aratott Simicska fölött. De mennyiben lett más a helyzet attól, hogy lecserélték az oligarchákat?

A vagyon

2015-ben Simicska Lajos először került fel a 100 leggazdagabb magyar listáján a Top 10-be, akkor is csak a tizedik helyen. Simicska vagyonát akkor 73 milliárd forintra becsülte a Napi.hu kiadványa. Ugyanezen a listán ott szerepelt már Mészáros Lőrinc is, de még csak a 86. helyen szerénykedett.

Mára Mészáros lett a leggazdagabb magyar. A Napi.hu idei kiadványa még nem készült el, de már 2018-ban is csak a lapzárta időpontján múlt, hogy Csányi Sándort nem előzte meg Mészáros. Amikor viszont a Forbes 2018 legvégén kiadta a saját listáját, azon a felcsúti expolgármester volt az első. A vagyona 381 milliárd forint, vagyis több, mint ötször akkora, mint Simicskáé a csúcson. (Azt, hogy Mészáros vagy Simicska-e a nagyobb király, két éve összehasonlítottuk – azóta ugyan sok minden történt, de így is érdemes visszatekinteni a kettejük közötti különbségekre.)

A médiabirodalom

Simicska legfeljebb álmodni tudott olyan médiakoncentrációról, mint amilyen most van a kormányoldalon. 2015-ben a Magyar Nemzet, a Lánchíd Rádió, a Metropol, a Hír TV, a Class FM és a Heti Válasz jelentették Simicska médiaérdekeltségeit. Ez sem kevés, de eltörpül amellett, ahogyan most egy helyről irányítják a NER-médiát. A kormányzati kiadók tulajdonosai tavaly decemberben a cégeiket önként és dalolva adták át a New York Times által csak kommunista propagandagépezetnek minősített Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak. Tíz kiadóvállalatot toltak össze, gyakorlatilag a TV2-t leszámítva minden kormányközeli médiumot egy helyről irányítanak.

A médián kívüli Simicska-cégek

Tavaly nyáron jelentette be a Fidesz egykori gazdasági igazgatója, hogy kiszáll az üzleti érdekeltségeiből. A kegyvesztettség ellenére 2017-ben a tulajdonosok egymilliárd forintnál is több pénzt vettek ki ezekből a vállalatokból. A közterületi reklámmal foglalkozó három cég 566 millió forint nyereséggel zárt összesen, a Publimont a kültéri reklámfelületek harmadát birtokolja. A Hung-Ister Zrt. pedig az államtól is kapott pénzt: a Szerencsejáték Zrt. 2,3 milliárd forintért szerződött a céggel a „sorsolási műsorok gyártására” és a műsorok üzemeltetési költségeire.

Simicska a cégei többségét korábbi üzlettársának, Nyerges Zsoltnak adta el. Nem sokáig volt Nyerges a tulajdonos: tavaly ősszel két hét leforgása alatt az egykori Simicska-cégek nagy részébe beszállt Vörös József ügyvéd, aki korábban Mészáros Lőrincet képviselte egy földárverésen. Egyedüli részvényes lett a Mezortban, hozzá került az összes hirdetésekkel foglalkozó egykori Simicska-vállalat, a Lánchíd Rádió és a Magyar Nemzet kiadóját birtokló Megapolis Media Zrt., és a Mundus Invest is. Azóta pedig a Válasz Online úgy értesült, hogy az 53 cég közül, amely Vöröshöz került, 15-öt hivatalosan is átírtak Mészáros Lőrinc nevére.

A reklámadó

Simicska és Orbán látványosan a reklámadón vesztek össze, ehhez képest az adóból abban a formájában, ahogyan 2014-15-ben tervezte a kormány, nem lett semmi. Hiába fogadta el a parlament a törvényt, az Európai Bizottság megtiltotta az adó beszedését, mert súlyosan diszkriminatív volt a rendszer. A kormány ezután 5,3 százalékos egységes kulcsot akart, de az uniós döntéshozók ezt sem engedték át, mert 100 millió forint bevétel alatt nem várt el fizetést, és benne maradt a TV2-t segítő részlet (amely cég 2013-bam nem volt nyereséges, annak nem kellett fizetnie). Így aztán 2017-ben átírták a törvényt, úgy, hogy mindenki rosszul járjon a médiapiacon, 7,5 százalékos kulccsal kell adózni.