szerző:
Kis Miklós
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Orbán Viktor családpolitikai csomagjának részleteiről sok szó esik, az okairól kevesebb. Miért pont most, miért épp ekkora csomagot jelentett be a kormányfő, és hogyan maradhatott ki a főállású anyaság?

Egységesek a frissen bejelentett családpolitikai csomag támogatói és bírálói a program céljait illetően: a kormány azt akarja, hogy több gyermek szülessen – a bírálatok nem is ennek jogosságát vitatják, hanem arra mutatnak rá, hogy a program inkább csak a tehetősek gyermekvállalását ösztönzi.

A történet szimplának tűnik. Az Orbán-kormány családpolitikájára korábban is jellemző volt, hogy az általánosan járó családtámogatásokat reálértéken csökkentette, a munkához kötődő juttatásokat bővítette. Az első Orbán-kormány 1998 és 2002 között befagyasztotta a családi pótlékot, és bevezette a családi adókedvezményt – majd 2010-es újbóli hatalomra kerülése óta ismét befagyasztva tartja a családi pótlékot, és a háromgyerekeseknek olyan nagymértékű családi adókedvezményt (háromgyerekes 99 ezer Ft/hó) vezetett be, amelyet csak a jól keresők tudnak teljesen kihasználni. Emellett kezdeményezett olyan juttatásokat, lehetőségeket, amelyeket ugyancsak inkább a tehetősek tudtak igénybe venni (csok).

©

Így jutottunk el oda, hogy a legjobban kereső 30 százalék (a felső három jövedelmi decilis) több állami támogatást kap, mint az alsó három, mint arra az Európai Bizottság egy korábbi (2015-ös) országjelentésében rámutatott. Ebbe a képbe jól illeszkednek a legújabb családpolitikai csomag elemei is, amelyek látszólag az eddigi intézkedések filozófiáját és logikáját követve ösztönzik a gyermekvállalást. A sztori annyira egyszerűnek és kereknek tűnik, hogy sokan itt abba is hagyják az okok elemzését, jóllehet nem csak erről lehet itt szó.

Mínusz 2000 milliárd forint támogatás az kb. mínusz 1000 ezer milliárd forint GDP

A teljes történet megértéséhez nem árt emlékeztetni az Európai Uniótól kapott támogatások gazdasági szerepére. Sokan tudják, hogy a magyar gazdaság függ az uniós pénzektől, de azt talán kevesebben, hogy mennyire. Uniós támogatások nélkül a magyar GDP 2015-ben alacsonyabb lett volna, mint 2006-ban – tudjuk a KPMG és GKI korábbi tanulmányából. A magyar gazdaság számára oly fontos pénzekből kevesebbet kapunk az elkövetkező években. Ennek okai közül rövid távon a legnagyobb hatású a támogatások gyorsított lehívása az előző kormányzati ciklusban.

Mennyire függünk az uniós pénzektől?

Bár a jelenlegi hatásokat tekintve nincs adatunk, irányadó lehet a KPMG és GKI tanulmánya, amely a magyarországi európai uniós források hatásait elemezte a 2007–2013. programozási időszakban.

A tanulmány megállapítja, „a nemzetközi összehasonlítások azt mutatják, hogy a GDP-hez mérten az uniós források hazánkban voltak a legnagyobb hatással a gazdaságra. Mindeközben a GDP 2006 és 2015 között csak 4,6 százalékkal növekedett”. Azért mégiscsak jó, hogy voltak ilyen támogatások, ugyanis „2015-ben az uniós források hiányában 6,4 százalékponttal lett volna alacsonyabb a GDP a tényszámnál, így nem lett volna gazdasági növekedés, sőt némi visszaesés következett volna be”.

A kutatás szerint „összesítve a GDP-hatásokat a 2007 és 2015 közötti időszakban, 1000 forint uniós forrásra 501 forint GDP-hatás jutott, ami V4-összehasonlításban átlagosnak tekinthető”. A fogyasztási hatásokat illetően meg arra jutottak, hogy „összesítve a fogyasztási hatásokat a 2006 és 2015 közötti időszakban, 1000 forint uniós forrásra összesen 272 forint többletfogyasztás jutott.”

Ha a 2018–2022 közötti államháztartási mérleg tervezett számait megnézzük, kiderül, hogy az uniós programokból támogatott kiadások drámaian csökkennek, közel 2000 milliárd forinttal 2022-ig. Az uniós támogatások korábbi gyorsított lehívása, ami az előző ciklusban erőteljesen támogatta a gazdasági növekedést.

Milyen gazdasági hatással jár ez? A KPMG és GKI tanulmányára alapozva ez feltehetően mintegy 1000 milliárd forint mínuszt jelent a GDP-ben (ami a jelen GDP-összeg kb. 2,5 százaléka), valamint több mint mínusz 500 milliárd forintot a fogyasztásban.

További kihívásként társul az Orbán-kormány növekedésközpontú gazdaságpolitikája elé, hogy a világgazdaság is lassulóban van – ez utóbbiról a kormánytagok is szoktak szólni.

Segíthetnének mindezt elfedni gazdaságélénkítő hatásukkal az olyan gigantikus beruházások, mint a Paks II. vagy a Budapest–Belgrád-vasútvonal, de ezek a kormány pechére lelassultak. Paks II. csúszásásának lehetett szerepe a projektért felelős államtitkár menesztésében, de ettől még a beruházás aligha halad majd gyorsabban. A vasútvonal meg talán meg sem épül végül.

A Standard & Poor's Magyarország felminősítését indokoló, múlt heti elemzésében számot vetett az uniós pénzek apadásának hatásával, a növekedést jelentős lassulását vetítette előre. Elemzőik szerint jövőre 2,5, 2021-re és 2022-re kettő százalékra lassul a növekedés. Ezzel szemben a magyar kormány szerint végig 4 százalék lesz a növekedés, sőt, 2022-ben 4,1 százalék a kormány előretekintő költségvetése és makrogazdasági prognózisa szerint.

A lassulás – bár az adott körülmények között természetesnek lenne mondható – aligha tenne jót a kormány népszerűségének. Nem véletlenül olvashatunk négyszázalékos növekedésről a kormány prognózisában, és ezért hallhattuk azt Orbán Viktor évértékelő beszédében: „nem adjuk fel a tervünket, hogy a magyar gazdaság növekedése minden évben legalább 2 százalékkal meghaladja az Európai Unió átlagát. Ha a többiek lassulnak, akkor mi a kanyarban fogunk előzni.”

©

Ez pedig éppen olyan nagyszabású intézkedésekkel érhetők el, mint amelyeket Orbán az évértékelő beszédében bejelentett.

Legyen ön is milliomos?

A hétpontos családpolitikai program pontjai többségükben egyértelműen élénkítik a gazdaságot. A hétszemélyes új autó vásárlására igényelhető állami támogatás például növelheti az újautó-eladásokat. A Családi Otthonteremtési Kedvezmény eddig is tartóoszlopa volt a növekedésnek, a 35 millió forintos határ eltörlése tovább szélesíti e pillért.

©

A tervezett intézkedések közül a legnagyobb hatása a növekedésre a 10 millió forintos szabadon felhasználható kedvezményes hitelnek lesz, amelyet azután a megszületett gyermekek számától függően részlegesen vagy teljesen elengednek.

Bár a bírálatok ma arra összpontosulnak, hogy a hároméves munkaviszonyhoz kötöttség és a hitelbírálat miatt a lehetőség kevesek számára lesz elérhető, a jelen feltételek ismeretében valószínűnek látszik, hogy százmilliárdos nagyságrendben áramolhatnak majd ki ilyen típusú hitelek, a csoktól eltérően nem csak az építőipart, hanem más ágazatokat is élénkítve – hiszen az ingatlanvásárlásra ott a csok és a kedvezményes hitelek, ezek az összegek más célokra is fordíthatók.

Ha az évi mintegy 90 ezer gyermeket megszülő anyuka csak harmada tud/akar élni a kedvező lehetőséggel, az 300 milliárd forint kihelyezett hitelt jelent évente. Ha a hitel csakugyan kedvet teremt a gyermekvállaláshoz, s az évi születésszám megemelkedik a harmadával, és az anyák fele él a lehetőséggel, ez máris az előbbi szám dupláját jelenti. Aligha látja bárki ma előre, hány forint hitelt helyeznek ki majd valójában, de a nagyságrend szinte bizonyosan százmilliárdos lesz. Ha csak szerényen évi 300 milliárddal számolunk, ami a GDP kb. 0,75 százalékát jelenti, már az is olyan, szabad szemmel is észrevehető nagyságú összeg nemzetgazdasági szinten is, ami érzékelhető mértékben löki meg a gazdaságot.

Az is figyelmet érdemlő, hogy a költségvetésnek kezdetben csak a kamatkedvezmény költségét kell kifizetni, az igazi számlát majd akkor kell állni, amikor megszületik mindhárom gyermek, és el kell engedni a teljes hitelt – jellemző tehát nem ebben, hanem az elkövetkező kormányzati ciklusokban. A számla nagyobb részét tehát a jövő adófizetői állják.

Családpolitika vagy prociklikus gazdaságpolitika?

Mindezek ismeretében is állítható persze, hogy a kormányzatot családpolitikai célok vezetik, csak mellesleg az intézkedések a növekedést is segítik. A politika nem olyan, mint a fizika, hogy az okok világosan elkülöníthetők. Visszatekintve mindig könnyebb ítélkezni.

Akad azonban néhány olyan elem, amely egyértelműen utal arra, hogy a növekedésösztönző cél az elsődleges. Az egyik, hogy az már említett 10 millió forintos hitelprogram idén július 1-től még három évig lehet jelentkezni. Vagyis éppen ebben a kormányzati ciklusban. Ha a program célja valóban elsősorban népesedéspolitikai lenne, akkor vajon nem olyan elemek lennének a programban, amelyek folyamatosan fenntarthatók?

A másik beszédes jel, hogy kimaradt a főállású anyaság támogatása, bár erre a nemzeti konzultáció során is rákérdeztek (és persze elsöprő támogatást is kapott). Erről nem hangzott el eddig semmiféle magyarázat. Annyi viszont biztos, hogy ez intézkedés úgy került volna pénzbe, hogy nem lett volna gazdaságélénkítő következménye, ellentétben a csomag számos egyéb költséges elemével. Valószínű persze az is, hogy e sajátos intézkedés – különösen, ha a programba nem egyenlő eséllyel kerülhettek volna be a nők, ami súlyos morális aggályokat vetett volna föl – itthon és nemzetközileg is nagy felzúdulást keltett volna, ami szintén az ötlet elengedése mellett szólhatott.

Végül árulkodó a program gyermekbarátnak aligha mondható filozófiája: ha gyermekeket vállalsz, a kezedbe kapsz hirtelen rengeteg állami támogatást. De ha később valamit elrontasz, vagy a körülmények romlanak el – mondjuk, véget ér mégiscsak egy napon a gazdasági fellendülés, arra ugyanis még nem volt példa, hogy ez ne történjen meg végül – és elveszted az állásod, akkor kapsz három hónapig munkanélküli segélyt, ami legfeljebb a minimálbér lehet, s ennyi. Oldd meg az életed, és tartsd el a gyerekeid, ahogy tudod, ha már fölvetted a juttatásokat. Ezt itt, barátom, a munkaalapú társadalom, s nem egy jóléti állam.

Jönnek még csomagok

A kormányzat természetesen azt szeretné láttatni, hogy a csomag célja elsődlegesen demográfiai, annál is inkább, mert a kormány kommunikációja szerint Magyarországon a növekedés nem hitelen, hanem a „magyar emberek munkáján” alapszik, márpedig itt nagyon is szó van hitelről.

Éppen ezért jelentenek be egy úgynevezett gazdaságvédelmi csomagot tavasszal, s ezt fogja a kormányzat a gazdasági célokhoz társítani, a készülő versenyképességi csomaggal együtt. Ezekbe a csomagokba jó eséllyel főleg olyan elemek kerülhetnek be majd (a már eldöntött szochócsökkentésen és belengetett foglalkoztatásösztönző intézkedéseken túl), amelyeket a kormány a ciklus elején már meglebegtetett. Ilyen lehet a közigazgatás, az egészségügy és az oktatás átalakítása.  A reformokkal az állami szerepvállalást, s így az állami kiadásokat is csökkentenék, ami a családpolitikai csomag finanszírozása mellett esetleg adócsökkentésekre is lehetőséget adhat a ciklus végén. Valószínű ugyanis, hogy az adócsökkentésekről sem tett le a Fidesz-KDNP, a kormány makrogazdasági prognózisa szerint az úgynevezett országvédelmi/adócsökkentési és fejlesztési alapban 2022-re 510 milliárd forint halmozódik fel.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
hvg.hu Gazdaság

Orbán családvédelmi terve: kuporgatók hátrányban, tehetősebbek előnyben

Több mint a kétszeresét adja vissza az idén az Orbán-kormány új családtámogatási intézkedéseivel, mint amennyit megspórolt a lakáskasszák tavaly őszi kinyírásával. Az utóbbiak ügyfeleit ugyanis évi nagyjából 70 milliárd forinttal támogatta a kabinet, míg a kormányfő által vasárnap bejelentett csomag 2019-ben 150 milliárd forintba kerül az adófizetőknek. Csakhogy.

Átment a zebrán egy zebra Nyitrán

Átment a zebrán egy zebra Nyitrán

Nem aratott nagy tetszést a Brexitről kötött alku

Nem aratott nagy tetszést a Brexitről kötött alku

Iszonyú sok amputációt végeznek Magyarországon

Iszonyú sok amputációt végeznek Magyarországon

Két év alatt ötszörösére nőtt az öngondoskodó fiatalok aránya

Két év alatt ötszörösére nőtt az öngondoskodó fiatalok aránya

Másfél hónapja vár a műlábára egy gávavencsellői férfi

Másfél hónapja vár a műlábára egy gávavencsellői férfi

Csodatévő Szent Mikrós: fake news a konyhaasztalon (videó)

Csodatévő Szent Mikrós: fake news a konyhaasztalon (videó)