Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
85-334 arányban elutasította a brit alsóház azt a módosító javaslatot, amely újabb referendum kiírására kényszerítette volna a londoni kormányt a Brexittel kapcsolatban.
A képviselőknek egészen pontosan arról kellett döntenünk, hogy ha hosszabbítást kér a kormány a Brexitre, akkor népszavazást is rendeznek. Ezen a két lehetőség ez lett volna:
- kilépni az EU-ból "a parlament által meghatározott feltételek mellett"
- fenntartani az ország uniós tagságát.
Az előző népszavazás éppen erről szólt - igaz, akkor a parlament jóval a referendum után adta jóváhagyását arra, a kormányfő milyen Brexitet képzel el. A miniszterelnök értelmezésében a "távozás távozást jelent", ezért választotta a kemény, vagyis a teljes szakítást jelentő kiválást. Más kérdés, hogy emiatt alakult ki a patthelyzet, hiszen a belső piacról való kilépés miatt fizikai határ alakulna ki az Ír Köztársaság és Észak-Írország között, aminek megakadályozására kitalált tartalékmegoldás nem tetszik a Brexit-párti képviselőknek, hiszen abban azt látják, az EU "túszul ejti" a briteket.
Egy másik módosítót is elutasítottak, mindössze 3 szavazattal. Ez azt írta volna elő, hogy június 30-ig azért halasszák el a Brexitet, hogy addig fogadják el a megállapodást. Ugyancsak a nem került többségbe annál a módosítónál, amely a parlamentnek engedte volna át a törvénykezés menetrendjének meghatározását a Brexittel kapcsolatban. Az elutasítók száma itt kettővel haladta meg a támogatókét. Elvetették azt a munkáspárti módosítót is, amely alapján a halasztás idejét arra kellene felhasználni, hogy "másfajta" megállapodást alkossanak meg.
A szavazás folytatódik, a kormány fő javaslata arról szól, kérje-e a kormány az Európai Uniótól a Brexit halasztását. Alapesetben rövid (június 30-ig tartó) halasztásról lenne szó, de könnyen lehet, hogy ez hosszabb időre elhúzódik.
