Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
A nyugdíjak kiszámításánál 1988. január 1-jétől a nyugdíjazás kezdő időpontjáig kifizetett nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereseteket, jövedelmeket kell figyelembe venni. Persze a régi, több évtizedes keresetekkel nem lehet eredeti összegükben számolni, hiszen azok nominálisan ma már irreálisan alacsonyak, ezért a korrekt számításhoz jelenértékre kell számítani, azaz valorizálni kell őket.
A Magyar Közlönyből kiderült, hogy a 2019-es valorizációs szorzók március 21-én lépnek hatályba. Az idei nyugdíjazásnál az országos nettó átlagkereset-növekedés mértéke alapján az 1988–2017 közötti kereseteket valorizálják.
Az a tény, hogy a valorizációs szorzószámok csak utólag kerülnek meghatározásra, nem jelenti azt, hogy a januárban vagy februárban nyugdíjba vonulók ellátás nélkül maradtak, mert rájuk még a 2018-ra vonatkozó valorizációs szorzók érvényesek.
A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2018-ban átlag 11,3 százalékos volt a bruttó és a nettó átlagkereset-növekedés az egy évvel korábbi időszakhoz képest, ezért a 2019-re vonatkozó valorizációs szorzók is e növekedésnek megfelelően kerültek meghatározásra. A közölt táblázatból az is kiderül, hogy például az 1988-ban elért kereseteket 31,251-es szorzóval kell számolni.
További részletekről és az 1988 óta érvényes valorizációs szorzókról az Adózónán olvashat.
