"Továbbra is megvédjük az életmódunkat, a demokráciát és a jogállamiságot. Az európaiak számára elidegeníthetetlen jogokat és alapvető szabadságjogokat nehezen harcoltuk ki, és fenntartásukra nincs garancia. Ezért hitet teszünk közös értékeink és az alapszerződésekben megfogalmazott alapelvek mellett."

Ez az egyik a Nagyszebeni nyilatkozat tíz pontja közül, amelyet az uniós állam- és kormányfők a romániai városban rendezett informális találkozójukon egyhangúlag fogadtak el. Vagyis aláírták azoknak az országoknak a vezetői is, amelyek ellen a jogállami normák megsértése miatt folyik eljárás – Lengyel- és Magyarországról van szó –, és a házigazda Románia első embere, Klaus Johannis államfő is, akit ugyan nem értek ilyen vádak, ám a román kormányt annál inkább.

A nyilatkozat célja az volt, hogy új irányt adjon az európai integrációnak 69 évvel a Schuman-nyilatkozat után, amely annak idején elindította ezt a folyamatot.

A tíz pontban a vezetők az egységes Európa közös építését, a szolidaritást, a közös megoldásokra való törekvést, az emberekhez közeli munkát, a fair munkaerőpiacot, jóléti intézkedéseket és gazdaságot, az uniós célokhoz fontos eszközök biztosítását vállalják. Emellett a fiatal európaiak jövőjének segítéséről, a nemzetközi partnerekkel együttműködve az európaiak megvédéséről és az EU felelős globális szerepéről esik szó, például a rend fenntartásával vagy a klímaváltozással kapcsolatban.

A találkozó témáiról bővebben ebben a cikkben írtunk: