Több mint 9 milliárdos veszteséget hoztak össze működésük alatt a kereskedőházak

Egyetlen évben volt csak nyereséges az állami cég hatéves működése alatt.

  • hvg.hu hvg.hu
Több mint 9 milliárdos veszteséget hoztak össze működésük alatt a kereskedőházak

Szabálytalanul működött és csúfos kudarcot vallott az MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., ami működése öt és fél éve alatt egyetlen alkalommal hozott nyereséget, akkor is csak két ügyes húzással – írja a 24.hu. A lap a külügyminisztérium felügyelte cég tavaly novemberben leadott, legutolsó mérlege alapján azt írja, hogy

a kereskedőház 2018-at 491 millió forint veszteséggel zárta, de összesen 9349 millió forint mínuszt hozott össze bő öt év alatt.

A 2012 végén létrehozott társaság legnagyobb kiadási tétele évről évre a külföldi irodák szolgáltatásainak kifizetése volt, a 2018-as csonka évben 1,8 milliárd forint, az azt megelőző évben pedig 2,7 milliárd ment el erre a célra. Bérköltségre az előző két évben 684 millió, illetve 800 millió forintot fizetett ki az állami cég. A legnagyobb veszteséget, csaknem 6 milliárd forintot 2015-ben termelte a cég.

Nyereséget mindössze egyszer, 2016-ban sikerült termelnie a Nemzeti Kereskedőháznak, az akkori eredményeket azonban erősen torzíthatta két olyan szerződés, amit az MNKH a külgazdasági tárcával kötött.

A kereskedőházak célja az lett volna, hogy támogassák a kormány külgazdasági stratégiáját, főleg az addig kevésbé hangsúlyos piacokon, például Ázsiában, Afrikában és Dél-Amerikában. Az egymást követő veszteséges évek után azonban tavaly bejelentették, hogy az MNKH megszűnik, vagy legalábbis egybeolvad leányvállalatával, a fúzióból pedig új társaság jön létre HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség Nonprofit Zrt. néven.

A kereskedőházakat világszerte bezárták, egyedül az Adnan Polat fémjelezte török intézmény maradt meg. A török régióban létrehozott öt kirendeltség 2013 és 2016 között viszont egyetlen üzletet sem bonyolított le.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Nem félünk eléggé

Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.