Peking csakis az egyenjogúság alapján tárgyal - hangsúlyozták azon a tanácskozáson, melyet a két óriás kereskedelmi háborújáról rendeztek a kínai fővárosban. Az USA hozzászokott ahhoz, hogy egyedüli szuperhatalomként diktálhat másoknak, de ennek immár vége - fejtették ki a résztvevők, miközben a tárgyalások szép csendben újra megkezdődtek az Egyesült Államok és Kína között. Robert Lighthizer kereskedelmi és Steve Mnuchin pénzügyminiszter felhívták Pekingben régi tárgyalópartnerüket, Liu Ho miniszterelnök-helyettest. A kínaiak nyomatékosan hangsúlyozzák: az amerikaiak kezdeményezték a hívást, éppúgy, mint a csúcstalálkozót a hétvégi G20-tanácskozáson.

Csekély esély van a megegyezésre Trump és Hszi Csin-ping között a hétvégén - legalábbis ez a véleménye az amerikai kormányzat egykori vezető Kína-szakértőjének, aki most egyetemi tanár Szingapúrban. Drew Thompson szerint a kínai vezető csapdába esett: nem tudott elegendő politikai támogatást szerezni ahhoz, hogy megegyezzen az amerikaiakkal. Hszi Csin-ping nem fog a Politikai Bizottság ellenére dönteni, ott pedig nincs többsége azoknak a reformoknak, amelyeket az amerikaiak követelnek Kínától- írja az amerikai szakértő a South China Morning Postban. Azt nem árulja el, hogy honnan ilyen jólértesült a párt belső erőviszonyait illetően. Ez azért érdekes, mert Trump épp a nemzetbiztonságra hivatkozva tiltja ki a Huaweit és a ZTE-t az USA piacáról.

Az amerikai szankciók 2200 milliárd dollárnyi árut érinthetnek, ha Trump a teljes Kínából érkező behozatalra kiterjeszti a büntető vámokat - mondták el az imént idézett pekingi tanácskozáson. Persze a kínaiak rögtön hozzátették: a jelenleg 550 milliárdos árat jórészt az amerikai vásárlók fizetik meg. Ez finom figyelmeztetés Trumpnak, aki az újraválasztási kampányát épp most indította el. Ha a kereskedelmi háború miatt befuccsol a konjunktúra, akkor a választópolgárok rajongása az USA elnöke iránt jelentős mértékben csökkenhet.

A pekingi tanácskozáson a kínaiak egy még durvább fenyegetést is megfogalmaztak: az amerikaiak részleges kizárását az 1,4 milliárdos óriási és dinamikusan növekvő piacról. Ha ez megtörténik, akkor amerikai cégek csődbe mehetnek növelve ezzel a munkanélküliséget az Egyesült Államokban - hangzik a nem épp udvarias pekingi figyelmeztetés.

Lehet ezt másképp is csinálni

Pekingben tárgyalt eközben a német gazdasági miniszter, aki konfrontáció helyett együttműködést javasolt. Pedig az Európai Uniónak is nagy problémája az, ami az amerikaiakat elsősorban dühíti: a szellemi tulajdon semmibevétele a Mennyei Birodalomban. Bár az imént említett pekingi tanácskozáson a részvevők azt hangsúlyozták, hogy az új kínai törvény megoldja ezt a problémát, de az USA és az EU szerint ez koránt sincsen így.

Akkor forduljunk a WTO-hoz, a Világkereskedelmi Szervezethez - javasolják a kínaiak. Csakhogy Trump a pokolba kívánja a WTO-t is, és erőből akarja rendezni a kérdést - legalábbis szavakban. A valóságban neki is jól jönne egy megállapodás a kínaiakkal, amelyet el tudna adni otthon, mint nagy diplomáciai sikert és kedvező konjunktúrát teremtene a következő másfél évre, az elnökválasztási kampány idejére.

Csakhogy Hszi Csin-ping elnök nem tud elfogadtatni otthon egy olyan egyezményt, melyet Trump is örömmel üdvözölne. A róka fogta csuka helyzetben már az is nagy eredménynek számít, hogy Donald Trump és Hszi Csin-ping leül egymással szemben Oszakában a G 20 csúcson. Ha még meg is tudnának állapodni valamiben, akkor az egész globális gazdaság fellélegezhetne.