A nemzeti bank alelnöke fogadta a Deutsche Welle tudósítóját, aki azt gondolta, hogy az igen környezettudatos Norvégia példát akar mutatni a világnak. Csalódnia kellett, mert az alelnök elmagyarázta: kizárólag pénzügyi döntésről van szó. Egil Matsen alelnök igen pragmatikus pénzügyi menedzser, aki azt mondja, hogy "az olaj ára igencsak ingadozik az utóbbi időben. Igaz, hogy az elmúlt negyedévben sokat hozott a konyhára, de ezt a pénzt befektethetjük másutt."

Mi történt? A szuverén nyugdíjalap befektetéseit a parlament döntései is alapvetően befolyásolják. A parlamentet pedig erkölcsi szempontok is motiválják. Ezért döntöttek úgy, hogy 134 energiacéget a feketelistára helyeznek. Olyan óriások vannak közöttük, mint a Shell vagy az ExxonMobil, az RWE vagy a Glencore. Ők ugyanis a politikusok szerint a hagyományos energiahordozókra szakosodtak, melyek szépen lassan tönkreteszik a Föld légkörét. Norvégia pedig a klímaváltozás elleni küzdelem élvonalában halad.

Oslo a Tesla mintavárosa

Míg Donald Trump Amerikában nyíltan a hagyományos környezetszennyező iparágak oldalára állt, és kiléptette az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből, addig Norvégia rohamtempóban tér át az elektromos autókra. Norvégiában majdnem minden második új autó zéró környezetkárosító kibocsátást produkál.

Így nem csoda, ha az amerikai Tesla atyja, Elon Musk a dúsgazdag skandináv országban lelte fel az eszményi referenciaországot. Az elektromos autókat a kormány minden eszközzel támogatja, de a legfontosabb az, hogy olcsó az áram. Norvégiában ugyanis sok a vízierőmű, ezért a drága benzin helyett olcsó árammal autózhatnak a norvég polgárok, akik éppoly pragmatikusak a pénzt illetően, mint a szuverén alap kezelői.

Norvégia Európa leggazdagabb országa

Egy átlagpolgár évente 70 ezer eurónak megfelelő koronát keres, míg Németországban csak 36 ezret. Igaz, hogy Norvégiában magasabb az adó, de ezért a polgárok kiváló szociális szolgáltatásokat kapnak. Ezen kívül olcsó a tömegközlekedés és az áram.

A norvég állami olajtársaság a szuverén alap legnagyobb befizetője, egyben Norvégia legnagyobb munkáltatója, hiszen több mint 170 ezer embernek ad munkát. Egy ide kapcsolódó érdekesség: kivételes helyzetét annak köszönheti, hogy egy iraki olajmérnök Norvégiába nősült. Amikor a norvég kormány a sorsdöntő tárgyalásokat folytatta a nagy energiacégekkel, akkor őt alkalmazta tanácsadóként. Ennek eredményeképp olyan egyezményt sikerült kötnie, amely megfelelt Norvégia érdekeinek nem úgy, mint a Közel-Keleten, ahol a külföldi érdekek dominálnak szinte mindenütt.

„Nem arról van szó, hogy megszakítjuk a kapcsolatokat a nagy energiacégekkel" – magyarázza a szuverén alapot kezelő nemzeti bank alelnöke. "Határidőket szabunk meg. Addig kell változtatniuk a fejlesztési politikájukon, vagyis fokozatosan áttérni a megújuló energiaforrásokra. Ha ezt nem teszik meg, akkor nem számíthatnak a jövőben a befektetéseinkre" – nyilatkozta Egil Matsen alelnök a német közszolgálati Deutsche Wellének.

A világban mind jobban számítanak az 1000 milliárdos szuverén alap pénzére, amelyet kiválóan menedzselnek – függetlenül attól, hogy a kormányon szociáldemokraták vagy épp konzervatívok vannak. Az alapot 1990-ben indították 200 millió eurónak megfelelő norvég koronával. Amikor beütött a nagy pénzügyi válság, mely Norvégiát nem nagyon érintette, akkor már 200 milliárd eurónak megfelelő korona volt a vagyon értéke, vagyis ezerszeres volt az emelkedés. Azóta pedig csaknem ötszörös.

Közben pedig Norvégiának nincsen államadóssága, míg az Egyesült Államok és az európai uniós országok hatalmas adósságokkal küszködnek. Nem beszélve az olajban szintén gazdag Szaúd-Arábiáról vagy Oroszországról, melyek a pénzügyi válság szélére sodródtak, amikor az olaj ára megindult lefelé.

Norvégia nemcsak, hogy állva maradt, de jelenleg a világ legnagyobb szuverén alapja azzal a problémával néz szembe, hogy nem tudja mire költeni a pénzét. Ezért ma már sasszemmel figyeli a pénzügyi sajtó a nemzeti bank alelnökének minden szavát, hiszen 1000 milliárdos vagyonon üldögélnek.