Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Tavaly 114 milliárd forintot fizetett a magyar állam az M5-ös és az M6-os autópályák tulajdonosainak, ezzel ezek lettek a legdrágább magyarországi köz- és magánszféra közti koncessziók, vagy közismertebb angol rövidítéssel ppp-szerződések – írja a G7.hu. A lap emlékeztet arra, ezt a konstrukciót a 2002–2010 közötti MSZP–SZDSZ-kormányok alkalmazták, lényege, hogy egy cég megvalósít egy tipikusan állami beruházást, majd viszonylag hosszú ideig, akár több évtizedig üzemelteti azt, az állam pedig éves részletekben fizet. Előnye, hogy a magáncégek költséghatékonyabban és gyorsabban tudják a beruházásokat megvalósítani, jobb minőségben végzik el a karbantartást, és ezáltal az adófizetők is jobban járnak.
Az M5-ös autópálya Kiskunfélegyháza és szerb határ közötti szakasza épült először, 1994-ben ebben a konstrukcióban, a munkát az osztrák Bau Holding AG, a francia Bouygues S.A. és Colas S.A. közös cége végezte. Az államnak nem kellett fizetnie érte, a cég útdíjat szedhetett – 35 év után járt volna le ez a joga, utána az állam kapta volna meg. Az útdíj azonban olyan magas volt, hogy alig használta valaki a sztrádát. Ezért úgy döntöttek, hogy 2004-től bevonják a matricás rendszerbe a sztrádát, és ezért cserébe évi 17 milliárdot fizet az állam, és még közel 40 százalékos részesedést is vett. Ezt követően körülbelül 100 milliárd forintért lett volna opciója a magyar államnak megvenni a maradék 60 százalékot, de ehelyett inkább nyomott áron, becslések szerint 21 milliárd forintért eladta a részesedést a külföldi tulajdonosoknak, és évente nagyjából 35 milliárd forintot fizet 26 éven keresztül rendelkezésre állási díjként.
A másik, az M6-os sztráda – a lap szerint – az MSZP–SZDSZ-kormányok valószínűleg legrosszabb beruházása volt: Szekszárdtól délre olyan gyér a forgalom, mint egy másodrendű főúton.
Az elmúlt kilenc év alatt az állam 941,5 milliárd forintot fizetett ki a ppp autópályák rendelkezésre állási díjaira, ebből 200,6 milliárd áfaként visszafolyt a költségvetésbe. Tavaly az e-útdíjból és e-matricából befolyt 315 milliárd forintból 114 milliárdot kellett a két autópálya ppp-szerződéssel érintett 359 kilométerére fordítani. Tehát a teljes útdíjbevétel 36 százalékát a díjköteles hálózat 15 százaléka vitte el.
A G7 számításai szerint, ha az M5 és M6 projekteket hitelből valósítja meg a kormány annak idején, akkor 2853 milliárd forintot, a mai magyar GDP 7 százalékát takarította volna meg.
