Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
Emeljék fel a hús áfáját 7-ről 19%-ra - ezt javasolják a zöldek és a szociáldemokraták Berlinben. Indoklás: a klímaváltozás egyik legfőbb felelőse az állattartás, amely a melegházhatás, a nitrogén és az energia miatt igen jelentős mértékben járul hozzá a szén-dioxid kibocsátáshoz. Hivatkoznak a Nature című tudományos lap egyik cikkére, mely szerint 90%-kal kellene csökkenteni a marhahús-fogyasztást, ha nem akarjuk, hogy a klímaváltozás tempója felgyorsuljon. A társadalom persze amúgy is csökkenti a húsfogyasztást, részben az orvosok tanácsára, részben pedig azért, mert trendi a vegetáriánus, illetve a vegan életmód. Újabban ehhez társul az állatvédők mozgalmainak megerősödése, mind többen kifogásolják a bánásmódot az állatokkal. A zöldek parlamenti szóvivője most például azt javasolta, az áfaemelésből befolyt pénzt fordítsák arra, hogy az állatok életkörülményeit javítsák a gazdaságokban és a vágóhidakon, ahol a hatékonyság a fő érv.
Hatékonyság kontra környezetvédelem
Csaknem háromszor annyiba kerülne a marhahús Németországban, ha figyelembe vennék, hogy az állattenyésztés mennyire szennyezi a környezetet - ezt állapította meg az Augsburgi egyetem tanulmánya, amely számokkal bizonyítja, jóval drágább lenne a hús, hogyha figyelembe vennék a környezetvédelmi szempontokat. A hagyományos állattenyésztés árait 196%-kal kellene emelni - hangsúlyozza a tanulmány. Az organikus tenyésztés esetében ez 82%-ot jelentene. Csakhogy a környezetszennyezésnek jelenleg nincsen piaci ára - panaszkodott a tanulmány egyik szerzője a Deutsche Welle közszolgálati portálnak.
Ki fizetne meg egy ilyen áremelést ?
Angela Merkel pártjának, a CDU-nak a szóvivője arra hívta fel a figyelmet, hogy általában felül kellene vizsgálni az egész élelmiszeráfa rendszert. Azt ugyanis szociális alapon állapították meg, azért csökkentették az élelmiszerek többségének az áfáját, hogy ezzel a kiskeresetű rétegeket támogassák. Az ő költségvetésükben ugyanis az élelmiszerek, így a húsok is jóval nagyobb szerepet játszanak, mint a gazdagabb polgártársak esetében. Ráadásul van egy olyan fizikai munkát végző társadalmi réteg, amely a lakosság többségével ellentétben növeli a hús fogyasztását, mondván kell az energia a melóhoz.
A Deutsche Welle nem említi ugyan, de nyilvánvaló az áfacsökkentésre korábban azért is került sor Németországban, hogy ezzel támogassák a mezőgazdaságot. A piac már hozzászokott az alacsonyabb árakhoz. Bár sokan belátják, hogy az állattenyésztés az egyik legfőbb felelős a klímaváltozás kedvezőtlen következményeiért, de az nem biztos, hogy fizetni is szeretnének ezért. Márpedig az áfaemelés ezt jelentené. Az állattenyésztő gazdák aligha lelkesednének ezért. Egyáltalán nem véletlen, hogy a hús áfájának emelését egyáltalán nem támogatja sem a Linke, mely az NDK állampártjának utóda, sem pedig az Alternative für Deutschland, amely a szélsőjobboldal vezető pártja és a legerősebb ellenzéki erő a Bundestagban. A két populizmusra ugyancsak hajlamos párt azokra az alsó középosztálybeli németekre számít, akik továbbra is kitartanak a hagyományos életmód mellett, vagyis bőven fogyasztanak húst. És egyáltalán nem szeretnének ezért többet fizetni. Az egykori NDK területén több tartományban is választásokat tartanak az ősszel, mindkét populizmusra hajlamos párt erős ebben az elmaradott régióban. A Bundestagban ezt is mérlegelni kell, amikor arról döntenek, emeljék-e a hús áfáját 7-ről 19%-ra Németországban.
