Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Egy rövid időre 330 forintnál is többet kértek az euróért, az árfolyam előtte és utána is éppen 330 alatt ingadozik. Ez egyéves rekordot jelent, amely nincs is olyan távol a történelmi mélyponttól: tavaly nyáron 330,8 forintot is kellett adni egy euróért.
A forint még a hónap közepén kezdett el gyengülni. Augusztus 14-én még 323 forintot kellett adni egy euróért, azóta viszont szinte folyamatos volt a gyengülés. Az elmúlt egy hétben már 327-329 forintba került egy euró.
Legutóbb július legvégén gyengült nagyobb mértékben a forint, akkor azonban a Fed kamatdöntésének a hatására vissza tudott erősödni az árfolyam. Az erősödés azonban csak átmeneti volt, mivel a forint továbbra is lassú gyengülő pályán van a jegybank laza monetáris politikája és a globális gazdasági bizonytalanságok miatt – hívta fel a figyelmet Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője. Ennek oka, hogy amikor biztos lábakon áll a gazdaság, akkor sokan szeretnek a feltörekvő régiók devizáival kereskedni, hiszen itt nagyobb hasznot lehet realizálni, mint például a viszonylag stabil árfolyamú dolláron vagy eurón, ám a bizonytalan időkben inkább menekítik innen a pénzüket, hiszen az esés is nagyobb lehet.
Szerinte ami ma történik, az nem kiemelkedő, hiszen egyrészt az egész régióban látható a gyengülés, másrészt az előbb említett forintgyengülési trend folytatódik csak és „egyszerűen most értünk el a 330-as szinthez”. Az okokat éppen ezért nem is Magyarországon, hanem azon túl kell keresni: az egész világban nő a globális növekedéslassulástól való félelem, de rontja a hangulatot az is, hogy a Kína és az USA közötti kereskedelmi háborúnak sem látszik a rövid távú megoldása. „Aggódnak a piacon, hogy Donald Trump amerikai elnök most éppen mit fog twittelni, milyen új vámtételt jelent be és mindez hogyan fog hatni a világgazdaságra. Nem segíti a forint helyzetét, hogy országunk legfontosabb külkereskedelmi partnerénél, Németországban az előző negyedévhez képest csökkent a GDP, sőt ma már a technikai recesszió lehetőségét sem vetik el az elemzők” – mondta Nyeste.
Az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője szerint amikor legutóbb 2018 nyarán a forint elérte a 330-as árfolyamot az euróval szemben, akkor mivel egy fontos technikai szintről van szó, ez megállította a további esést. Lehet most is ezt fogja tenni, ám Nyeste szerint a forint mozgásának iránya sokkal inkább attól függ majd, hogy az euró-dollár milyen irányba mozdul el. Ha a dollár erősödni tud, akkor félő, hogy a forint további gyengülés elé néz, mert akkor az azt mutatja, hogy kereskedők a fent említett okok miatt inkább a zöldhasúba fektetik a pénzüket. Szerinte ugyanakkor fundamentálisan nem feltétlenül indokolt a további leértékelődés, hiszen mind a külkereskedelmi mérleg, mind a folyó fizetési mérleg többletes.
