Saját magát üti ki Hongkong, méghozzá elég csúnyán
Nem elég, hogy a tüntetések megbénítják Hongkong mindennapi életét, a helyi gazdaságot is komoly mértékben visszavetik. A kérdés most már az, milyen messzire érhetnek a hatások.
Közel három hónapja szinte háborús állapotok uralkodnak Hongkongban: a tüntetéssorozat júniusban kezdődött, amikor egy olyan törvényjavaslatot akartak elfogadni a városállamban, amely lehetővé tette volna, hogy kiadjanak elítélteket Kínának, Tajvannak és Makaónak.
Az ügy kiindulási pontjának egyébként semmi köze Kína és Hongkong kapcsolatához: egy hongkongi fiatalember Tajvan szigetén állítólag megölte várandós barátnőjét, s miután visszaszökött Hongkongba, a helyi hatóságok – egyezmény hiányában – nem adhatták át az elkövetőt Tajvannak.
Ez alapból természetesen nem váltott volna ki ekkora tüntetéshullámot, ám a változástól sokan azért tartanak, mert úgy gondolják, hogy Peking a politikai aktivisták ellehetetlenítésének eszközeként használhatja a kiadatási lehetőséget. Jogvédők szerint a Kínának kiadott szökevények kényszervallatás, illetve önkényes fogva tartás áldozatává válhatnának.
Azóta szinte nincs olyan nap, amikor a hírügynökségek ne számolnának be a tüntetők és a rendőrség összecsapásairól, itt a hvg.hu-n is rendszeresen olvashattak ilyen híreket az ez iránt érdeklődők. Persze az se mindegy, hogy ki számol be az eseményekről: amíg a nyugati média rendszerint demonstrálókról és tüntetőkről ír, és gyakran kiemeli, hogy milyen barátságosak, mert például eltakarítanak maguk után az utcáról, addig a kínai sajtó szinte csak a lázadókról és felkelőkről ír és olyan hongkongiakat szólít meg, akik könyörögnek, hogy legyen már vége a rendbontásoknak vagy olyan kínaiakat, akiket állításuk szerint megvertek, mert az óhazát képviselték.
A gazdaság is megsínyli
Abba könnyű belegondolni, hogy amikor egy 7,5 millió lakosú városállamban kétmillióan tüntetnek, akkor az hatással van a helyi gazdaságra is. Márpedig Hongkong a mai napig fontos hídfőállás a kínai külkereskedelemben, ám szerepe egyre kisebb: amíg a hongkongi GDP 1993-ban még a kínai 27 százaléka, és az 1997-es átvételkor is a 20 százaléka volt, ma már csupán a 2,7 százaléka.
Az első jelek már látszanak: a Bloomberg összeállítása szerint 9 év után először fordul elő, hogy nem az USA vagy Hongkong a világ legversenyképesebb gazdasága, hanem Szingapúr. Ugyanakkor valószínűleg nem ez fáj a legjobban a helyieknek: a tüntetések kezdete óta ugyanis a pénzügyi központnak számító Hongkongban a helyi tőzsde több mint 600 milliárd dollárnyi (!) veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, a gazdaságot ugyancsak pörgető külföldi látogatók száma pedig legalább 30, de lehet, hogy akár 50 százalékkal is visszaesett. Mindezek miatt a hongkongi GDP a második negyedévben csak 0,6 százalékkal növekedett éves alapon, sőt a második félévben akár visszaesés is jöhet.
Ehhez a Reuters azt teszi hozzá, hogy az első negyedévhez képest már 0,4 százalékkal csökkent a GDP, ami a városállam első mínuszos adata az elmúlt évtizedből. Ez a CNN szerint még főként az USA–Kína kereskedelmi háború következménye, hiszen az export a vámok miatt jóval nehezebb, ám ha a tüntetések folytatódnak, akkor könnyen lehet, hogy a harmadik negyedévben is visszaesés jön – ez pedig már hivatalosan is recesszió lenne.
A visszaesés a fentiek tükrében annyiban nem meglepő, hogy a pénzügyi szektor a hongkongi GDP 17,6 százalékát adja, a kereskedelem 22, szolgáltatások pedig 12,4, a turizmus pedig 5.
A helyzetet nehezíti, hogy szinte minden szektor hatalmas nyomás alatt áll, így volt olyan elemző, aki szerint Hongkong olyan válság előtt áll, amilyen még sosem volt a történetében. Ezt erősíti az is, hogy az elmúlt időszakban, amikor a városállam gazdasága gondban volt, Kína mindig megsegítette: vagy közvetlenül a gazdasági növekedésével és így a hongkongi termékek és szolgáltatások iránti kereslet emelkedésével, vagy közvetve gazdasági segélyintézkedésekkel.
Most azonban Peking is azzal kénytelen szembenézni, hogy államadóssága rekordnagyságúra nőtt, gazdasága pedig az elmúlt három évtized leglassabb ütemében nő – persze a 6 százalék feletti növekedésnek Magyarország örülne, ám a kínai gazdaság az ennél nagyobb ütemű növekedésre volt beállítva, így a visszaesés komoly károkat okozott. Nem csoda, hogy az elmúlt években már arról lehetett hallani, hogy a kínai kormányzat is változtat addigi politikáján és inkább a lassabb, de hosszabb távon is fenntartható gazdasági növekedést próbálja elérni. És hát lássuk be: amikor épp Kína ellen tüntetnek, akkor nem az lesz az első dolguk, hogy pénzügyi segítséget nyújtsanak nekik, hanem épp ellenkezőleg: tankokat vonultatnak fel a határnál.
„Hongkong most magára maradt” – kommentálta a helyzetet a Reutersnek Tommy Wu, az Oxford Economics gazdasági agytröszt elemzője. Ehhez Kevin Lai, Daiwa Capital Markets elemzője annyit tett hozzá, hogy
ha éveken keresztül óriási gazdasági növekedést produkálsz, akkor a visszaesés is elég masszív lesz.
Persze Hongkong nem adja fel ilyen könnyen: Carrie Lam, a városállam irányítója nemrég 2,4 milliárd dollár értékű intézkedéscsomagot jelentett be, hogy lökést adjon a döcögő gazdaságnak, például a vállalkozások számára könnyen elérhető hitel formájában. Hogy ez mennyit fog érni, arról megoszlanak a vélemények, egyes szakértők szerint ugyanis jelenleg bármekkora pénzt öntenek a hongkongi gazdaságba, az nem lesz sikeres, mivel sem a cégek, sem a lakosság nincs éppen költekező kedvében.
Ide kapcsolódik, hogy Hongkongban található a világ egyik legdrágább ingatlanpiaca, így a nehézségek könnyítése érdekében a helyi kiskereskedelmi szövetség arra kérte az ingatlanokat bérbeadókat, hogy átmenetileg akár 50 százalékkal is csökkentsék az áraikat, mert ha nem teszik meg, akkor sok kis üzlet örökre lehúzhatja a rolót.
Nincs szektor, amely ne érezné meg a tüntetéseket
Hongkongban található a világ egyik legnagyobb luxusáru-központja, ahova a Föld minden részéről érkeznek vagyonosok, hogy megmutassák, mennyire gazdagok. Ugyanakkor a tüntetések kezdete óta a kiskereskedelem nagyjából 30 százalékkal visszaesett, amit egyből le is követett a külkereskedelem: a kereslet csökkenése miatt Svájcból például 27 százalékkal kevesebb karóra érkezett a városállamba.
Ennek megfelelően a különböző nagyvállalatok is elkezdték átgondolni korábbi terveiket. A világ egyik legnagyobb e-kereskedőóriása, a kínai Alibaba például a Reuters értesülései szerint elhalasztotta megjelenését a hongkongi tőzsdén, a Bank of East Asia pedig 75 százalékot veszített a profitjából az első félévben, és a tüntetések folytatásával ez csak tovább nőhet, így pedig a helyi vállalkozások is nehezebben juthatnak kölcsönhöz. De nem ők az egyetlen fontos nagyvállalat amely profitfigyelmeztetést adott ki, legalább 20 másik helyi cég is így tett.
A turisták visszaesése miatt a helyi vendéglátós szakszervezet is arról számolt be, hogy több tagjuk nem fizetett szabadságra ment, annyira nincs munkájuk, ami nem csoda, ha azt nézzük, hogy a kínai turisztikai hivatal adatai szerint legalább 50 százalékos volt a visszaesés augusztusban. „A beutazók közel 80 százaléka jellemzően Kínából érkezik, ők azonban most féltik az testi épségüket” – magyarázta az okokat Yiu Si-wing, a szervezet munkatársa.
A helyi gazdaságnak az sem tesz jót, hogy számos olyan nagy esemény megrendezése is kétségessé vált, amely sok turistát vonz. Ilyen például a jellemzően több mint 50 ezer látogatót fogadó Hong Kong Jewellery and Gem Fair nevű gyémántkiállítás, amelyet az eredeti tervek szerint szeptemberben rendeztek volna meg, ám a világ vezető gyémántkereskedői most azt kérték, hogy inkább halasszák el a kiállítást. Hasonló döntést hozott a világ legnagyobb alapkezelője, a Blackrock is, amely ugyancsak szeptemberben tartott volna konferenciát a városban – ezt februárra halasztotta.
A fentieket pedig minden helyi megérzi, ki jobban, ki kevésbé, de az biztos, hogy a gazdagokat sem kerüli el a válság: a Bloomberg számításai szerint a tüntetések kezdete óta Li Ka-shing, Hongkong leggazdagabb embere vagyona 12 százalékát veszítette el, az ékszerkereskedésben érdekelt Henry Cheng pedig ennél is nagyobb, 20 százalékos mínuszt volt kénytelen elkönyvelni.
Ezek után nem meglepő, hogy mind Li Ka-shing, mind a helyi bankok a Guardian beszámolója szerint már egész oldalas hirdetésekben kérik a lakosságot, hogy hagyják abba a tüntetéseket, vagy azoknak beláthatatlan következményei lesznek. Hogy mire gondolhatnak? Sok multinacionális vállalat választotta eddig régiós központjának Hongkongot, ám ez most megváltozhat, hiszen a tüntetések miatt sokan attól is félnek,
mi lesz akkor, ha Kína valóban erőt demonstrál, és megszünteti az egy ország, két rendszer korszakát.
Kyle Bass, a Hayman Capital Management alapítója még messzebb ment, szerinte könnyen elképzelhető, hogy a tüntetések miatt az amerikai cégek megszüntetik a befektetéseiket a városállamban. Szerinte ez a folyamat már elkezdődött, mint mondta, bolondok lennének, ha nem váltanák át már most a hongkongi dollárjaikat zöldhasúakká.
Azt azonban, hogy ez a folyamat meddig eszkalálódhat, azt ma még senki sem tudja.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
