Nem az üzleti siker netovábbja, amit az MNB-s alapítványok eddig összehoztak

A görög panteonban a bölcsesség és a jog istennője Pallasz Athéné, Matolcsy György jegybankelnök alapítványi birodalmában viszont inkább az a nagymama, aki már mindenét odaadta a gyerekeinek, a maradék pénzére pedig az unoka tenyerel rá. A Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné-alapítványai 6,7 milliárd forintot tartanak hitelfedezeti számlán az MKB Bankban – tudta meg a HVG az alapítványok tulajdonában álló és a vagyonukat kezelő Optima Zrt.-től. Az összeg a budai Postapalota felújítására 2016-ban az Optima leánya, az Optimum-Penta Kft. által felvett hitel óvadékaként szolgál.

A Penta 2016-ban vette meg a Széll Kálmán tér fölé magasodó Postapalotát 22,3 millió euróért (mai árfolyamon 7,1 milliárd forintért), miután az alapítványok – 2031-ben lejáró vállalati kötvények formájában – 7,8 milliárd forintot tettek a cégbe. Az MNB 2018 júniusában jelentette be, hogy a 22,1 millió euró értékű felújítás után 45,3 millió euróért „tulajdonába kerül” az épület. A Postapalotára két hónappal később 11,2 milliárd forint értékű jelzálogot jegyeztek be az MNB nevére. Papíron az ingatlan még mindig a Penta tulajdonában van, az adásvétel a „zárási feltételek bekövetkeztével” válik véglegessé – közölte a jegybank a HVG-vel.

Ezekkel a manőverekkel az alapítványok új értelmet adnak a sikeres ingatlanbiznisz fogalmának: a Penta az alapítványoktól kapott kvázi kölcsönből vette meg a Postapalotát, az alapítványok kezességével felvett hitelből újítja fel, majd a felújított épületet eladja a jegybanknak, ahonnan az alapítványok a pénzüket eredetileg kapták. Avagy az Optima megfogalmazásában: „Az alapító által juttatott vagyont az alapítványok körültekintő kockázatvállalással kezelik oly módon, hogy biztonságos befektetéssel a lehető legmagasabb hozamot érik el.”

A Postapalota

Reviczky Zsolt

Egyébként a Penta elég borsos árat fizetett az épületért. Az előző tulajdonos, a Magyar Posta 3,6 milliárd forintos értéken tartotta nyilván a könyveiben, és 2008-ban bő 4 milliárd forintért vált meg tőle. 2016-ban még úgy volt, irodaházzá alakítása (amit verseny nélkül az állami beruházások egyik sztárjára, a Magyar Építő Zrt.-re bíztak) 2018 végén kész lesz, most azonban az MNB azt közölte a HVG-vel, hogy még csak a „véglegesen betöltendő funkcióhoz kapcsolódó” tervezési munkáknál tartanak. A jegybank elképzelése szerint a pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnökség fog beköltözni, emellett lesz az épületben a nagyközönség számára is hozzáférhető pénz- és banktörténeti múzeum, látogatóközpont, érmebolt és könyvsarok.

Az alapítványok eredetileg államkötvények formájában nyújtottak biztosítékot a Penta hiteléhez, de azok 2018 szeptemberében lejártak, akkor számlapénzzel pótolták őket. Ezzel párhuzamosan az alapítványok alaposan kipucolták a Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamás NHB Bankjában vezetett számláikat: négymilliárd forintos betétjük szeptember végére 456 millió, most február elejére pedig 94 millió forintosra csappant. Az Optima közlése szerint az egyik alapítványnak beruházásokhoz kapcsolódó fedezetkezelői számlái vannak még az NHB-nál, de ezekről nem adnak ki adatokat, mert a pénz jogosultja a beruházások kivitelezője, nem pedig az alapítványok.

Az alapítványok pénzkivétele mintegy 10-20 százalékkal csökkenthette az NHB betétállományát. December 18-án pedig a jegybank likviditási problémákat állapított meg az NHB-nál, és korlátozásokat rendelt el. Ebből nem következik, hogy az alapítványok küldték padlóra az NHB-t, de megroggyanásában egész biztosan jelentős szerepük volt. Lehetséges, hogy az alapítványok legalábbis sejtették, hogy problémák vannak az NHB-nál, ezért mentették ki a pénzüket. És, bár időben egybeestek, nem világos, hogy a Postapalota-hitel fedezetének számlapénzzé alakítása összefügg-e az NHB-betét leapasztásával.

Bármilyenek voltak is az ok-okozati összefüggések, nehezen elképzelhető, hogy Matolcsy Györgynek legalábbis tudomása ne lett volna a történtekről. A jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám egyik cégének három számlája volt az NHB-nál; a december 18-ai MNB-s fellépés előtt csaknem két héttel nyitott új számlákat a Gránit Banknál – a cég állítása szerint ennek semmi köze nem volt az NHB helyzetéhez. A három alapítvány közül kettő azóta, létezése során először, az OTP-nél nyitott számlát, igaz, csak pár millió forintot tartanak rajtuk.

Az NHB problémáit mind a mai napig nem sikerült megoldani, az MNB február 14-én közölte, hogy újabb 30 nappal meghosszabbítja a decemberben bevezetett restrikciókat. A jegybank maximum 90 napra korlátozhatja a betétkifizetéseket, úgyhogy több hosszabbításra nem lesz lehetőség. Egészen biztos, hogy ha nem is magukból az alapítványokból, de az alájuk szervezett pénzügyi birodalomból bármikor be lehetne pakolni elegendő mennyiségű betétet az NHB-ba ahhoz, hogy legalább ideiglenesen megoldódjanak a likviditási gondok. Mármint ha lenne ilyesmire szándék – ami a jelek szerint nincsen.

Mivel az alapítványok vagyonából 6,7 milliárd forint hitelfedezeti számlán van lekötve, szinte semennyi elkölthető pénzük nem maradt – legalábbis a 266 milliárd forintnyi indulótőkéhez képest. A február 1-jei állás szerint mindössze 800 millió forintjuk van, főleg a részben Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB Banknál vezetett számlákon. Emellett 2018 végén volt 16,5 milliárd forintnyi MKB-s vállalati kötvényük. Az Optimum-cégekbe 48,8 milliárdot fektettek be (vagyis inkább szerveztek ki) vállalati kötvények formájában, az Optimába pedig 138 milliárdot. Az alapítványoknak két befektetési alapjuk van Optimum I. és II. néven, az Optima az alapítványok pénzét nagyrészt ezekbe passzolta tovább: 2017-es beszámolója szerint 75 milliárdot, de azóta biztosan nőtt az összeg. A két alapban 2018 végén összesen 126 milliárd forint volt, ennek nagy részét, 95 milliárdot befektetési jegyekben tartottak, 30 milliárdot vállalati kötvényekben, 1,4 milliárdot pedig bankbetétekben.

2018 végén az alapítványi birodalomnak 95,3 milliárd forintnyi ingatlanvagyona volt. Ennek jelentős átfedése van az eddig részletezett pénzügyi befektetésekkel, ugyanis az alapítványok által vállalati kötvények formájában a leányvállalataikba kiszervezett pénz egy része azokban ingatlanokká változott – így vette meg például a Penta a Postapalotát. Az összvagyon abban az évben 4,2 milliárd forinttal nőtt (legalábbis az Optima közleménye szerint), így 2018 volt az eddigi legsikeresebb év. Az alapítványok indulásuk óta szétosztottak 7,8 milliárd forintnyi támogatást, a vagyon ezenkívül 6,3 milliárd forinttal nőtt. Vagyis négy év alatt 5,3 százalékkal sikerült megnövelni a 266 milliárd forintos kezdőtőkét, ami azért nem az üzleti siker netovábbja.

KOVÁCS GÁBOR

gkovacs@hvg.hu