Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az Európai Bizottság már készül rá, mi történne, ha a britek tényleg nem fizetnének be az uniós kasszába.
Miközben mindenki azt figyeli, mi történhet Nagy-Britanniában – mi történik a parlamentben, sikerül-e bármilyen megállapodásra jutniuk a képviselőknek, netán feloszlatják-e a törvényhozást, és eközben Boris Johnson hogyan eteti kölyökkutyája híreivel a bulvársajtót – az Európai Bizottság már arra készül, hogy mi történik, ha megállapodás nélkül zuhan ki Nagy-Britannia az EU-ból október végén.
A Politico arról írt: az Európai Bizottság szerdán elkezdi kidolgozni a javaslatait, mit lehet tenni, ha Nagy-Britannia nem ad pénzt az EU-kasszába jövőre.
Az EU és Nagy-Britannia abban maradt korábban, hogy a britek a mostani uniós költségvetési ciklus végéig, azaz 2020-ig kifizetik még a rájuk eső tagdíjat. Nem aprópénzről van szó, az EU 29 milliárd fontot vár Nagy-Britanniától.
Két lehetőség van: vagy csökkenteni kell az EU kiadásait, vagy a bennmaradó 27 tagállamtól kell elkérni több pénzt. A költségvetés tervezéséért felelős EU-biztos, Günther Oettinger korábban arról beszélt, hogy az összeg felét kellene beszedni a 27 tagországtól, a másik feléről pedig le kell mondani – de az nem derült ki, hogy mire gondolt, az EU költségvetéséből pontosan honnan venne el kicsit több mint tízmilliárd eurót.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az eszközökre, ingatlanokra és a működéssel összefüggő károkra is kiterjedhet a céges biztosítás, de jól kell szerződni.
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen az ingyenes szén-dioxid-kvótákat terhelő különadó miatt. A teherrel sújtott külföldi cégek visszafogják termelésüket, dolgozókat küldenek el, vagy egyszerűen távoznak, például Romániába. Közben egyre agresszívebben hódítanak az indiai és kínai szállítók.
Itt az ideje eldönteni, mi a fontosabb politikai szinten is: a sportsiker vagy a gyermekek biztonsága?